Hidrológiai tájékoztató, 1999
TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Vágás István: A Tisza 1998. őszi és 1999. tavaszi árvize
A Tisza 1998. őszi és 1999. tavaszi árvize DR. VÁGÁS ISTVÁN Bevezetés A Kárpát-medencét időnként hatalmas vízbőség, vagy kitartó szárazság jellemzi. Gyakran hosszú éveken át uralkodik valamelyik szélsőség, és sokan hiszik ezeknek az időszakaiban (tévesen), hogy az éppen kialakult állapot állandósulni is fog. Éghajlatunk kiszámíthatatlansága miatt ugyan nem lehet megjósolni a folyók áradásának időpontját, de évszázadosnál hoszszabb vízjárási adatsoraink alapján az árvizek méreteire, bekövetkezésük gyakoriságára mégis megbízható ismereteket gyűjthettünk. Különös jelentőségű ez napjainkban, amikor -egyes kisebb kivételektől eltekintve - másfél évtizeden át tartott nálunk a szárazság, s ezt követően meglepetésszerűen támadott a Tisza vízének áradása. A Tisza 1998. novemberi, majd 1999. márciusi pusztító árhulláma aligha lephette meg azokat, akik folyóink viselkedését ismerték, és szeszélyes vízjárásukhoz alkalmazni igyekeztek korlátozott műszaki és védelmi lehetőségeinket. Még a megfelelően kiépített töltésrendszer sem minden önmagában. Ha jó karban tartását, erősítését, vagy a szükségessé váló védekezést nem szakképzett és elhivatott vízügyi szolgálat irányítja, azt pedig nem a mindig megújuló tudomány ismeretrendszere vezeti, nincsen esély az árvízkatasztrófák ellen. Ha egy társadalom vízimérnökeinek kezdeményezési lehetőségeit elvéve azokat arra kárhoztatja, hogy csupán „szolgáljanak és szolgáltassanak", saját magát fosztja meg biztonsága legfontosabb feltételeitől. A képzett vízimérnöknek hivatásából fakadó feladata, ha meggyőződik arról, hogy valamely műszaki tevékenysége előrehaladást hozhat, az érdekelteket felvilágosítja, s az erők összefogására, a szükséges munkáknak végrehajtására buzdítja. A hosszabb árvízmentes időszakokban - ezúttal is - lassan, de biztosan csappant meg az érdeklődés árvizeink ügye iránt. A vízügyek munkálait ráadásul éppen ebben az időszakban országosan gerjesztett bizalmatlanság övezte. A vízügyi képzés a műszaki egyetemi oktatásban háttérbe szorult. A pályaválasztók érdeklődése elkerülte a vízügyi szakterületet. A vízügyi szél-Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a legnagyobb relatív gyakoriságukkal a száraz, vagyis a 000 jelzésű évek vezetnek a sorban. A felső három fő tiszai vízmércén közel 30%-os, míg a szegedi vízmércén közel 40%-os az előfordulási gyakoriság. Ez azt mutatja, hogy a Tiszán az áradások hosszú éveken át elmaradtak. Ilyen száraz időszakok voltak az 1896-1901 taz gálatban az évek múltával csökkent a kellő árvízvédelmi, vagy hidrológiai tapasztalattal rendelkezők száma. Középiskoláinkban a földrajz- és történelemtanítás egyaránt mellőzte a Tisza szabályozásának, második honfoglalásunknak, és árvízvédelmünk mindig időszerű tudnivalóinak ismertetését. Ezért találtak azután sokakat társadalmunkban készületlenül és értetlenül a szükségszerűen ismétlődő árvizek. 2. A Tisza áradásainak típusa, mértéke, gyakorisága Az áradás statisztikájának kifejezésére a Tisza négy legjellegzetesebb vízmércéjét és azokon egységesen a 600 cm-es vízállás meghaladását vesszük számításba. E négy fő vízmérce: Vásárosnamény, Tokaj, Szolnok és Szeged. Az évszakos áradások statisztikai viszonyainak kimutatására a január 1.- április 30. közti első, a május 1.- augusztus 31. közti második, illetve a szeptember 1.- december 31. közti harmadik évharmadot volt célszerű különválasztva vizsgálni. Azokat az évharmados időszakokat, amelyekben a vizsgált vízmércén a vízállás egyszer sem haladta meg a 600 cm-t, a 0 kódjellel, azokat pedig, amelyekben legalább egy alkalommal meghaladta, az 1 kódjellel jellemezhetjük. Ilyen jelölésrendszer nyolcfajta áradás-típus megkülönböztetésére ad módot. A 000 megjelölésű évben az adott vízmércén legfeljebb 600 cm volt a vízállás. Az 111 jelű évben mind a három évharmadban külön-külön is legalább egy napon át meghaladta a vízállás a 600 cm-t. Az 100 esetben csak a tavaszi, a 010 esetben csak a nyári, a 001 esetben csak az őszi évharmadban fordult elő legalább egy napon át 600 cm-t meghaladó vízállás. Az 110 a tavaszi és nyári, az 101 a tavaszi és őszi, 2011 a nyári és őszi, 600 cm-t meghaladó áradás ugyanazon évben való előfordulásának az esete. Az 1. táblázat a 0 és 1 kódjelek kombinációit felhasználva, ezek adott jelentésének megfelelően mutatja be, hogy az 1876-1975 száz éves időszakban hány alkalommal fordultak elő a különböző áradási típusú esztendők 1903-1906, az 1909-1911, az 1926-1931, az 1936-1939, az 1943-1947, az 1959-1961, az 1971-1974, később az 1983-1993 időszakok. Ha nem a 600 cm, hanem a 760 cm vízállás meghaladását tekintjük, 1876-1975 között két, azóta egy további, 15 évnél is hosszabb periódus is található (1896-1912 és 1943-1961, majd 1982-1997), amelyeken belül a Tisza középső és 1. táblázat ,4 600 cm-hez viszonyított időszaki áradások hemnek előfordulási száma. 1876-1975 Kódolt évharmad Vásárosnamény Tokaj Szolnok Szeged 000 33 28 33 38 100 27 33 25 19 010 3 5 4 7 001 6 4 4 3 110 15 18 24 25 101 6 6 2011 10 2 2 111 9 4 6 . 6 Összesen: 100 100 100 100