Hidrológiai tájékoztató, 1984
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: "A Tisza hidrológiájának múltja és jövője" (Gondolatok az MHT Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya 1983. április 25-i ülése napirendjéhez)
1.4 A lehetőségek. Az ipari szennyvízkibocsátás napi és napszaki ingadozása, a hétvégi üzemszünet, az előtisztító berendezések havi és negyedéves karbantartási periódusai megnehezítik a városi részbiológia üzemeltetését. Ennek feloldására a műszaki beavatkozások kidolgozása és az üzemeltetés összehangolása folyamatban van. Ezt követően zárható le a Húskombinát előtisztító berendezéseinek és a városi tisztítótelep létesítményeinek próbaüzemeltetése. A közegészségügyi problémák végleges elhárítását a telepen megépült fakultatív és aerob tavak üzembehelyezésével tervezzük, a tavak halas hasznosítását is figyelembe véve. Az 1981— 83. évi kísérleti üzemeltetés tapasztalatai nagyon kedvezőek, mivel az utolsó , halasított tórebesz vize már közegészségügyi szempontból is kifogástalan volt. A városi tisztítótelep biztonságos és zavarmentes üzemeltetését a váratlan szennyezéseket elhárító egyszerű kiegyenlítő műtárggyal biztosítani lehet. A mű alkalmassá tehető a minőségi kiegyenlítésre is, mely lehetőséget teremt arra, hogy a Húskombinát mellett a Tejporgyár is a bírságrendelet határértékénél magasabb szerves oldószer extrakt tartalmú szennyvizet bocsásson ki, természetesen átvállalva e műtárgyak megépítésének és a többletüzemeltetés költségeit. Az ipari szennyvizeket kiszállító nyomóvezeték és átemelő speciális kialakítása és duplikációja maximális biztonságot nyújt az üzemek részére. A nagy élelmiszeripari üzemektől megkövetelhető a reális és méltányos szinten megállapított egyedi határérték betartása, a melléktermékek visszanyerése és hasznosítása. A városi tisztítótelep alkalmas a csatornázatlan területek szennyvizeinek, az előtisztító berendezések iszapjainak fogadására, kezelésére és ártalommentesen, beszántással történő elhelyezésére. Megoldható a telepen a közeli szakosított sertéstelep hígtrágya elhelyezése, sőt a városi szemét komposztálása is. Az erők és eszközök maximális koncentrálásával komplex településhigiéniai szolgáltatások ellátására alkalmas mintatelep lenne kialakítható, ahol széles körű üzemi méretű kísérletek elvégzésére, mintatechnológiák kidolgozására adottak a lehetőségek. 1.5 összegzés. A vízgyűjtő legfelső pontján elhelyezkedő rendkívül kedvezőtlen szennyvízelhelyezési adottságú Gyula városának és iparának szennyvíztisztítása — a vázolt problémák ellenére — megoldottnak tekinthető. A befogadó szempontjából meghatározó jelentőségű tisztítási lépcsők a szaküzemeltető Gyulai Vízművek kezelésében vannak. A városi tisztítómű széles körű variációs lehetőségű kialakításával — mint a próbaüzemeltetés tapasztalatai bizonyítják — még havária esetekben is mentesíthető a befogadó a vízszennyezéstől. A tisztítótelep pufferkapacitása olyan jelentős, hogy az ipar ingadozó mennyiségű és minőségű szennyvízkibocsátását is követni képes, bár az üzemeltetőtől különleges odafigyelést igényel. Az ipar részére előírt határértékek nem nyújtanak garanciát a szennyvízkibocsátásra jelentős összegű bírságkivetés mellett sem. Ezért hasonló helyzetben, ha az élelmiszeripar szennyvízkibocsátása a meghatározó, a városi tisztítótelepen kell mindazon műszaki létesítményeket megvalósítani, melyek üzemietetése garantálja a tisztítástechnológia zavarmentes üzemeltetését, a befogadó védelmét. A Gyulán szerzett tapasztalatok azt is igazolni látszanak, hogy az üzemeltetési biztonságon és a környezeti ártalom megbízható elhárításán túl ez a megoldás beruházási és üzemköltségben is kedvezőbb, mint az üzemi előtisztítás erőltetésével bonyolult kémiai és biológiai szennyvízkezelő létesítmények beépítése az élelmiszeripari üzem területére. ,A Tisza hidrológiájának múltja és jövője" DR. VAGAS ISTVÁN Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 42 Amikor a Tiszáról beszélünk, rendszerint a Tisza szabályozott, vagyis a síkvidéki szakaszáról beszélünk, a Tiszaújlak alatti szakaszról, amely lényegében a ma Magyarországhoz és Jugoszláviához tartozó szakaszok összessége. A Tisza felső szakaszát ebből a szempontból a „vízgyűjtő terület"-hez soroljuk. A síkvidéki szakaszt akár szabályozás előtti, akár az az utáni, tehát a mai állapotában nézzük, megállapíthatjuk, hogy hidrológiai tulajdonságai szélsőségesen egyéniek, úgyannyira, hogy ez a folyó leginkább csak önmagához mérhető, és mindaz, amit szaktudományunk más folyókra, vagy más vízrendszerekre tapasztalatilag, vagy elméletileg levezetett, nem, vagy csak erős fenntartásokkal vihető át a Tiszára. A magyar vízimérnök szakemberek különleges érdeme, hogy a nehézségek, a megismerés útjainak járatlansága, a külföldi szakértők tájékozatlansága ellenére is megtalálták azokat a lehetőségeket, amelyekkel a Tisza kiöntéseit megszüntették, és kényszeríteni tudták a folyót és az egész vízrendszert arra, hogy a mérnökileg megszabott keretek között válassza az meg vízjárásának jellegét. A továbbiakban azzal kívánok foglalkozni, hogy mik azok a hidrológiai tulajdonságok, amelyek a Tiszát Tiszává teszik, megkülönböztetve viselkedését minden más folyó hidrológiai tulajdonságaitól. 1. Természeti adottságok A síkvidéki, szabályozott Tisza rendkívül kis esésű, ugyanakkor viszonylag sok, a főfolyóhoz képest nagyhozamú mellékfolyót vesz fel. A mellékfolyókon a lefolyási idő lényegesen eltér a főfolyón észlelhető lefolyási időtől, így a Tisza alsó felét először a mellékfolyók töltik fel, de a leggyakrabban azok árhulláma szűnik meg a leghamarább. A kis esés minden duzzasztási vagy süllyesztési hatást hosszú tiszai folyószakaszokra továbbíthat alulról-f felfelé, amely hatásokat a mellékfolyókon kívül még a befogadó, a Duna is előidézheti. 2. A Tisza-szabályozás hatásai A Tisza múlt századi szabályozásának lényege a töltésezés és a vízfolyás átvágásokkal történt megrövidítése volt. A töltésezés kb. 26 ezer km 2 területet mentesített az árvizektől. A kiterülésében meggátolt víztömeget a töltések közt kellett elvezetni. Ez csak a vízállások mintegy 3 m-es megnövekedése árán sikerülhetett. Minél több vizet szorított ki a töltésrendszer a kiterülésből, annál magasabb vízállásokra kellett számítani a töltések között. Ennek hatását ma a nyári gátakkal védett öblözetekben érezhetjük: minél több vizet zárunk