Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-02-13 / 13. szám
tott versalakban kidolgoztatása. A’ lyrai és didacticaielemnek is hely engedtetik. Jutalom: 12 dar. arany. Mindkét rendbeli pályamunkák’ beküldésének változhatatlan határnapja nov. 20. 1840., a’ meddig azokat olvashatókig, ’s idegen kézzel írva, lapozva, kötve, ’s irótok’ nevét rejtő, gondosan pecsétlett levélre hivatkozó jeligével ellátva, a’ társaság’ jegyzője (Pest, uri-utcza, 612. sz. Trattner-Károlyi-ház , 2 dik udvar, 2 dik emelet) veszi által. A’ kéziratok a’ társaságnál maradnak , azok’ sajátsági joga, s igy a’ kiadhatás a’ szerzőé. Hirdettetik egy úttal, hogy nem csak a’ jutalmaztatandó, hanem a’ netalán dicsérettel említendő pályairatok’ levélkéi is fel fognak bontatni, ’s az illető szerzők’ nevei kihirdettetni. Költ a’ Kisfaludy-társaságnak febr. 6. 1840. tartott üléséből. Fáy András m. k. igazgató. Tóik Lőrincz m. k. jegyző. ( Győr. Febr. Adikán este nagy örömmel lepé meg.1. Székács József ur pesti ev. magyar hitszónok’s magyar I. társ. lev. tag Sz. Benedek’ rende’ collegiumát. Ugyanis Székács ur, mint tagja ’s küldöttje a’ szépművészetet honunkban terjesztő Kisfaludy-társaságnak, rövid, de szellemdús beszéddel nyujtá át küldői’ nevében.1. Ramershoffer Valerian urnak, a’ győri k. academiában a’ magyar nyelv’ rendes oktatójának, ama’ 20 darab aranyból álló jutalmat, melly a’ most említett társaság által legközelebb múlt évben kihirdetett,’s főleg a' színpadi szavalást tárgyazó kérdésnek leendő legjobb megfejtéséhez kapcsoltaték. A’ jutalmazott írónak egyéb jeles munkái is kerültek már ki sajtó alól, mellyre még több is várakozik. F. C. M. gazdasági egyesület. (Vége.) e) Szőnyegre kerülvén a" Sekiams Ferencz által alapított országos szőlőiskola’ügye, ennek személyesen jelen volt tulajdonosa egyesületi r. tag Mayerffy Xav. Ferencz ur első ízben elnökileg az iránt szólíttatott fel: lenne szíves azt minden tartozékostul az egyesületnek több évre haszonbérbe adni, utóbb pedig a’ többség’ kívánságához képest, miszerint azt örök időre engedné át, hogy addig is, mig az egyesület alkalmasb telket szerezhetend, a’ boldogult alapítónak (Schams Ferencznek) szőlőfajok’elnevezésiben ’s rendezésiben kezdett fáradhatatlan szorgalmú igyekezetei gyümölcstelen ne maradjanak. Ki is engedvén a’ többség’ kívánaténak, azon hazafius buzgalomtól lelkesedve, mellynek már több közhasznú áldozattal adá tanujeleit, az érintett szőlőiskola’telkét, minden rajta fekvő ingó ’s ingatlan tartozékostul 2000 pírtért oly föltét alatt engedé az egyesületnek örök időre át, hogy ezen öszvegyek egyik fele folyó, másika jövő évben fizettessék le; addig is pedig birtokába bocsátván az egyesületet, minden kamatkövetelésről lemondott. S midőn a’gyűlés arról kezde tanácskozni: milly pénzalapból fizettessék ki az iménti vételár? jelen volt r. tag Nemeih József ur annak e’ f. évben lefizetendő felét (1000 pge ftot) ankint vala szíves megajánlani. E’ közben r. tag Rossky Albert ur évi részvényén felül az egyesület’ ezen ’s egyéb vállalatinak elősegítéséül gazdaság-osztályi pénztárába évenkint 20 