Hidrológiai tájékoztató, 1982
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dankó József-Ifj. Májer János: Mederátvágás a Tisza taktabáji kanyarulatánál
szakaszán helyezkedik el. Ebben a térségben a múlt században igen jelentős szabályozási munkálatok folytak (1. táblázat). 1. táblázat: A szabályozások okozta mederrövidülés a Tisza Tokaj—Tiszafüred közötti szakaszán (Somogyi S. 1980) A munkálatok eredményeképpen az átvágások jól kifejlődtek, a meder jól beágyazódott. A kívánt hatást elérték, a folyó esése növekedett. A medervándorlás azonban nem szűnt meg, ugyanis a meder rögzítése, a a kanyarulatok partbiztosítással való megkötése csak 1928. után kezdődött el. Kisvízi szabályozásra csak 1936. után került sor, ez a munka is hamarosan abbamaradt a II. világháború miatt. A 117 km hosszú folyószakaszon eddig mintegy 50 km partbiztosítás épült. Más jellegű szabályozási tevékenységet jelent a Tisza csatornázása során megépült tiszalöki és kiskörei vízlépcső. A fontosabb partbiztosítási munkák ezrek építésével összefüggésben folytak. Átmetszésre azonban a Tokaj—Tiszafüred közötti szakaszon ebben a században csak napjainkban került sor. 135 évvel később, csupán néhány km-re az első átmetszés helyétől, hamarosan elkészült ugyanis a Tisza taktabáji kanyarulatának átvágása. A terület az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik. A mederátvágást természeti és gazdasági okok egyaránt szükségessé tették. A természeti okok közül ki kell emelni a taktabáji kanyarulat elfajulását (1. ábra). Az ábrán is jól látható az elfajulás mértéke. A tetőponti sugár pl. 125 m-re csökkent. A kanyar tetőpontjában a homorú part függőleges, homokos, erősen szakadó jellegű. Évente 3—10 m-t rágódik hátra. A kiás belépés iránya közel párhuzamos egymással. A párhuzamos partélek is szakadó jellegűek, további szűkülésre számítani lehet. A partélek közötti távolság 200 m-re csökkent. Ilyen állapotában a kanyar a jégzajlások idején torlódás előidézésére erősen hajlamos. Különösen veszélyes hely lesz a kanyar a jéglevonulás szempontjából a kiskörei vízlépcső 89,00 m Af., illetve 90,50 m Af. tervezett duzzasztás szintjeinek előállítása esetén. A duzzasztott szakaszon a vízmozgás sebessége jelentősen csökken, nő a jégképződés lehetősége. Mind az elsődleges, mind a másodlagos jégzajláskor az itt levő kis kanyarulati sugarat a jég nem tudja követni. A visszatorlódó jég a tiszalöki duzzasztóművet is veszélyezteti. Megjegyezzük, hogy a folyócsatornázás alapvetően új helyzetet teremtett. A legutóbbi vizsgálatok és felmérések szerint a meder a legváltozékonyabb éppen a csatornázott helynél és annak közelében. A feliszapolódás jelentős mértékű, a meder túlszélesedik, a bevédetlen partok omlanak. Nő az abrázió, különösen veszélyessé válhat a partrongálás nagyobb hajóforgalom esetén a hullámverés hatására. A feliszapolódás, kimélyülés helye a vízhozam függvényében állandóan változik. Ezeken a területeken szoros medervizsgálat, igen gondos karbantartás szükséges. Ez az elfajult kanyarulat hajózási korlátot is képez. A hajózás fejlesztési terveinek megfelelően a Tiszán is biztosítani kell a nemzetközi megállapodásokban szereplő IV. osztályú hajóút paramétereit. Figyelembe kell tehát venni az új szabályozási elveket, feladatokat, amelyeket a természeti tényezők és a gazdasági — társadalmi fejlődésből adódó igények együttesen határoznak meg. A főbb feladatok is következőkben foglalhatók össze (Kovács D. 1979.): Régi : Mai Holtág km Átvágott hossz km Rövidülés % 1 Esés a szabályozás előtt | után hossz Holtág km Átvágott hossz km Rövidülés % 1 Esés a szabályozás előtt | után km km Holtág km Átvágott hossz km Rövidülés % cm/km Tokaj-Tiszafüred 205 117 113 25 43 3 5,2" " (" " Tiszalök duzzasztása nélkül) egizia 19 Árvizvéd. • 1.szakaszk, 1. ábra. A Tisza elfajult taktabáji kanyarulata és a tervezett átmetszés helyszínrajza