Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás a 3. oideről) segélyének tervezett bevezeté­se is erre utal. A következő években a vál­­lalati önállóság növekedése, a nagyobb jövedelmezőségre va­ló törekvés, a piac, a kereslet­kínálat törvénye jobban fog érvényesülni. Ez a szabadpiaci árak nagyobb mozgását ered­ményezheti. Ennek szabályozá­sára megfelelő társadalmi ga­rancia szükséges. A pártnak, a kormánynak és a szakszerve­zeteknek, — különösen, 1968. január elseje után — azon kell őrködniük, azt kell biztosítaniuk, hogy az árváltozások ne befolyá­solják hátrányosan a­ dol­gozók életszínvonalának rendszeres emelésére vo­natkozó céljaink megvaló­sítását. Az ötéves terv reálbér-prog­ram­jait teljesíteni kell. Gáspár Sándor beszélt a szo­ciális ellátásról és szolgáltatás­ról. Hangsúlyozta egyebek ko­ A gazdaságirányítás új rend­­szerének bevezetésével az üze­men belüli szolgáltatások - az üzemi étkeztetés, a munkás­­fóliás, a munka fezallites - fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További fejlesztésük a vállalat jövedelmezőségétől függ. A szolgáltatások másik kö­rét az úgynevezett vállalaton kívüli szolgáltatások, lakás, közlekedés, villany, gáz stb. al­kotják. A dolgozók jelenlegi életszínvonala a szolgáltatások­hoz juttatott magas összegű ál­lami dotáció mellett alakult ki. Véleményünk szerint e szol­gáltatások díjainak megváltoz­tatása, a dotáció megszünteté­se vagy csökkentése, az érték­arányos árak bevezetése csak úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb intézkedésekkel biz­tosítható, hogy a dolgozók reál­bére nem csökken. A lakásproblémát érintve ki­fejtette: segíteni és ösztönözni kell a magánerőből és állami kölcsönökkel történő épít­kezéseket. Támogatni kell azokat a törek­véseket, amelyek az új gaz­dasági mechanizmusban az üze­mi lakásépítést lehetővé teszik. Okosabb és körültekintőbb la­káselosztási rendszert kell ki­alakítani, olyat, amely jobban összhangban áll a dolgozók igazságérzetével és épít a köz­vélemény nyilvánosságára is. Feltétlenül növelni kell a mun­kásoknak juttatott állami és szövetkezeti lakások számát. A munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban a sürgősebb ten­nivalókról szólt. Rámutatott, amiről Kádár elvtárs szólott a b­eszámol­ó­jában, hogy minden egészségre ártalmas munka­körben be kell vezetni a mun­kaidő-csökkentést. Továbbá 44 órára kell csökkenteni a mun­kaidőt a népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még ma­gasabb. Radikálisan csökken­­tenünk kell a munkások egész­ségét veszélyeztető, mértékte­len túlórázást. Tudjuk, hogy ez nem egyszerűen elhatározás, hanem elsősorban megfelelő munkaszer­vezés kérdése. A gazdasági vezetők figyelmét nyomatékosan felhívjuk arra, hogy teremtsenek rendet eb­ben a kérdésben — hangsú­lyozta a szónok. Pártunk IX. kongresszusa hosszú távra meghatározza, megszabja jövőbeni feladatain­kat társadalmi, gazdasági és kulturális életünk területeire egyaránt. Törekvéseinket támogatják a magyar dolgozók. Ha a célokat, a tennivaló­kat világosan határozzuk meg, ki tudjuk bontakoz­tatni társadalmi rendsze­rünk leglényegesebb moz­gató erejét, a tömegakti­vitást. A IX. kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista mun­kaverseny sikerei a munkás­­osztály magas fokú osztályön­tudatáról tettek tanúságot Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kongresszus hatá­r Máridh Gestik, Gife&sik­oivái» ki a Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja tolmácsolta pártja és a csehszlovák nép üdvözletét. A magyar nép — mondotta — joggal lehet büszke a szo­cializmus építésében elért ered­­ményeire, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt politi­kájának helyesség­ét bizonyít­ják: azt, hogy ez a politika a lakosság valamennyi rétegé­nek támogatását élvezi. