Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-02-13 / 13. szám

tott versalakban kidolgoztatása. A’ lyrai és didacticai­­elemnek is hely engedtetik. Jutalom: 12 dar. arany. Mindkét rendbeli pályamunkák’ beküldésének változhatat­­lan határnapja nov. 20. 1840., a’ meddig azokat olvasható­kig, ’s idegen kézzel írva, lapozva, kötve, ’s irótok’ nevét rejtő, gondosan pecsétlett levélre hivatkozó jeligével el­látva, a’ társaság’ jegyzője (Pest, uri-utcza, 612. sz. Tratt­­ner-Károlyi-ház , 2 dik udvar, 2 dik emelet) veszi által. A’ kéziratok a’ társaságnál maradnak , azok’ sajátsági joga, s igy a’ kiadhatás a’ szerzőé. Hirdettetik egy úttal, hogy nem csak a’ jutalmaztatandó, hanem a’ netalán dicsérettel említendő pályairatok’ levélkéi is fel fognak bontatni, ’s az illető szerzők’ nevei kihirdettetni. Költ a’ Kisfaludy-társa­­ságnak febr. 6. 1840. tartott üléséből. Fáy András m­. k. igazgató. Tóik Lőrincz m­. k. jegyző. ( Győr. Febr. Adikán este nagy örömmel lepé meg­­.1. Székács József ur pesti ev. magyar hitszónok’s magyar I. társ. lev. tag Sz. Benedek’ rende’ collegiumát. Ugyanis Székács ur, mint tagja ’s küldöttje a’ szépmű­vészetet ho­­nunkban terjesztő Kisfaludy-társaságnak, rövid, de szel­­lemdús beszéddel nyujtá át küldői’ nevében­­.1. Ramershoffer Valerian urnak, a’ győri k. academiában a’ magyar nyelv’ rendes oktatójának, ama’ 20 darab aranyból álló jutalmat, melly a’ most említett társaság által legközelebb múlt év­ben kihirdetett,’s főleg a' színpadi szavalást tárgyazó kér­désnek leendő legjobb megfejtéséhez kapcsoltaték. A’ ju­talmazott írónak egyéb jeles munkái is kerültek már ki sajtó alól, m­ellyre még több is várakozik. F. C. M. ga­z­d­as­ági­­ egy­e­s­ü­l­e­t. (Vége.) e) Szőnyegre kerülvén a" Sekiams Ferencz által alapított országos szőlő­iskola’ügye, ennek személyesen jelen volt tulajdonosa egye­sületi r. tag Mayerffy Xav. Ferencz ur első ízben elnöki­­leg az iránt szólíttatott fel: lenne szíves azt minden tarto­zékostul az egyesületnek több évre haszonbérbe adni, utóbb pedig a’ többség’ kívánságához képest, miszerint azt örök időre engedné át, hogy addig is, m­ig az egyesület alkal­­masb telket szerezhetend, a’ boldogult alapítónak (Schams Ferencznek) szőlőfajok’elnevezésiben ’s rendezésiben kez­dett fáradhatatlan szorgalmú igyekezetei gyümölcstelen ne maradjanak. Ki is engedvén a’ többség’ kívánaténak, azon hazafius buzgalomtól lelkesedve, mellynek már több köz­hasznú áldozattal adá tanujeleit, az érintett szőlőiskola’tel­két, minden rajta fekvő ingó ’s ingatlan tartozékostul 2000 p­­írtért o­­ly föltét alatt en­gedé az egyesületnek örök idő­re át, hogy ezen öszvegyek egyik fele folyó, másika jövő évben fizettessék le; addig is pedig birtokába bocsátván az egyesületet, minden kamatkövetelésről lemondott. S mi­dőn a’gyűlés arról kezde tanácskozni: milly pénzalapból fizettessék ki az iménti vételár? jelen volt r. tag Nemeih Jó­zsef ur annak e’ f. évben lefizetendő felét (1000 pge ftot) ankint vala szíves megajánlani. E’ közben r. tag Rossky Albert ur évi részvényén