Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-12 / 46. szám

Tizenhétezer tábla kozott Időszerű kérdések, illetékes válaszok ___ ____________ a fővárosi közlekedésről A budapesti közúti közle­kedés problémáiról s a biz­­tonságos jármű- és személy­­forgalom fejlesztésének kér­déseiről beszélgettünk a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendésze­tének vezetőjével, dr. Ma­­kovecz István rendőr ezre­dessel. Már az iskolában — az utóbbi években — mondotta — javult főváro­sunkban a közlekedési mo­rál: 11 százalékkal csökkent — az idei év első kilenc hó­napjában, 1972 azonos idő­szakához képest — a szemé­lyi sérüléssel járó balesetek, s ezen belül a halálos bal­esetek száma. Ennek ellené­re sok még a megoldásra váró feladat. A legfontosab­bak egyike: a szabályos, biz­tonságos közlekedés elméleti és gyakorlati alapismereteit már az általános iskolákban kellene megszerezniük a fia­taloknak. Az elméleti okta­tást már bevezették, de ez nem elég.­­Budapesten jelen­leg csupán néhány közleke­dési park van, ahol a gyer­mekek játékos formában megismerkedhetnek a közle­kedési jelzőtáblákkal, a for­galomirányító lámpák mű­ködésével, a gyalogos- és járműközlekedés szabályai­val, de — jóval több ilyen tanulóparkra lenne szükség. Fokozni kívánjuk a felnőt­tek közlekedési ismereteinek tervszerű oktatását is — ilyen képzés, a szakszerveze­tek támogatásával, már meg is indult, első lépésként a nagyobb budapesti üzemek­ben, vállalatoknál. Tapaszta­lat: akik már rendelkeznek jogosítvánnyal, gyalogjáró­ként is fegyelmezettebben közlekednek. Sok? *­­ Kevés ? — Egyesek szerint sok, mások­­szerint ke­vés a főváros utcáin a közlekedési jelzőtábla. — Valóban akadnak táb­lák, melyek létjogosultságát a forgalmi helyzet már túl­haladta. Ugyanakkor azon­ban évről évre több lesz az egyirányú utca és az ezeket jelző táblák. Megkezdtük a jelzőtáblák teljes felülvizs­gálatát. Ez nem kis munka, hiszen jelenleg 17 ezer ilyen van Budapesten. Problémát okoz, hogy az ideiglenesen­­ útfelbontások, építkezések miatt a szükséges táblák egy részét már jóval a mun­kálatok kezdete előtt kirak­ják, illetve azok befejezése után kint felejtik. Kérjük, ha valaki ilyet lát, jelentse be az illetékes kerületi ta­nácsnál. A rendőrség jelen­legi munkájának zömét Bu­dapest 500 kilométer hosszú­ságú főútvonalaira koncent­rálja; itt zajlik le a forga­lom 80 százaléka. — Melyek voltak az októberi fokozott köz­úti ellenőrzés tapasz­talatai? — Többek között az, hogy a figyelmetlenségből szár­mazó balesetek többsége a reggeli és kora esti órákban történik. Sokan ugyanis al­tatóval alszanak, s emiatt reggel kábultan ébrednek, s ugyanilyen állapotban ülnek a volán mögé. A kora esti órákban viszont a fáradtság, dekoncentráltság okozta a legtöbb balesetet rülőt is kell tenniük, meg­éri, mert amit kilométerben vesztenek, megtakarítják a várakozási időn. A közlekedésrendészet ve­zetője befejezésül elmondot­ta: a fokozott ellenőrzés no­vember elsejével korántsem ért véget, a rendőrség ezen­túl is mindent megtesz, hogy a mostani adottságok mellett is tovább növelje a főváros közlekedésének biztonságát. (g. ) Lámpák és „dugók” — Sok a panasz a „zöldhullámra”. — Aki betartja a 35—40 kilométeres sebességet, több­nyire akadálytalanul végig­hajthat például a Rákóczi úton vagy a Népköztársaság útján. Az viszont igaz, hogy a jelzőlámpák a legtöbb