pontot ajánla fizetni. Teljesülvén ekkép az egyesületnek ismét egyik buzgó óhajtása és reménye, a’ nevezett hazafiaknak szíves köszönetét nyilványítja. A’ most már gazdaság-egyesületi ’s országos szőlőiskola addig is, mig a’ szabályok’ 15dik pontjában érintett szakosztályok el lesznek rendezve, egy állandó választmány’ felügyelésére bízatott, mellynek elnökévé Mayerffy Xav. Ferencz, tagjaivá pedig Bartusságh József, Hegyessy Péter, Nemeth József, Sáróri József, Tüköry József r. tag ul. kérettek meg. Végül hogy e’ szerzeménynek birtoka törvényszerűen is biztosíttassák, az egyesület’ ügyésze czélszerüen utasíttaték. f) Szives köszönettel értesült az egyesület, miképen Bartosságh József, az egyesület’egyik munkás’ részvétel tagja, jelenleg boldogult Schams Ferencz’ levelezésinek ’s hátrahagyott kéziratinak rendezésével fog- lalkodik, ezekből egy egészet szerkesztendő. g) Hogy a’ szabályok’ fődik pontjában említett osztályok’ (szakok) minél előbb életbe léptével az egyesület’ munkássága még inkább élénkittessék , miután a’ két fő osztály, úgy mint állattenyésztési és a’ gazdaság’ egyéb ágait magában foglaló, már valóban létezik, amannak alosztályiul javaslatképen 1) a’ lóversenyt v.lótenyésztési, 2) marhatenyésztési és juhászati állapíttatók meg. E’ szerint a’ lótenyésztési alosztály’ feladásai lennének: a’verseny, lóárverés, parasztkanczacsikók’ jutalmaztatása, nemzeti lóiskola ’s a’ t. A’ marhatenyésztésié: A’ szarvasmarha, sertés ’s egyéb házi állatok’ tenyésztése ’s nemesítése ; a’ juhászatié: a’ juhnemesítés és gyapjutár; mind a’ háromnak közös körébe az állatmutatás. A’ 2 dik vagy is gazdasági főosztálynak alosztályit képezendenék: 1) az ismeretterjesztő, mellynek hatási körébe tartoznék: a’ folyóirat, kalendáriom, pályairatok, eredeti (gazdasági) munkák ’s fordítmányok’ kiadása ’s a’ t. 2) földészeti (agronomia); 3) növénytermesztő és kertészeti; 4) szőlőművelési alosztály, melly utóbbinak tárgyai közé tartoznék az országos szőlőiskola és a’ magyar borok’ ismertetése; 5) erdészeti; 6) műtani (technológiai) és géptani (mechanicai). Ezen terve az egyesület’szerkezetének olly végre közöltetik az illető czímteljes tagokkal, hogy róla kiki előleg elmélkedhessék, miután a’ i. e. júniusban okvetetlenül tartandó közgyűlésre tanácskozás és eldöntő határozás’ tárgyául van kitűzve, h) Gyürky Antal hontmegyei aljegyző, ’s Rönk Sándor és Hantésy Márton tb. un. az egyesület’ ügyeinek lelkes előmozdításával bizonyított valódi ’s tettleges részvétüknél fogvást a’ komi. választottság’ ’s illetőleg elnökség’ ajánlatára képviselőkké választattak. i) Barkóczy Zsigmond báró becses nevének a’ gazdasági osztály’ rovatába iktatásával egyesületi r. taggá lön. k) A’ i. e. martiusi közgyűlés’ határnapja annnak idején közhírré fog tétetni. Költ Pesten januar. 