felül az egyesü­let’ ezen ’s egyéb vállalatinak elősegítéséül gazdaság-osztályi pénztárába évenkint 20 p­o­ntot ajánla fizetni. Teljesülvén ekkép az egyesületnek ismét egyik buzgó óhajtása és reménye, a’ nevezett hazafiaknak szíves köszönetét nyilványítja. A’ most már gazdaság-egyesületi ’s országos szőlőiskola ad­dig is, mig a’ szabályok’ 15dik pontjában érintett szakosz­tályok el lesznek rendezve, egy állandó választmány’ fel­­ügyelésére bízatott, mellynek elnökévé Mayerffy Xav. Fe­rencz, tagjaivá pedig Bartusságh József, Hegyessy Péter, Nemeth József, Sár­­óri József, Tüköry József r. tag ul. kérettek meg. Végül hogy e’ szerzeménynek birtoka tör­vényszerűen is biztosíttassák, az egy­esület’ ügyésze czél­­szerüen utasíttaték. f) Szives köszönettel értesült az egye­sület, miképen Bartosságh József, az egyesület’egyik mun­­kás’ részvétel tagja, jelenleg boldogult Schams Ferencz’ levelezésinek ’s hátrahagyott kéziratinak rendezésével fog- lalkodik, ezekből egy egészet szerkesztendő. g) Hogy a’ szabályok’ fődik pontjában említett osztályok’ (szakok) mi­­nél előbb életbe léptével az egyesület’ munkássága még in­kább élénkittessék , miután a’ két fő osztály, úgy mint ál­lattenyésztési és a’ gazdaság’ egyéb ágait magában foglaló, már valóban létezik, amannak alosztályiul javaslatképen 1) a’ lóversenyt v.lótenyésztési, 2) marhatenyészté­si és juhászati állapíttatók meg. E’ szerint a’ lóte­nyésztési alosztály’ feladásai lennének: a’verseny, ló­árverés, parasztkanczacsikók’ jutalmaztatása, nemzeti ló­iskola ’s a’ t. A’ marhatenyésztésié: A’ szarvasmarha, sertés ’s egyéb házi állatok’ tenyésztése ’s nemesítése ; a’ juhászatié: a’ juhnemesítés és gyapjutár; mind a’ három­nak közös körébe az állatmutatás. A’ 2 dik vagy is gazda­sági főosztálynak alosztályit képezendenék: 1) az is­­meretterjesztő, mellynek hatási körébe tartoznék: a’ folyóirat, kalendáriom, pályairatok, eredeti (gazdasági) munkák ’s fordítmányok’ kiadása ’s a’ t. 2) földészeti (agronomia); 3) növénytermesztő és kertészeti; 4) szőlő­művelési alosztály, melly utóbbinak tárgyai közé tartoznék az országos szőlőiskola és a’ magyar bo­rok’ ismertetése; 5) erdészeti; 6) mű­tani (technológi­ai) és géptani (mechanicai). Ezen terve az egyesület’szer­kezetének olly végre közöltetik az illető czímteljes tagok­kal, hogy róla kiki előleg elmélkedhessék, miután a’ i. e. júniusban okvetetlenül tartandó közgyűlésre tanácskozás és eldöntő határozás’ tárgyául van kitűzve, h) Gyürky Antal hontmegyei aljegyző, ’s Rönk Sándor és Hantésy Márton tb. un. az egyesület’ ügyeinek lelkes előmozdításával bizo­nyított valódi ’s tettleges részvétüknél fogvást a’ komi. vá­­lasztottság’ ’s illetőleg elnökség’ ajánlatára képviselőkké választattak. i) Barkóczy Zsigmond báró becses nevének a’ gazdasági osztály’ rovatába iktatásával egyesületi r. taggá lön. k) A’ i. e. martiusi közgyűlés’ határnapja annnak ide­jén közhírré fog tétetni. Költ Pesten januar. 