fő­útvonalon és mellékútvona­lakon is a nap minden sza­kában ugyanolyan időközön­ként váltanak. A lámpákba — a jelenlegi egy program helyett — a jövőben több programot „építenek be”, ami sokba kerül. Anyagi okok miatt kerülhet csak fo­kozatosan sor a szükséges alul- és felüljárók megépíté­sére, amelyek jelentősen csökkentenék a közlekedési gondokat. Lassan-lassan ke­vésnek bizonyulnak a Duna­­hidak is: az Erzsébet-híd, a Lánchíd és a Margit-híd már most is túlzsúfolt, főleg a csúcsforgalmi órákban.­­ Szinte állandó a forgalmi dugó a Deák Ferenc és József Attila utca környékén, a Lánchíd budai és pesti hídfőjénél, a Kál­vin téren és a Marx téren. — Tudjuk. A Marx téren — mire a metró odáig ér­kezik — felüljárókat építe­nek, készül már a Kálvin tér új forgalmi rendje, s több más helyen is terve­zünk alul- és felüljárókat, de mindez, ugyancsak az anyagi lehetőségek korláto­zottsága miatt, sokéves prog­ram. Addig is ismételten fel­kérjük a gépkocsivezetőket: lehetőleg kerüljék el ezeket a helyeket, főként csúcsfor­galom idején. Ha emiatt ke­ Új áramkörlabor a Műegyetemen A Budapesti Műszaki Egye­tem elektronikai technoló­giai tanszékén — nemzet-­­özi műszaki-kereskedelmi együttműködés eredménye­ként­­— új laboratóriumot helyeztek üzembe. A Du Font cég magyarországi ve­zérképviselője, az INTERAG Rt., a miniatürizálásban nél­külözhetetlen nyomtatott áramkörök előállításának új technológiáját bocsátotta az egyetem rendelkezésére. Az eljárás lényege: a rendkívül finom rajzolatú áramkörö­ket „ráfényképezik” az alap­lemezre. A Műegyetemen így megkezdhették az ilyen parányi áramkörök gyártásá­nak oktatását. S legalább ilyen fontos: a tanszék az ipari szakem­bereknek is rendelkezésére áll, hogy új konstrukcióik ki­alakításához, műszer- és ké­szülék-prototípusok és null­szériák elkészítéséhez ebben a laboratóriumban gyártsa­nak áramköröket. A tudo­mányos intézmények és az ipar együttműködésének ke­retében azt is vállalta az egyetem, hogy a gyakorlati szakembereket a helyszínen megtanítják az új technoló­giára. Influenzaveszély esetén Van hazai oltóanyag az England 42 ellen is A közelmúltban hírül adták a nyugati lapok, hogy a fran­cia Pasteur Intézet három vi­lághírű kutatója — köztük egy Nobel-díjas — bevonásával olyan oltóanyagot kísérletezett ki, amely több éven át véd sokféle influenzavírus — az A2-es hongkongi és származé­kai — ellen. A bejelentés nagy nemzetközi visszhangot keltett. • Mi az új oltóanyagról a magyar szervek és szak­emberek véleménye? — A Pasteur Intézet új ol­tóanyagát egy NSZK-beli gyógyszertár, amely megvá­­sárolta az „influenza—A —Pasteur—30” nevű szérum szabadalmát, nemrégiben felajánlotta a Egészségügyi Minisztériumnak. Bennünket kértek fel a szakvélemény elkészítésére — közölték az Országos Közegészségügyi Intézetben. — Mint ismeretes, az influenza A-vírusai ellen ne­héz megbízható oltóanyagot készíteni, mert ez a kóroko­zó igen változékony: rövid idő alatt képes teljesen más­milyenné alakulni. Az újabb fajták is fokozatosan változ­nak, mert a fertőzött embe­rek szervezetében képződött ellenanyagok folyamatosan szelektálják — „kiszűrik” — a vírusok sokféleségét, s csak azok maradnak meg, amelyek az eredetitől eltér­nek. Ezt a jelenséget utá­nozták a francia kutatók: emberi ellenanyagokkal ke­zelt tyúktojásban tenyésztet­ték a hongkongi vírust. Sze­rintük ennek csak hatféle — egymástól lényegesen eltérő — változata jöhet létre, s ha ezek közül a legéletképe­sebbet választják a szérum alapanyagául, az már védel­met nyújt az A2-es vírus­törzs valamennyi változata ellen. Mi fenntartással fo­gadjuk, hogy csak hatféle változat jöhet létre. Tapasz­talataink szerint ugyanis, egyetlen tyúktojásban, 24— 36 óra alatt sokmillió inf­luenzavírust lehet elszaporí­tani, s 100 fajta is előfordul­hat köztük. Ha ezeket to­vább tenyésztjük, minden százezredik ismét újabb faj lehet. Kérdésesnek tartjuk azt is, hogy a természetben valóban azok a változa­tok keletkezhetnek, ame­lyeket mesterségesen, labo­ratóriumi körülmények kö­zött állítottak elő. Tudomá­sunk szerint, a francia oltó­anyagok hatását eddig csak kísérleti állatokon vizsgál­ták. Végső véleményt tehát csak akkor lehet alkotni, ha influenzajárvány idején, szé­les körben, embereken al­kalmazva is jók lesznek a tapasztalatok. • Értesüléseink szerint, épp a fenti okok miatt, egyelőre nem javasolták az új oltóanyag megvételét. Van-e helyette hazai? — Mi nem ígérünk több éves védelmet, hanem a so­ron következő influenzave­szély — az Egészségügyi Világszervezet által már elő­re jelzett — „England 42” ellen igyekszünk védekezni. A világszerte lezajlott leg­utóbbi járványok összes ví­rusait megvizsgáltuk és ösz­­szehasonlítottuk: fejlődésü­ket nyogyon követtük, így, hosszabb kísérletezés után, sikerült olyan vírustörzset találnunk, amely magasabb rendű, fejlettebb, mint az előre jelzett járvány kóroko­zója, s ezért a belőle képzett oltóanyag védelmet nyújt az „England 4.2” ellen is. Tőke Péter Nem hurka, paprika Paprikatermő vidékeinken rekordtermés volt az idén. A téeszekben és a háztáji gazdaságokban már szárítják a fűszer­­paprikát, vastag kötegekben érlelődik és pirul az ízes fűszer. Csupán Kalocsa környékén 2800 vagonra becsülik a termést. Képünkön, a Bács megyei Bátya községben ilyenek most a házak (MTI — Balassa felv.) Gyű­n­ygysorfények a Duna-parton Korszerűbb világítás a Hősök terén Jövőre az eddiginél is szebb lesz az esti Dunapart: a budai parton 203, a pesti parton pedig 300, zárt mű­anyag búzás új lámpatest világít majd, alumínium osz­lopok tetején. A lámpák fé­nye visszatükröződik a Du­na vizében, s gyöngysorsze­­­rűen ragyog majd. A budai oldalon az Erzsébet-híd és a Lánchíd között már ilyen lámpák világítanak, s fel­szerelték a lámpatesteket a Szabadság-hídtól egészen a­­Margit-hídig. Jövőre elké­szül a pesti Duna-part gyöngysorvilágítása is. A közvilágítás tervezésé­vel megbízott EVITERV-nél elmondták a HH-nak, hogy befejezés felé közeledik a Hősök tere és a Dózsa György út új, korszerű köz­­világítása is: a tér és a fel­vonulási útvonal 18 méter magas oszlopokra szerelt, s az eddigieknél több fényt adó lámpatesteket kap. Helyzetjelentés Vízvezeték-hálózat, csatornázás Még nem tartunk ott, hogy a vízvezeték-hálózatot és a csatornázást országszerte ki­elégítőnek mondhassuk — hangsúlyozta az Országos Vízügyi Hivatal főigazgatója, a hazai vízügyi szolgálat fennállásának 25. és a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fennállásának 75. évfordulója alkalmából tar­tott megyei tanácskozáson. Pedig a vízügy az elmúlt negyedszázad alatt évszá­zadnyit fejlődött. A felsza­badulástól napjainkig 3,3 millió lakos ellátását oldot­ták meg, s csupán 1948 óta mintegy 9 milliárd forintot fordítottak a vízellátásra, 