Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

fIÍUUS PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! XXI. évfolyam, 376. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZ­OTT­S­ÁG­A ,ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 80 FILLÉR Nálunk a párt és a kormány, annak minden szerve a népért van Fock Jenő felszólalása Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! A Központi Bizottság be­számolója sokoldalúan elem­zi gazdasági, politikai és kul­turális eredményeinket, ame­lyek kivívásában és megszi­lárdításában jelentős szere­pet tölt be munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk szo­­cialita állama. Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista ál­lam funkciói közül mindin­kább előtérbe kerül a társa­dalomszervező tevékenység, a gazdaságirányítás és a kul­turális nevelőmunka. A szocializmus teljes fel­építésének magasabb szinten való folytatása új követel­ményeket támaszt államszer­vezetünkkel szemben. Úgy kell továbbfejlesz­teni az államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkásosz­tály hatalma, még telje­sebben bontakozzék ki a tömegek közéleti aktivi­tása. Fontos feladatnak tekint­jük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fel­lelhető és a szocialista de­mokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos követ­kezetlenségeket. Jogrendsze­rünk fejlesztésével el kell érnünk, hogy a becsületesen dolgozó emberek jogai haté­konyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályoz­zuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, hará­csolók, társadalomellenes elemek működését. Fokozato­san felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket és ezeket ésszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk mind az államérdek érvényesítésében, mind az álampolgárok jogainak bőví­tésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági ren­delkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenysé­gét segítik és nem az állam­polgárok zaklatásának forrá­sai. Arra törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések szá­mát csökkentve, azok hiány­talan betartását ne csak A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanács­­rendszer továbbfejlesztésé­re irányult. A tanácsok mun­kájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadal­mi előrehaladásunkban, gaz­dasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egy­ség kialakításában és meg­szilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevé­kenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosíta­nunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági feltéte­leket, hogy jobban érvénye­süljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és. vezetés alapelve, a demokratikus centralizmus. Az új tanács­­törvény, amelynek terveze­tén most dolgoznak, ezt szol­gálja . Most, három év távla­tából és eredményeinek is­meretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elér­jük célunkat, megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Ezért pél­dául az állami vállalatok jo­gát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági ren­delkezéseket vagy ki kell egészíteni az állampolgárok jogaival, vagy pedig, ahol le­het, ott az állami vállalatok és az állampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok for­máját szükséges bővíteni. A tanácsrendszer fejlesz­tésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocia­lista demokrácia erősíté­sét, és új lehetőségeket teremte­nek arra, hogy a dolgozó tö­megek közvetlenül is része­sei legyenek a hatalomnak és érdemlegesen beleszólhas­sanak az állami és saját éle­tük irányításába. Ezek az in­tézkedések akkor válnak iga­zán ügyünket előmozdító emelőkké, ha együtt járnak egyrészt az állampolgári fe­gyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növekedésé­vel, a szocialista közgondol­kodás megszilárdulásával. Fock elvtárs ezután a gaz­daságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatai­ról szólott. Természetesen —­ mint minden átfogó és nagy hord­erejű társadalmi folyamat — a reform is lépésről lépésre bontakozhat ki. Az új fela­ Tovább k­et javítani a tanácsok tevékenységét, növelni önállóságukat A reformmal fokozatosan elérjük célunkat 1970. november 35., szerda 4 X. kongresszusról jelentjük FOLYTATJA MUNKÁJÁT A PÁRT KONGRESSZUSA A felszólalók között Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az­ MSZMP Politikai Bizott­ága tagjának el­nöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­­zon.­­ Az elnöklő Apró Antal bejelentette hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet. Levélben, illetve táviratban üd­vözölte a kongresszust az Argentin Kom­munista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunis­ta Párt, a Görög Kommunista Párt, a Gua­deloupei Kommunista Párt, a Guyanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommu­nista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániai Kom­­munista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a „Marokkói Felszabadulás és a Szocializmus Pártja, a Nigériai Szocialista Munkás—Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Pá­rt, az Uruguayi Kom­munista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt. (Nagy taps). Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kong­resszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú­ Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kong­resszus megkezdi a vitát a Központi Bizott­ság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszá­molói fölött. A kongresszus vitájában felszó­lalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is.­datok helyes értelmezése, az irányítás konkrét, új módsze­rei nem alakulnak ki máról holnapra. A reform beveze­tése óta eltelt mintegy há­rom esztendő bőséges bizo­nyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerek­kel történő szabályozása eredményesebb és haté­konyabb, de kétségtele­nül nehezebb és bonyo­lultabb feladat, mint a tervlebomásos mód­szeren alapuló gazdaságve­zetés. Részben ennek tulajdonít­ható, hogy­­ az­ állami irányí­tó szervek munkáját 1963- ban és részben még 1969-ben is inkább az útkeresés, a bi­zonytalankodás, mint a kö­vetkezetes vezetés jellemez­te. Viszonylag lassan haladt előre az irányító szervek és a vállalatok közötti új típusú kapcsolatok és az új irányí­tási módszerek meghonosodá­sa. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tulajdo­nosi jogból eredő kötelezett­ségek érvényesítése és a válla­lati önállóság értelmezése jelentette. Jó néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetek­ben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, ami­kor erre a népgazdaság egé­szének, sőt az illető vállalat távlati fejlődésének érdeké­ben is feltétlenül szükség lett volna Erre a tényre élesen mu­tatott rá pártunk Központi Bizottságának múlt év végi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett mindenekelőtt a minisz­tériumok és­­ főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mu­tatkozott. Egyebek között ennek kö­szönhető, hogy nagyrészt megvalósultak azok a jelen­tős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javí­tására hoztunk. Továbbfej­lesztettük a kereskedelmi Egyelőre még nem kielégí­tő a minisztériumok irányító tevékenysége a munkaügyek­ben, főként a munkaerő­­gazdálkodásban. Bár 1970- ben a termelékenység alaku­lásának kedvező jelei mutat­koznak, a vállalatok lét­szám- és munkaerő-gazdál­kodásában továbbra is sok a probléma. Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándor­ tevékenységgel összefüggő szabályozókat. Általában kiegyensúlyozot­tabbá vált az áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igé­nyeket hiánytalanul kielé­gíteni. Hatékonyabb intézkedése­ket foganatosítottunk az ala­csony keresetű dolgozók áru­ellátásának javítására. Javult az árellenőrző tevékenység, az árhatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések el­len. Gazdasági minisztériuma­ink már határozottabb mód­szerekkel szorítják vissza a népgazdaság számára előny­ terén, vagy alacsony haté­konyságú tevékenységet és központilag is támogatják a hasznosat. A kormány alapvető kö­vetelményként jelölte meg a beruházási tevékenység javí­tását. E téren azonban a ja­vulás még korántsem kielé­gítő. Más megszüntetésének a törzsgárda növelésének egy­ik fontos feltétele, hogy az üzemekben olyan munka- és szociális kö­rülményeket teremtse­nek, amelyek megfelel­nek a dolgozók igényei­nek. Éppen ezért, amennyire he­lyeselhető, hogy­ egyes üze­mek óvodákat, bölcsődéket, öltözőket, fürdőket, orvosi rendelőket építenek, annyi­ra elítélendő, hogy másutt, különböző indokokra hivat­kozva, elhanyagolják, nem törődnek eléggé a munká­sok élet- és munkakörülmé­nyeivel. Célszerűnek látszik, hogy a SZOT-tal egyetértésben a ki­váló üzem cím elbírálásánál, a Minisztertanács és a SZOT-vándorzászló odaíté­lésénél a termelési-gazdasági eredményeken túl, nagyobb figyelmet­­ fordítsunk arra is, hogyan gondoskodnak a dol­gozókról. A szocialista építés során jelentkező legkülönbözőbb érdekek összehangolása, a közgazdasági szabályozórend­szer gazdaságpolitikai célja­­inkn­ak megfelelő eredmé­nyes működtetése, a rugal­masság és a stabilitás köve­telményeinek egyidejű érvé­nyesítése nem könnyű fel­adat. A gazdaságirányítás je­lenlegi rendszere a korábbinál jóval na­gyobb követelményeket támaszt az üzemi, a vál­lalati, a szövetkezeti ve­zetőkkel szemben is. Nem mindenki képes alkal­mazkodni az új viszonyok­hoz. A vállalatvezetőknek, a termelőmunka parancsnokai­nak többsége azonban mind­inkább érti a gazdaságirá­nyítás rendszerét. Tudják, mit jelent önállóan dönteni, kockázatot és felelősséget (Folytatás a 3. oldalom} Nagyobb figyelmet a dolgozók élet- és munkakörülményeire

Next