30-án 1840. Kacskovics Lajos m. k. egyesületi titoknok. C. Fiume, jan. 26. Ma egy ünnepélyes szertartásban részesülőnk, melly egyébiránt főkép az itteni tanuló ifjú­ságra nézve különösen nagy érdekű. Ugyanis tekintetes Marceglia Mátyás kir. kormányszéki ülnök urnak, mint a’ helybeli kir. iskolák’nem régiben kinevezett igazgatójának hivatali székébe iktattatásául :’nap tűzetvén ki, az érintett iskolák’ tanítóin kívül számos vendég jelent meg magyar díszruhába öltözve az említett ülnök ur’ házához, annak szerencsekivonását kinyilatkoztatandó , ’s­őt hivatása’ he­lyére kisérendő. A’ menet pompás vala­­mi magára vo­­ná a’nép’ figyelmét, melly tömegesen csődült Sz. Vid’tem­ploma felé utána, hol isteni szolgálat tartatott. Ennek vé­geztével az iskolai épületbe szállván, megilletődve hallga­tók a’ beiktatás’ alkalmával azon három velős beszédet, mellyeket a’beiktató, tekintetes Gerliczei Gerliczy Henrik, a’ beiktatott uj igazgató, ’s a’tanítói tagok’ öregebbike, nagyon tisztelendő Kembel Gáspár urak mondottak. Észreve­hető vala a’ hallgatók’homlokain, milly mélyen hatott rájok a’ gyakran érintett igazgató’beszédének azon része, melly­­ben az ifjúságot fiúi engedelmességre ’s kötelességének pontos teljesítésére atyailag inté, ’s a' jelenlevő szülőknek kinyilatkoztató, hogy reá bízott fiaik’ érzékeny atyja és szives pártfogója leend, a’jót előmozdítani, a’ roszat pe­dig gyökerében elnyomni iparkodandik, főczélul vevén, hasznos polgárokat nevelni hazájának. Az ünnepélyt a’ sok él jenkiáltások’ harsogása zára be. Remény illetni, hogy ezen ritka tulajdonú férjfiú’ vezérlése alatt növekedni fog az ifjuságban az erény’, tudomány’ ’s hon’ szeretete. — A’ casino commerciale’ tagjai e’ közönségesen szeretett uj di­rector ’s könyvvizsgáló úr’tiszteletére a’jövő február. ele­jén tánczmulatságot adnak. Bukaresti hírek szerint január­ közepe felé még foly­vást dühönge a’ Duna’ jobb partin és Balkánon innen a’ dögvész. Silistriában maga a’ metropolita is meghalt 3 napi súlyos mirigyszerű szenvedés után, mi rendkívül meg­rettente a’népet és számost önkénytes elzárkózásra bírt. Az alsó ház’ januar. 27-ei ülésében Hume azon mó­­dosítványt hozá javaslatba, hogy a’ J. Russell lord által Albert herczeg’ számára indítványozott 50,000 font szerl. évdíj 21,000 fontra, mint a’ királyi vérből származott an­gol herczegek’szokott tartáspénzére, mérsékeltessék. E’ módosítvány 305 szóval 38 ellen félrevettetett. Erre azonban Libtkorp tory ezredes egy másik módosítványt tön a’végett, hogy a’herczeg’ évdíja harm­in ez ez­er font sterlingben állapíttassák meg. E’ módosítvány 262 szóval 158 ellen elfogadtatott, sir R. Peel's a’ conservative­ nagy többsége a’ leszállítás mellett szavaztak. Mielőtt a’ vitatások ismét megkezdettek, Palmer egy kérdésére J. Russell lord következő nyilatkozást tön: „Mint csak ma reggel hallottam, hírek szárnyalnak a’ koronának állítóla­gos tetemes adósságiról. Bizonyossá tehetem a’házat, hogy e’ mendemonda alaptalan, ’s hogy a’ korona nem hágta át hitele’ számát.