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: Csehszlovákia Kommunista Pártja a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy országaink politikai, gazda­sági és kulturális együtt­működése tovább fejlődjék, népeink barátsága tartós és megbonthatatlan legyen. Rá­mutatott arra, hogy pártjaink nézetei azonosak a nemzetközi élet problémáinak megoldását, valamint a kommunista és munkásmozgalom egysége erő­sítésének módját illetően. A továbbiakban, elítélte a nemzetközi­ kommunista moz­galom egységének megbontá­sára irányuló törekvéseket. Majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását: Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy véli, hogy érlelőd­nek a feltételek a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívására, e tanácskozás hozzájárulhatna a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez és akcióképessé­­gének növeléséhez. Paul Thomsen, a Dán Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja bevezetőben tol­mácsolta a Dán KP Központi Bizottságának forró üdvöz­letét és további sikereket kí­vánt a magyar nép boldogulá­­sáért és jólétéért végzett mun­kához, majd pártja tevékeny­ségéről beszélt. A múlt heti parlamenti vá­lasztásokon — mondotta — Dánia történetében először jött létre munkástöbbség a Par­lamentben. Továbbra is küzdünk a Né­met Demokratikus Köztársaság elismer­éséért, Dánia NATO- tagságának megszüntetéséért, s azért, hogy a tömbpolitikát egy időt álló egész Európát magá­ban foglaló európai biztonsá­gi rendszer váltsa fok­­ozatait teljes mértékben, a minden vonatkozásban végre­hajtsuk. Ezután Doboz­ János, a Cse­pel Vas- & Fémművek henge­része, majd Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság el­ső titkára emelkedett szólásra. (Oláh elvtárs felszólalását la­punnk tegnapi számában rész­letesen, ismertettük.) A szerda délutáni felszólalók sorában Verai János, a nagyban­he­gye­si Zalka Máté Tsz elnöke, Cse­pel­yi Tamás, a Nagykállói Já­rási Pártbizottság első titkára következett. Szünet után a kongresszus Cseterki Lajosnak, a Központi Bizottság titkárának elnökleté­vel folytatta tanácskozását. Az első felszólaló Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Inté­­­zet igazgatóhelyettese volt, majd Oldrich Cernik, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának küldötte emelkedett szólásra. Hasznosnak tar­tjuk az egy­­ségakciókat és valamennyi po­litikai probléma megvitatását a kommunista pártok közötti két- vagy több­oldalú tanácsko­zások útján. A kommunista pártok eset­leges új nemzetközi konfe­renciájának összehívásával pártunk elvileg egyetért. A konferenciának olyan fórum­nak kell lennie, amely nem íté­letet mond, hanem az akcióegy­­ség helyreállítását szolgálja, a vietnami nép békéje és sza­­badsága érdekében. Ezután Betty Sinclair, Észak­írország Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára tolmácsolta az észak-ír kom­munista párt forró üdvözletét, majd arról besz­élt, hogy Észak­írország népét ma is az angol kormány uralja. E kormány alkotmányának 25. cikkelye ki­­mondja, hogy a mi pártunkat el kell nyomni, s nem szabad működni engedni. Ma ez ellen harcolunk — mondotta. A továbbiakban a küzdelem­ről beszélt, amelyet az ír nem­zet vív szabadságáért és füg­getlenségéért, majd arrról szólt, hogy Észak-Írország Kommu­nista Pártjának szilárd és őszinte véleménye: megérett az idő a kommunista és munkás­pártok világméretű tárgyalá­sára. Ezután Anna Liisa Hyvönen, a Firm Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja lé­pett a mikrofonhoz. Elmond­ta, hogy a