30-án 1840. Kacskovics Lajos m. k. egyesületi titoknok. C. Fiume, jan. 26. Ma egy ünnepélyes szertartásban részesülőnk, melly egyébiránt főkép az itteni tanuló ifjúságra nézve különösen nagy érdekű. Ugyanis tekintetes Marceglia Mátyás kir. kormányszéki ülnök urnak, mint a’ helybeli kir. iskolák’nem régiben kinevezett igazgatójának hivatali székébe iktattatásául :’nap tűzetvén ki, az érintett iskolák’ tanítóin kívül számos vendég jelent meg magyar díszruhába öltözve az említett ülnök ur’ házához, annak szerencsekivonását kinyilatkoztatandó , ’sőt hivatása’ helyére kisérendő. A’ menet pompás valami magára voná a’nép’ figyelmét, melly tömegesen csődült Sz. Vid’temploma felé utána, hol isteni szolgálat tartatott. Ennek végeztével az iskolai épületbe szállván, megilletődve hallgatók a’ beiktatás’ alkalmával azon három velős beszédet, mellyeket a’beiktató, tekintetes Gerliczei Gerliczy Henrik, a’ beiktatott uj igazgató, ’s a’tanítói tagok’ öregebbike, nagyon tisztelendő Kembel Gáspár urak mondottak. Észrevehető vala a’ hallgatók’homlokain, milly mélyen hatott rájok a’ gyakran érintett igazgató’beszédének azon része, mellyben az ifjúságot fiúi engedelmességre ’s kötelességének pontos teljesítésére atyailag inté, ’s a' jelenlevő szülőknek kinyilatkoztató, hogy reá bízott fiaik’ érzékeny atyja és szives pártfogója leend, a’jót előmozdítani, a’ roszat pedig gyökerében elnyomni iparkodandik, főczélul vevén, hasznos polgárokat nevelni hazájának. Az ünnepélyt a’ sok él jenkiáltások’ harsogása zára be. Remény illetni, hogy ezen ritka tulajdonú férjfiú’ vezérlése alatt növekedni fog az ifjuságban az erény’, tudomány’ ’s hon’ szeretete. — A’ casino commerciale’ tagjai e’ közönségesen szeretett uj director ’s könyvvizsgáló úr’tiszteletére a’jövő február. elején tánczmulatságot adnak. Bukaresti hírek szerint január közepe felé még folyvást dühönge a’ Duna’ jobb partin és Balkánon innen a’ dögvész. Silistriában maga a’ metropolita is meghalt 3 napi súlyos mirigyszerű szenvedés után, mi rendkívül megrettente a’népet és számost önkénytes elzárkózásra bírt. Az alsó ház’ januar. 27-ei ülésében Hume azon módosítványt hozá javaslatba, hogy a’ J. Russell lord által Albert herczeg’ számára indítványozott 50,000 font szerl. évdíj 21,000 fontra, mint a’ királyi vérből származott angol herczegek’szokott tartáspénzére, mérsékeltessék. E’ módosítvány 305 szóval 38 ellen félrevettetett. Erre azonban Libtkorp tory ezredes egy másik módosítványt tön a’végett, hogy a’herczeg’ évdíja harmin ez ezer font sterlingben állapíttassák meg. E’ módosítvány 262 szóval 158 ellen elfogadtatott, sir R. Peel's a’ conservative nagy többsége a’ leszállítás mellett szavaztak. Mielőtt a’ vitatások ismét megkezdettek, Palmer egy kérdésére J. Russell lord következő nyilatkozást tön: „Mint csak ma reggel hallottam, hírek szárnyalnak a’ koronának állítólagos tetemes adósságiról. Bizonyossá tehetem a’házat, hogy e’ mendemonda alaptalan, ’s hogy a’ korona nem hágta át hitele’ számát.