“ Az alsóház’ január­ 28-ai ülésében Palmerston lord, a’külügyek’ ministere, kinyilatkoztató, hogy a’ kormány hathatósan nyilványítá azon véleményt, hogy don Carlos­­nak ne engedtessék meg előbb a’ visszatérés Spanyolor­szágba, mig rá nézve a’ négyes-szerződés’ felei közt egyez­mény nem történendik. — Lundons lordnak egy kérdésére Palmerston lord azt felelé, hogy a’ portugál kormány kész­nek mutatkozik, a’brit követeléseket kielégíteni; de a’ spa­nyol kormánytól csak akkor lehet kívánni, hogy adóssá­gait brit hitelezőknek fizesse, midőn amaz országban egé­szen véget érend a’ háború. Az alsóház’ januar­ 28-ai ülésében sir John Yarde Baller, azon indítványának megalapítására, „hogy ő felsé­ge’ ministeriuma, a’ mint most van alkotva, nem bírja e’ ház’ bizodalmát“, hoszú beszédet tartott, mellyet — úgy látszik — könyv nélkül tanult meg, ’s mellynek folytában ismételve meg kellett állania, mivel cserben hagyta emlé­kezete. Ügyesebben teljesítő Thompson alderman az indít­vány’ pártolása végetti feladatát. Átmene mindazon viszo­nyokon , mellyekre a’ toryk a’ ministerium elleni gáncsu­kat alapítani szokták, ’s különös fontosságot tulajdonított a’ newporti nyugtalanságoknak, az amerikai kikötők’ fran­­cziák általi elzáratásának, a’ China elleni rendszabályok’ késleltetésének, a’ jamaicai ’s canadai viszonyoknak, végre a’ ministerium’ személyzetében szüntelen történő változá­soknak, mellyek’ számát fél év alatt 18-ra téve. A’ minis­terium’ védőjeképen legelőször sir George Grey, a’ fő-ka­­tona-biró, lépett föl. Legelőbb is örömét nyilatkoztató azon, hogy valahára előállottak ezen indítvánnyal ’s felhagytak a’ rendszerrel, mellékutakon dolgozni a’ kormány ellen. A’ főnehézség, úgymond, mellyet érez, az, hogy tulaj­donképen egy tárgy sincs, melly vitatárgynak alkalmas volna, mert a’ két előbbi szónok közül egyik sem tudott helyes okot felhozni az indítvány mellett. Azt vetették szemére a‘ ministeriumnak, hogy a’ reformbill’ javára czél­­zó izgatást előmozdította, de illy izgatás, ha csakugyan létezett, csak Melbourne ministeriumának belépte előtt lé­tezhetett, hanem azt kérdi ez alkalommal, nem létezett ’s nem létezik e még most is izgatás az uj szegényi tör­vény’ fel­forgatására? Nem köttetett e ezen czélra szent­­ségtelen szövetség a’ toryk és a’ bujtogató Gastier által képviselt fontok (destructiv) között? Egy másik szemre­hányás azon útra módra alapíttatik, mellyen Normanby lord a’ newporti hatósághoz irt; szemére vetik a’ ministernek, hogy a’ newporti támadást erőszaknak és nem pártütés’vét­kének bélyegezte. De alig fogták volna illőnek nyilatkoz­tathatni, ha a’ minister még a’ zendülők ellen indított per’ folyama alatt már magára vállalta volna, vétségüket előre megítélni. Szemére vetik még a’ ministeriumnak, hogy a’ Dublin’ részérőli tisztes tag’ (O'Connell) fiát statushivatalra mozdította elő, ’s hogy maga O’Connell is meghivatott az izlandi lordhelytartó’ (Forlescue lord’) lakomájára. Az utób­binál nevetségesebb szemrehányás csakugyan nem létez­hetik. Sir George Grey védelmezte azután a’ ministere­ket, hogy a’ titkos szavazás iránti kérdést úgynevezett nyílt kérdéssé tették, de egyszersmind önmagát is, hogy­ megszűnt — noha nem örömest — e’ rendszabálynak elle­ne szegülni, ’s azt hozá fel okul, hogy meggyőződött a’ felől, mikép titkos szavazás nélkül nem vétethetik eleje a’ választók’ ijesztésének. A’ fillérnyi levélbér’ (pennyporto) behozatalát a’ már többkép előhozott okok által igazoló, ’s a’ földbirtokosoknak állítólag a’ ministerek által veszélyez­tetett érdekeire nézve, kivált a’ gabonatörvényeket illető­leg, megjegyzé, hogy tudvák a’ministereknek c’pontot tárgyazó nézetei (John Russell lord, mint tudjuk, egy mér­sékleti szilárd gabonavám mellett nyilatkozott), hogy azon­ban kiki jogosítva van, a’ vitatások’ berekesztése előtt az ellenfeleknek illető saját nézeteit kitapogatni, megtudandó, valljon jogosítsák e azok is, az általuk kimondott szemre­hányást tenni? (E’ nyilatkozás Damson , sir Robert Peel sógora’, nem rég tartott beszédének azon helyére vonat­kozik , mellyel ez a’ gabonatörvények* változtatásának szükséges volta felőli meggyőződését kimondotta; meg­szokták, Dawson’ illy nyilatkozásinak fontosságot tulajdo­nítani, minthogy sir Robert Peel’ megtérése is, a’ catholi­­cusok’ emaneipatiójának előmozdítójává 1829dik évben, sógora’ beszédje által készíttetett elő.) Mi a’ chinai ügye­ket illeti, folytató a’ szónok, hisz az ezekre vonatkozó ok­levelek haladéktalanul a’ parlament’ elébe terjesztendők, ’s ennélfogva időelőtti volna, azokról beszélni. Hogy a’ gyarmati politica aránylag olly kicsiny részét igénytette mindkét megtámadó­ beszédnek, igen megnyugtató; Canada kivált most is olly kielégítő kilátásokat nyújt, hogy ezek csak megzavartathatnának, ha a’ parlament megtagadja a’ kormánytól a’ szükséges gyámolítást. Felötlő , hogy Kelet­­indiáról még csak említés sem létetett, pedig amaz ország­ban előfordult legújabb eseményeknek szükségkép főszere­pet kellene játszaniok, midőn vitatás kezdetik a’ministe­rek’ politicája iránt. Beszéde’ végén Grey általányos átné­­zetét adá az utóbbi években a’ köz haladás’ útján elővett rendszabályoknak, ’s aztán egyenesen az indítvány’ félre­­vettetését ajánló. Beszéde’ végeztekor hangos, hoszan tar­tó tetszéssel üdvözöltetek. •— George Somerset lord szemé­re veté a’ szónoknak, hogy igen is könnyeden átfutotta a’ newporti eseményeket, ’s aztán terjedelmesen előada az egész támadást, mellyet nézete szerint a’ kormány’ idétlen kímélete okozott. — Humes a’ southwarki, edinburghi, de­vonporti ’s birminghami választások’ eredményire utalt, mellyekből kitetszik, úgy mond, hogy az esküttszék, melly maga az ország által képeztetek, kész a’ ministerekre nézve kedvező elitéltetést tenni, mire már alkalma is van, hacsak tekintettel akar lenni a’ népnek az utóbbi években igen megjavult anyagi állapotjára. Az eleségvámszerű leg­nevezetesebb tárgyak’ fogyasztása felette lényegesen nö­vekedett, valamint a’ parthajózás is. 1814dik évben, mi­dőn Anglia az egész világ’ rakhajózását ellátta, kalmárhajó­inak tonnatartalma 2,414,000 tonnát tön, ’s most, midőn az egész világ versenyg Angliával ezen iparágban, a’ ton­natartalom még mindig ugyanaz. A’ vasutakba vert tömér­dek tőkepénzre is utalhatni