pártban, az egész finn munkásmozgalomban új korszak kezdődött Tizennyolc év szünet után ugyanis az or­szágban olyan kormány ala­kult, amelyben a kommunis­ták együttműködnek a szociál­demokratákkal és a paraszto­kat képviselő polgári Centrum­párttal. A kormányban részt vevő többi párt céljai ugyan merő­ben eltérnek a kommunistá­kétól, a kormány mégis olyan határozatokat hozott a dolgo­zók életkörülményeinek javí­tása érdekében, amelyeket egyetlen polgári kormány sem tett volna meg. Elvileg pozitívan fogadjuk a kommunista pártok közös ér­tekezletét. Ilyen értekezlet ös­­­szehívásának természetesen előfeltétele, hogy azt igen gon­dosan készítsük elő, az előké­születekben a lehetőség szerint sok párt vegyen részt, az érte­kezlet segítse elő a munkás­mozgalom egységét, emelje mozgalmunk harcosságát és harci képességét — mondotta Anna Liisa Hyvönen. Gaston Plissonniere, a Fran­cia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja aggodal­mát fejezte ki az amerikai imperializmus növekvő ag­resszivitása és mindenekelőtt Vietnam hősi népe ellen foly­tatott háborúja miatt, és a francia kommunisták teljes szolidaritásról bizto­sította a Vietnami Dolgozók Pártja képviselőit és a Nemzeti Felszabadítási Frontot. Elítélte a kínai vezetők sza­­k­adár politikáját, amellyel megkönnyítik az amerikai ag­­resszorok dolgát, s újabb gaz­tettekre bátorítják őket . Híven elvi álláspontjá­hoz. pártunk az SZKP-val együtt a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységén mun­kálkodik, a marxizmus—leni­niamis elvei és az 1957-es és az 1960-as nyilatkozatok alap­ján. Pártunk hozzájárul azok­nak a feltételeknek a megte­remtéséhez, amelyek vala­mennyi kommunista párt nem­zetközi értekezletének összehí­vásához szükségesek — mon­dotta végezetül. Leonidasz Sztringosz, a Gö­rög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja tolmácsol­ta pártja központi bizottságá­nak forradalmi üdvözletét, méltatta hazánk szerepét a szo­cialista tábor erejének fokozá­sáért és a világbéke megőrzé­séért folytatott harcban, majd kijelentette: A görög nép « világ összes Csütörtökön több testvérpárt küldöttsége tett látogatást ha­zánkban. L. I. Brezsnyev a budapesti Beloiannisz Híradás­technikai Gyárba látogatott, ahol nagygyűlésen találkozott a gyár dolgozóival. Az üzem vezetőségének üd­vözlése után Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja mondott beszédet. Forró szerettel köszöntötte a szovjet delegáció tagjait, élén L. I. Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával, majd arról az elvi, politikai egység­ről beszélt, amely az MSZMP-t és az SZKP-t össztűzi. Mint mondta­: A magyar kommunisták azt vallják, hogy hazánkban min­den ember számára elvi, politi­kai követelmény és igény a Szovjetunióhoz fűződő viszony­nak meghatározása. Teljes meggyőződéssel valljuk: szov­jetbarátok vagyunk, úgyis, mint kommunista internaciona­listák és úgyis, mint magyar hazafiak. Nincs olyan erő, amely elho­mályosíthatná a szovjetbarát­ság értékét, jelentőségét külö­nösen azok számára, akik éle­tüket a kommunizmusért foly­tatott harcra tették fel. A kongresszus tanácskozásai­ról szólt ezután Komócsin Zol­tán. Kiemelte: Pártunk IX. kongresszusa nagy tüntetés, a testvéri szolidaritás teljes meg­nyilvánulása a szabadságáért harcoló vietnami nép mellett, nagy tiltakozó demonstráció az amerikai imperialisták barbár agressziójával szemben. Kong­resszusunkon határozottan ki­fejezést kapott, hogy pártunk és népünk egységesen áll a megtámadott vietnami nép ol­dalán, s lehetőségeinkhez mér­ten támogatjuk vietnami test­véreink harcát, politikai, diplo­máciai, gazdasági és katonai eszközökkel. A külföldi testvérpártok kongresszusunkon