5 milliárdot pedig csatornázás­ra. A városi lakosság 84 szá­zalékának van vízvezetéke, a községekben azonban még csak 30 százalékos az ellá­tottság. Ami a csatornázást illeti: a városi lakosság 57 százaléka, a községekben azonban csak 3 százaléka lakik csatornázott területen. A fejlesztést tovább foly­tatják: 1985-ig további 2,1 millió lakos közműves ivó­­vízellátását és 3,2 millió la­kos lakóhelyének csatornázá­sát tervezik. Így a következő 12 év alatt a vízvezetékháló­zat hossza az 1970-es 17 600 kilométerről, országosan, 35 000 kilométerre növekszik. Bölcsőde, társadalmi munkával A csepeli Vasmunkás té­ren 120 férőhelyes bölcsőde építését kezdte meg a KGM Építőipari Vállalata. A lé­tesítmény előreláthatóan a jövő évben készül el. Érde­kessége: a 15 millió forin­tos beruházási költséget a 33 ezer dolgozót foglalkoz­tató Csepel Vas- és Fém­művek dolgozói társadalmi munkával teremtik elő. Az elmúlt egy év alatt megren­dezett kommunista szomba­tokon végzett munka után eddig már 4 és fél millió forint gyűlt össze az e cél­ra létesített bölcsődealapban. Nem csendesek a gyűlések Vasárnap a főváros V. és II. kerületében, s a monori, vala­mint a balatonfüredi járásokban értekezletre ültek össze a KISZ- szervezetek küldöttei. Az ország 30 ezer KISZ- alapszervezetének 800 ezer tagja napjainkban méri fel, mit végzett az elmúlt két esz­tendőben, mivel adósa még önmagának, s mit akar meg­valósítani. Ilyenkor, félidőben a két kongresszus között, a vezetőségeket is újjáválaszt­ják: aki jól, társai megelége­désére látta el tisztét. KISZ- vezető marad, aki erre nem képes megvonják a bizalmat Nem „csendesek” ezek a taggyűlések és küldöttérte­kezletek. A fiatalok igényesek önmagukkal és leendő veze­tőikkel szemben, és demokra­tikus jogaikkal élve, az üze­mük, a munkahelyük előtt álló feladatokat is alaposan áttekintik. Nem egy üzemi taggyűlésre elvitték maguk­kal az ifjúsági törvény helyi intézkedési tervét is. Elismer­ték az eredményeket, de szen­vedélyesen sürgették a meg­fogalmazott, de még végre nem hajtott tervek megvaló­sítását. A fiatalok e fórumain, szin­te mindenütt részt vesznek a gazdasági vezetők, a pártszer­vezetek, s a szakszervezetek választott vezetői is. Például, a Ganz-MÁVAG-ban, Csergő János vezérigazgató egyen­jogú partnerének tekintette a küldöttgyűlést, elmondott minden lényegeset a nagy­üzem gondjairól, s nem ke­vesebbet kért a fiataloktól, mint a harmadik műszak megvalósításának támogatá­sát, értékes gépeik, berende­zéseik állásidejének csökken­tését. Zalaegerszegen a me­gyei MEZŐBER igazgatója a KISZ-taggyűlésen jelentette be: helyiséget biztosít, alakít­sák ki kedvük, elképzeléseik szerint KISZ-klubnak. A tanácskozásokon tehát nem kevesebb történt és tör­ténik mint az, hogy a fiatalok közéleti jogaikat gyakorolják , és egyben számba veszik saját tennivalóikat és köte­lességeiket. k. é. Svéd asztal A Budapest Szálló meg­vette a közelében levő volt Rózsadomb étterem helyisé­geit, itt alakítja ki a „Rózsa­­do­m-grill”-re keresztelt ven­déglátóegységet. Egy önki­­szolgáló és egy hagyomá­nyos étterem nyílik majd. A hagyományos étterem érde­kessége: a modern gépekkel felszerelt konyhát középen helyezik el, s kettős elszívó­rendszer bizosítja, hogy étel­szag ne kerülhessen az ét­terembe. Tervezik a svéd­asztal bevezetését: egy fix összegért mindenki annyit ehet, amennyit kíván.

Next