Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Nyomdászutánpótlás Tizennyolc Ifjú nyomdász jelölt Ismerkedik a szakma fogásaival a Heves megyei Nyomda Vállalatnál. Külön termet rendeztek be számukra, ahol Ács Ferenc irányításával maár a vállalat feladataiból is részt vállalnak. Egyszerűbb szedési munkákkal legutóbb egy hónap alatt közel harmincezer forint értéket teljesítettek. Az első éves tanulók egyelőre a kézi szedés alapjait sajátították el, de a hároméves tanulóidő végére a bonyolultabb nyomdagépek kezelésére is megtanítják őket, munkájukra majd a jövőben felépülő új egri nyomdában számítanak. Képünkön Ács Ferenc oktató (balról a második), Szekeres Dóra, Somogyi Ilona és Radó István tanulóknak magyarázza a különféle fogásokat. Képünk tanúsága szerint a nyomdászszakma a lányok körében népszerű, mindössze egy fiú található az osztályban. A nyomdai foglalkozásokra gyakran ellátogat Vágó Józsefné, a gyerekek osztályfőnöke is, aki nemcsak az iskolapadban, hanem a szedőteremben is kedvező véleményt alkothat tanulóiról. (Fotó: Pilisy Elemér) VftJlil fWBCPfWWTHT eewsor>.Trmn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP)A XXII. évfolyam, 18. szám HALADÁSUNK ZÁLOGA (3. oldalon) KÉPVISELŐ ASSZONY HATVANBAN (4. oldalon) PEREK ÉS BOTRÁNYOK (5. oldalon) JÖVŐ HETI RADIO- ÉS TV-MŰSORUNK (7. oldalon) A TÁRGYALÓTEREMBŐL (8. oldalon) Dr. Korom Mihály sajtótájékoztatója a jogalkotásról Dr. Korom Mihály igazságügy miniszter csütörtökön a Parlamentben tájékoztatta a sajtó képviselőit az 1971— 1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól Elmondotta, hogy az Igazságügyminisztérium — a többi minisztérium és országos főhatóság tevékeny közreműködésével — elkészítette az 1971—1974-ben megalkotásra kerülő legfontosabb jogszabályok — törvények, törvényerejű rendeletek — programját. Eddig éves kodifikációs terveket készítettek, a gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy célszerű hosszabb távra szóló jogalkotási programokat összeállíta- fi nehézségek ellenére eredményes évet zárt a mezőszemerei Dózsa Termelőszövetkezet (Tudósítónktól). A mezőszemerei Dózsa Tsz tagsága csütörtökön, 21-én délelőtt, a művelődési ház nagytermében tartotta meg az 1970. évi zárszámadási közgyűlését, amelyen Dobó Géza, a szövetkezet elnöke adott számot az elmúlt év gazdálkodásának eredményeiről Bevezetőjében hangoztatta, hogy az elmúlt év kedvezőtlen, csapadékos időjárása rendkívül nehéz helyzet elé állította a szövetkezet tagságát, de a tagság és a vezetőség összefogása, helytállása, az emberi akarat és szorgalom együttesen így is sikeres gazdasági évet eredményezett. A szövetkezet vezetői igyekeztek élni az új gazdaságirányítási rendszer által adott lehetőségekkel s így a jó közepesen gazdálkodó szövetkezeteik szintjén zárták az évet. A viszonylag kevés földterület ellenére is megfelelő munkalehetőséget és bérezést teremtettek minden Szövetkezeti tag számára. ék időjárás w[tzior>t]figri>galt leginkább a növénytermesztés érezte. Emiatt terméskieséseik, károk adódtak a paradicsom, a cukorrépa és a gabonafélék termelésében. Nehézségek adódtak a szálas takarmány betakarítása idején, ezenkívül ez őszi szántási-vetési munkákat is gátolta a sok csapadék. Nagy segítséget jelentett számukra a Kompolti Kísérleti Intézet szakembereinek patronáló munkája, amely a vegyszerezett ilneraoroa kukorica és retekmag termesztésének eredményeiről mumtatkozott meg. Igen eredményes, Hwilé mező volt az állattenyésztési ágazat munkája, «tavaly többletbevételével pótolta ■ növénytermesztés tiecéeett. A szövetkezet összbevételének 82,8 százaléka az áfjzattenyésztésből, 32,8 százalka a növénytermesztésből, 4,4 százaléka pedig egyéb forrásból származott. A baromfinevelés több mint 10 millió forintot jelentett. Az állattenyésztésből származó bevétel a nádió M» mm. ksdmK • szövetkezet összes bevétele pedig 21 millió volt 1970- ben. Az elmúlt évben jelentős beruházásokkal bővült, gazdagodott a szövetkezet. Új irodaházat építettek, több mint kétmilliós beruházással 108 férőhelyes korszerű tehénistállót létesítettek, gépeket vásároltak. A beruházások összértéke az ötmillió forintot is túlhaladta, amelyhez az állam is hozzájárult több mint másfél milliós támogatás erejéig. A szövetkezet összes vagyona két és félmillió forinttal gyarapodott, és így már elérts • M 4t f&mÜHÓ forintot, — .m.. . . MS . _ a. ammm BBOTIWK'clIlCí eLőtt a munkaegység szerinti n/l------*-----nilAi.1—t _ a..a .a mjazasTui ancien; a Keszspoiusfizetésre. Ez a bérezési rendszer az idén is kiállta a próbát, a tagság elégedett Azén 5 millió 62 ezer forint bért fizettek ki, és egy dolgozóra általgosan 11 ezer SIS forint kereset, illetve jövedelem jut A múlt évben vételét a szövetkezetbe, köztük többen fiatalok. Dobó Géza tsz-elnök beszámolját a tagság egyöntetű helyesléssel, egyetértéssel fogadta el A jelenlevő párton állami szervek képviselői gratuláltak a sövetkezet múlt évi jó munkájához és további segítséget ígértek az eredmények továbbfejlesztésébe*. 