felszólalt küldöttségei kifejezték testvéri érzéseiket, szolidaritásukat a magyar kommunistákkal, dol­gozó népünkkel. A szocializmus építését más országokban élő, har­coló elvtársak, testvérek rokonszenvétől kísérve vé­gezhetjük hazánkban és a testvérpártokkal együtt valósíthatjuk meg nemzetközi céljainkat, s folytatjuk a har­cot: a nemzetközi kommunista békeszerető és haladó erőivel együtt küzd a vietnami prob­lémának, a Dél-vietnámi Nem­zeti Felszabadítási Front és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának javas­latain alapuló, békés megol­dásáért. Síkraszállt a munkáspártok akcióegységéért, a kommunista és munkáspártok értekezleté­nek összehívásáért. Leonidasz Sztringosz ezután elmondotta, hogy bár a reakció félbeszakította az ország de­mokratizálódásának folyama­tát, nem sikerült megtörnie a nép ellenállását és elszige­telni a baloldalt. Leonidasz Sztringosz végül köszönetét fejezte ki azért az együttérzéséért és szolidaritás­ért, amellyel a magyar nép a görög kommunisták, a görög nép harcát kíséri. Kristin E. Andersson, az Iz­landi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja átadta pártja üdvözletét, majd így folytatta felszólalását: — Irland messze van az önök országától, s ezért külö­nösen figyelemreméltó, hogy őseik ezer év előtti hőstetteit irodalmunk nagy hősköltemé­nyében, az Edida-dalokban megénekelték, és emlékét a mai napig megőrizték. A ké­sőbbi évszázadokban is sokat hallottunk az önök történelmé­­ről, szabadság-küzdelmeiről. Jól ismerjük az önök szabad­sághősét, Kossuth Lajost, s Petőfi Sándor lángoló költe­ményeivel a mi szabadsághar­cosainkat is lelkesítette. Cso­dálattal szemléljük irodalmuk, művészetük, kulturális életük mostani fellendülését is. mozgalom egységének helyreál­lításáért és megszilárdításáért. Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt a legutóbbi négy évben a kommunista­­ munkáspár­tok nagy többségével együtt — következetesen harcolt a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításáért, és részt vett olyan akciókban, amelyek ezt a célt szolgálták. Vitathatlan tény, hogy a viet­nami nép mellett, az imperia­lizmussal szemben a testvér­­pártok akarják az egységes fel­lépést — mondotta. Kivétel a kínai és az albán párt vezető­sége. Ők még a vietnami nép harcának támogatásában sem hajlandók velünk akcióegység­be tömörülni. A kínai vezetők álbaloldali, szovjetellenes nézetei és szaka­­dár tevékenysége az egész vilá­gon egyre inkább lelepleződik és elszigetelődik. Ennek ellené­re a kínai vezetők szakadár po­litikájukat a legutóbbi hóna­pokban az állami politika rangjára emelték. Egyre gyako­ribb, hogy a kínai párt- és ál­lami vezetők nyilvánosan is hi­tet tesznek szakadár politiká­juk, szovjetellenes lépéseik mellett. Fokozzák a többi pár­tot sértő propaganda-kampá­nyukat. Jelenleg már a kínai vezetők politikájában és csele­kedeteiben a Szovjetunió elleni harc az első helyre került, az imperializmus elleni harcból már csak a frázisok pufogtatá­­sa maradt. E tények alapján világos mindenki számára, hogy a kínai vezetők poli­tikája és magatartása gya­korlatilag az imperialisták­nak kedvez, súlyos kárt okoz a szocializ­mus, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek. A Kínai Kommunista Párt vezetői a legutóbbi hónapok­ban újabb politikai kampányt kezdtek, szervezik az úgyneve­zett nagy proletár kulturális forradalmat. Ez a kampány annak a válságos helyzetnek a kifejeződése, amely a Kínai Kommunista Pártban és a Kí­nai Népköztársaságban kiala­kult. Az úgynevezett nagy prole­tár kulturális forradalomban különböző erők vannak jelen. A hatalmat a kezükben tartó, a személyi kultuszt az abszur­dumig felfokozó