azon bizodalom’ megmutatása végett, mellyel az ország a’ ministerium iránt viseltetik. Ezenfelül 1830 óta az adók 6 millió font sterlinggel keves­­bíttettek évenkint, ’s mégis a’ bevétel csak 3 millió fonttal tesz kevesebbet. Ez épen nem lehet mostoha jel a’ keres­kedés’ állapotjára. Mi azonban leginkább szól a’ ministe­rek mellett a’ belü­gyeket illetőleg, az új szegényügyi tör­vény’ behozatala által az ország’ számára nyert takarékok ’s a’nép’helyzetének ezáltal eszközlött javulása, mik ta­­gadhatlanok, minden oppositio’ daczára, valamint hogy e’ rendszabályok’ ellenzői még máig sem merték azokat vi­tatás’ tárgyaivá tenni az alsóházban. Az Ausztriával és a’ portával kötött kereskedési szerződés’ hasznairól tett né­hány észrevétel után Hawes átmene azon izgatásra, mel­­­­lyet a’ toryk az egy­etemi néptanítás’ ministeri terve ellen indítottak. Az oppositióra, úgy mond, a’ becsületes harcz­­ban igazságosan nem panaszkodhatni, de ha hivatkozások történnek a’ sokaság’ vallásos előítéleteire, az illy viselet nem egyébnek mint dísztelennek neveztethetik ama’ nagy pártra nézve, melly arra lebocsátkozik. Kiki jogosítva van, a’ vitatás’ berekesztése előtt pontos felvilágosítást nyerni azon politica iránt, mellyet az ellenfelek a’ ministerek ál­tal követett politica’ helyébe tenni szándékoznak. Oilsz ha­tározat, mellyt csak elégü­letlenséget fejez ki a’ fenálló kor­mánnyal, általánfogva hiú dolog. Az átellenbeni urak azért elégedetlenek, mivel nem magok képezik a’ kormányt. Reménylhető azonban, hogy ha az indítványnak rájuk néz­ve mostoha eredménye leend, végre felhagyandanak azon rendszerrel, mellynél fogva hasznos rendszabályok­ útjába akadályokat gördítenek; mert ha az ország’ ügyrei illy sza­kadatlanul fognának gátoltatni előmeneteleikben, ha soha sem lehet bizonyosnak lenni benne, hogy­ a’ kormánya még egy hónapig ugyanazon kezekben maradand, úgy az ország csakugyan igen veszélyyes hely­zetben van. — Colquhoum, egy toin , hasonlóul főleg a’ kereskedési viszonyokat véve beszéde’ tárgyául, ’s iparkodék megmutatni, hogy a’jelen ministerium’ politicája gátló volt a’ külfölddeli kereskedés­re nézve. 1830 óta, úgy mond, a’ francziaországi kül­ke­reskedés 45, az egyesült statusoké 64, ellenben az angliai kereskedés csak 24 p­enttel gyarapodott; sőt az európai szárazfölddel folytatott kereskedés ez idő alatt 22 pcenttel csökkent, még pedig kiváltképen a’ franczia-, német- és spanyolországiak, ugyszinte a’ portugaliávali kereskedés. — A’ vitatkozás, melly a’ 29kei ülésben is folytattatott, hihetőleg egész héten át vala tartandó, ’s talán csak feb­ruár­­3-án fejeztethetek be. A’ ministerek 12—15 szó több­ségre tartanak számot. — Mi a’ ministereknek Albert her­czeg’ ügyébeni vesztését illeti, előleg megnyugvandanak benőne, ’s kedvező alkalmat várandanak az évpénz’ szapo­­r­í­t­ás­á­n­a­k in­d­ítván­y­ozás­ár­a. London, január. 29. Az összegyűlt bírák kimondák ítéletüket Frost és társai iránt, még pedig kilenczen közü­lök akképen, hogy a’ törvény’ rendeleteinek a’ tudva levő Nagyié­i’statu­ssa.

Next