1971. január 22., péntek Kormányküldöttség ie a finn parlamen<tett A Központi Sajtószolgálat kiküldött tudósítója jelenti Helsinkiből: Fock Jenőt és kíséretét várva csütörtökön a finn parlament előcsarnokában néhány kollégámmal együtt Lesikinen külügyminiszterrel beszélgettünk. Finnország külügyminisztere kijelentette: „nagy hatást gyakorolt rám Fock miniszterelnök úr nagy szakértelme a gazdasági kérdésekben.” A finn lapok változatlanul, nagy jelentőséget tulajdonítanak miniszterelnökünk és kísérete vidéki látogatásának. Miniszterelnökünk és kísérete csütörtökön megtekintette a finn parlamentet. A magyar hivatalos személyiségek ezt követően a Finn Nemzeti Múzeum gazdag anyagát nézték meg. Péter János külügyminiszter a bútorok díszítését látva megjegyezte: „itt sok minden emlékeztet SárközreMások a bútorokon a tulipános ládák motívumait vélték felfedezni A Nemzeti Színházban tett látogatás után városnézés következett. Délben a helsinki városi tanács ebédet adott Fock Jenő és kísérete számára. Délután a Finn- Magyar Társaságnál tett látogatást a Minisztertanács elnöke és kísérete. Este a magyar nagykövetség fogadást rendezett a Marski Szállóban. Kormányküldöttségünk hivatalos finnországi látogatása pénteken befejeződik. A délutáni órákban érkeznek vissza Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre. Felvételünk dr. Urho Kekkonen fogadásán készült. Idén 50 ezer, 1975-ig 390 — 350 ezer személygépkocsi Ebben az évben 50 000 új személygépkocsit hoz forgalomba a MERKUR; 42 000 autó a lakosságnak, 8000 a közületeknek jut; az NDK- val, a Szovjetunióval és Csehszlovákiával eddig 33 000 autó szállítására kötöttek szerződést, s a többiről is tárgyalnak. Tőkés országokból összesen 6000 kocsit szereznek be az idén — közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a MERKUR vezérigazgatója. (Folytatás a 2. oldalon) Ankét Egerben életszínvonal-politikánk aktuális kérdéseiről A megye vezető fimVwag), pénzügyi, közgazdaság bankemberei részére ankétot rendezett csütörtök délután Egerben, a bankszékház nagytermében a TIT közgazdaság szakosztálya. Az ankéten az Életszínvonal-politikánk aktuális kérdései címmel Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára tartott előadást. Előadásában foglalkozott harmadik ötéves tervünk főbb gazdaságpolitikai eredményeivel, a negyedik ötéves terv célktűzéseivel & Négy mp«ve „«gőiősg'a/dá'a” Mepl'väiteden feladok sieti az Eger - Gyöngyös v.dski P.ncegazdaság Az élelmiszergazdaság korszerűsítését szolgáló kormányhatározat alapján nagymértékben megnövekedett za Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság eddigi működési területe.A Gazdasági Bizottság döntése alapján a pincegazdaság irányítása alá került ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú és Szabolcs megyék pincegazdasági objektumai és jelentős borgazdasági egységei is. Az átvett új területek egységvezetőivel csütörtökön a pincegazdaság központjában ismertette az új szervezet kialakítását, célkitűzéseit és fejlesztési koncepcióit Dancz Pál igazgató. Az igazgató elmondotta többek között, hogy az Eger —Gyöngyös vidéki Pincegazdaság állandóan gyarapodó, fejlődő nagyvállalat A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Gazdasági Bizottság határozatával kialakított új szervezetben a pincegazdaságnak jelentős önállóságot biztosított A pincegazdaság a gazdaságirányítási rendszer reformjában eddig is jó hírnevet szerzett a termelés és a technológia hatékony fejlesztésével, a dinamikus kereskedelmi munkával, a kölcsönös megbecsülésen és érdekeltségen alapuló ésszerű termelői-vevő-partneri kapcsolatok kiépítésével, az anyagi és erkölcsi elismerés fokozott érvényesítésével. Sikerült a pincegazdaság törzsgárdáját képzett technikusokkal, mérnökökkel és szaktechnikusokkal megerősíteni. Mindezek — mint mondotta Dancz Pál igazgató — a mi legértékesebb „tőkéink”, amelyre a jövőben is féltve vigyázunk. A csütörtöki tanácskozáson az új egységvezetők megelégedésüknek adtak kifejezést azért, hogy ezután ebben a korszerű szervezetben folytathatják a tevékenységüket. Fő célként az új területek borgazdaságának fejlesztését határozták meg, ami a termelési feladatok mellett nagymértékben szolgálja az ország egyik legjelentősebb fogyasztói piacának minőségi borellátását. Ez ugyanakkor biztonságossá teszi az egri és Mátraalji történelmi borvidék szőlőtermesztését, a megtermelt borok értékesítését A tanácskozáson megállapították, hogy a pincegazdaság előtt megnövekedtek a feladatok, de a közös cél érdekében egyesített erőkre párosulva az, önállósággal és felelősség';>"i,"Hi>i — hozzásegítik majd a nagyobb kolllektívát is az