vezetők, az úgynevezett vörösgárdába szer­t Nehéz helyzetben lévő, megszállt országban dolgo­zó, kis párt vagyunk. Na­gyon fontos számunkra a szocialista népek rokon­­szenve. Arra törekszünk, hogy mindegyikükkel megőrizzük testvéri kapcsolatainkat. Dr. Vladimír Bakarics, a Ju­­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a Horvát Kom­­munisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke lépett ezután a szónoki emelvényre. Beszélt a Jugoszlávia és ha­zánk közötti együttműködés fejlődéséről. Vietnam népének harcáról szólva kijelentette: Mi is úgy véljük, hogy az amerikaiak vietnami agresszió­ja s a Délkelet-Ázsi­ában kia­­lakult helyzet az egész világ békéjét, az emberiség jövőjét veszélyezteti. Egyetértünk az önök értéke­lésével — mondotta —, hogy ha a Kínai Kommunista Párt helyesebben fogná fel a világ e részében történő események törvényszerűségeit, és a szocia­lista erők feladatait, ez óriási mértékben megkönnyítené a háború befejezéséért folytatott küzdelmet. Felszólalásának további ré­szében beszélt a Jugoszláviá­ban folyó gazdasági reform jelentőségéről, s a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének átszervezéséről. Kifejezte azt a reményét, hogy Jugoszláviá­ban a szocializmus építésében ismét újabb forradalmi fellen­­dülés következik be. Ezután az elnök Cseterki La­­jos a szerda délutáni tanácsko­­zást bezárta, vezett, éretlen, többségükben 14—18 éves középiskolás gye­rekeket éppúgy felhasználják riválisaikkal szemben, mint azok ellen, akik helytelenítik az álbaloldali, szovjetellenes, szakadár politikát. A Kínában lejátszódó eseményekből arra is következtetni lehet, hogy a párt káderei között vannak, akik felismerik: az álbaloldali, szovjetellenes, szakadár irány­vonal rossz útra vitte a Kínai Kommunista Pártot, s vissza akarnak térni a kommunista és munkáspártok közöse­n el­fogadott irányvonalához. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy a jövő — bármilyen megrázkód­tatások, áldozatok árán is —• azokat a kínai elvtársakat fog­ja igazolni, akik a szakadással szemben az egységet, a nagy­hatalmi sovinizmussal szem­ben a proletár internacionaliz­must, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való testvériséget választják. Az egységért folytatott harc érdekében pártunk széles kö­rű kapcsolatokat épített ki a testvérpártok többségével. Az elmúlt években Központi Bi­zottságunk képviselői mintegy 80 testvérpárt képviselőivel ta­lálkoztak, kicserélték tapaszta­lataikat, eszmecserét folytat­tak a nemzetközi helyzet a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű problémáiról. Ezután utalt az MSZMP, a kommunista és munkáspártok tanácskozásával kapcsolatos, állásfoglalására. A magyar kommunisták mindig is meg­tisztelő, internacionalista köte­lességüknek és joguknak tar­tották, hogy pártunk szerény lehetőségeihez mérten kivegye részét a nemzetközi kommu­nista mozgalom előtt álló fel­adatok megoldásából. Tisztelt ünnepi gyűlés! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták 580 ezres serege, egész dol­gozó népünk nevében mon­dunk köszönetet Brezsnyev elvtársnak, a szovjet párt­küldöttségnek, hogy eljöttek kongresszusunk­ra és megjelenésükkel megtisz­telték mai barátsági gyűlésün­ket. Arra kérjük a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsé­gét, hogy visszatérve hazájába, adja át a magyar kommunis­ták, dolgozó népünk legjobb fFolytatás az 5. oldalain Testvérpártok küldötteinek felszólalása Brezsnyev a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár nagygyűlésén Kádár János »­utttnrcás a Megatom veteránjaival beszélget a Kongresszus szünetében !MTI foto — Vigovszki felvj 19H«, december 3., péntek fimmg.

Next