Hidrológiai tájékoztató, 1978
Dr. Keszthelyi Zoltán: Hévizeink feltárása geobotanikai ismeretekkel, és a budai fásítások jelzései
kimutattam. A vázlatomban megjelölt helyeken, a hévizeket az 1966. évben feltárták. A fúrások,, javaslataimat mind a mennyiség, mind a hőmérsékletés a fúrási mélység tekintetében igazolták. Itt napi 2—3 millió hévíz termelhető ki. Kárpótlás a silány fákért! Hírlapjainkban többször olvastam, hogy az itt nyert hévizeket, a nagy költséggel, hosszú idő óta készülő tárón keresztül, a Tabánba kívánják szállítani, hogy Tabán fürdőváros lehessen. Ez a gondolat ellentmond a balneológiai tanításnak: „ A hévizek vezetésével, annak hőfoka, vegyi öszszetétele és hatásfoka csökken, a gyógyfürdőket a forrásra, vagy a forrás közelében kell telepíteni!" A Tabánba kár hévizet vezetni! A Tabán alatt húzódik a legfőbb hévizes vonalunk, a Schafarzik-féle „főtermális". A be nem épített Tabánban, a törések kereszteződésénél, nem nagy mélységben, bőséges hévízfeltárások várhatók. V. Szabadság-híd—Petőfi-híd közötti szakasz. A Szabadság-híd közelében van a „Gellért I. sz." forrás, ennek körzetében, a Műszaki Egyetem előtti térségben és a „Szovjet Emlékmű"-nél is több fa kipusztult. — A parti járda mellett, a Petőfi-híd felé, alig találni vadgesztenyefát. A hiányokat nagyobb részben hársfával, néhány kőrisfával és juharral pótolták. A parti résznél, több hévízjárat húzódhat a Duna felé, de ezek lényegesen mélyebbek lehetnek, mint a Gellérthegy tövénél, mert itt a fák jobban fejlődnek és tovább élnek, mint a Gellért-rakpartnál Ezen a szakaszon figyelembe kell venni, hogy a tervezett Metró-vonal a Műszaki Egyetem északi része alatt, a hídfőtől délre, 260 m-re éri el a partvonalat, s a bal partnál, a hídfőtől délre, 130 m-re hagyja el a Duna alatti részt, úgy megy tovább a Kálvin tér felé. A Műegyetem-rakpart Duna-parti járdájánál 14 vadgesztenye, 33 hársfa, 4 kőrisfa és 1 juharfa található. A Műegyetem-rakpart és a XI. ker. Bartók Béla út közti térségben, egyedül a Bertalan Lajos utca fásítása érdemel különösen nagy figyelmet. Az utca végéig vadgesztenyefával volt beültetve. Helyenként vannak kipusztult és beteg fák. A Műegyetem-rakparttól a Bartók Béla út felé, az utca elhajlásáig, 14 vadgesztenyefa van. Ezt a részt már az 1954. évben is vizsgáltam, akkor a Műegyetem-rakparttól — az utcasaroktól kezdődően, — a Bertalan utcában, négy fiatalabb vadgesztenyefa volt „pótlásként" beültetve. Ma már csak a sarki fa él, a másik három szomszédos fa kipusztult (5. és 6. kép). A Bertalan Lajos utca vonalánál és a Műszaki Egyetem régi területének délkeleti végénél a — jelenségek szerint — komoly, nagyobb erősségű hévízjáratokra következtethetünk! A Duna legutolsó befagyásakor, az 1963. évben rögzítettem és fényképeztem a Bertalan Lajos utca közelében megjelent „legnagyobb zárt" szökevényforrást, amely egy hektárnál nagyobb volt, s rajta vízi vadak tanyáztak. » * * Az energiakérdés nagy fontossága szükségessé teszi, hogy illetékeseink, így a VITUKI is, tématerv szempontjából foglalkozzék a dunai szökevényforrások feltárásának minden lehetőségével. Ma, amikor a tengerekben fúrnak, s a föld kincseit városok alól is felhozzák, nem szabad idegenkedni attól, hogy kipusztult fák helyén, vagy ezek közelében végzett fúrásokkal, hévizeinket szaporítsuk. Huszonnégy évi vizsgálat után felhívom a figyelmet arra, hogy a Dunában feltörő szökevényforrások, nem nagy mélységből, a fák és fásítások jelzésének figyelembevételével, a part közelében feltárhatók és kitermelhetők, anélkül, hogy ezek a budai gyógyfürdők vízhozamát veszélyeztetnék. IRODALOM 1. Arany L.: Talaj vizsgálati módszerkönyv. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1952. 2. Ballenegger R.: Szabó József a magyar tudományos talajkutatás megalapítója. Földtani Közlöny, XCI 3. 3. Ballenegger R.: Talajvizsgálati módszerkönyv. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1953. 4. Bernátsky J.: A szikes talajok növényzete, különös tekintettel a befásitás kérdésére. Erdészeti Kísérletek, 1913. 5. Fáy A.: A magyar szikesek növényzete. Vízügyi Közlöny, XVIII. 1936. 5. 6. Jávorka S.: Magyar Flóra. Stádium, Bp. 1925. 7. Keszthelyi Z.: A budapesti Duna-szakasz szökevényforforrásai. Hidrológiai Tájékoztató, 1975. 8. Keszthelyi Z.: Fák jelzései felszínközeli hévíznyomoknál. Kézirat, MTA VI. 50574/1955. 9. Keszthelyi Z.: A 100 éves budai keserűvizek és telepeinek jellegzetes növényeiről. Kézirat, MTA VI. 4335/1953. 10. Szalay M.: Növénytársulástan, mint a hidrológiai kutatás segédeszköze. Hidrológiai Közlöny, 1959. 11. Lukacsov: Növény és Környezet. Akad. Kiad. Bp. 1952. 49 4. kép. Első telepítésű (1900) egészséges, erős dúslombozatú fák a Lánchíd és a Várkert kioszk között (1954. október 12.) 5. kép. A Műszaki Egyetem Bertalan Lajos utcai sarka. A kép középső részéről jobbra négy utánpótlási vadgesztenye fa volt (1954. október 13.) 6. kép. Az 5. képen látható baloldali legnagyobb fától jobbra három utánpótolt fa kipusztult, a sarki fa még él (1976. június 21.)