“ Az alsóház’ január 28-ai ülésében Palmerston lord, a’külügyek’ ministere, kinyilatkoztató, hogy a’ kormány hathatósan nyilványítá azon véleményt, hogy don Carlosnak ne engedtessék meg előbb a’ visszatérés Spanyolországba, mig rá nézve a’ négyes-szerződés’ felei közt egyezmény nem történendik. — Lundons lordnak egy kérdésére Palmerston lord azt felelé, hogy a’ portugál kormány késznek mutatkozik, a’brit követeléseket kielégíteni; de a’ spanyol kormánytól csak akkor lehet kívánni, hogy adósságait brit hitelezőknek fizesse, midőn amaz országban egészen véget érend a’ háború. Az alsóház’ januar 28-ai ülésében sir John Yarde Baller, azon indítványának megalapítására, „hogy ő felsége’ ministeriuma, a’ mint most van alkotva, nem bírja e’ ház’ bizodalmát“, hoszú beszédet tartott, mellyet — úgy látszik — könyv nélkül tanult meg, ’s mellynek folytában ismételve meg kellett állania, mivel cserben hagyta emlékezete. Ügyesebben teljesítő Thompson alderman az indítvány’ pártolása végetti feladatát. Átmene mindazon viszonyokon , mellyekre a’ toryk a’ ministerium elleni gáncsukat alapítani szokták, ’s különös fontosságot tulajdonított a’ newporti nyugtalanságoknak, az amerikai kikötők’ francziák általi elzáratásának, a’ China elleni rendszabályok’ késleltetésének, a’ jamaicai ’s canadai viszonyoknak, végre a’ ministerium’ személyzetében szüntelen történő változásoknak, mellyek’ számát fél év alatt 18-ra téve. A’ ministerium’ védőjeképen legelőször sir George Grey, a’ fő-katona-biró, lépett föl. Legelőbb is örömét nyilatkoztató azon, hogy valahára előállottak ezen indítvánnyal ’s felhagytak a’ rendszerrel, mellékutakon dolgozni a’ kormány ellen. A’ főnehézség, úgymond, mellyet érez, az, hogy tulajdonképen egy tárgy sincs, melly vitatárgynak alkalmas volna, mert a’ két előbbi szónok közül egyik sem tudott helyes okot felhozni az indítvány mellett. Azt vetették szemére a‘ ministeriumnak, hogy a’ reformbill’ javára czélzó izgatást előmozdította, de illy izgatás, ha csakugyan létezett, csak Melbourne ministeriumának belépte előtt létezhetett, hanem azt kérdi ez alkalommal, nem létezett ’s nem létezik e még most is izgatás az uj szegényi törvény’ felforgatására? Nem köttetett e ezen czélra szentségtelen szövetség a’ toryk és a’ bujtogató Gastier által képviselt fontok (destructiv) között? Egy másik szemrehányás azon útra módra alapíttatik, mellyen Normanby lord a’ newporti hatósághoz irt; szemére vetik a’ ministernek, hogy a’ newporti támadást erőszaknak és nem pártütés’vétkének bélyegezte. De alig fogták volna illőnek nyilatkoztathatni, ha a’ minister még a’ zendülők ellen indított per’ folyama alatt már magára vállalta volna, vétségüket előre megítélni. Szemére vetik még a’ ministeriumnak, hogy a’ Dublin’ részérőli tisztes tag’ (O'Connell) fiát statushivatalra mozdította elő, ’s hogy maga O’Connell is meghivatott az izlandi lordhelytartó’ (Forlescue lord’) lakomájára. Az utóbbinál nevetségesebb szemrehányás csakugyan nem létezhetik. Sir George Grey védelmezte azután a’ ministereket, hogy a’ titkos szavazás iránti kérdést úgynevezett nyílt kérdéssé tették, de egyszersmind önmagát is, hogy megszűnt — noha nem örömest — e’ rendszabálynak ellene szegülni, ’s azt hozá fel okul, hogy meggyőződött a’ felől, mikép titkos szavazás nélkül nem vétethetik eleje a’ választók’ ijesztésének. A’ fillérnyi levélbér’ (pennyporto) behozatalát a’ már többkép előhozott okok által igazoló, ’s a’ földbirtokosoknak állítólag a’ ministerek által veszélyeztetett érdekeire nézve, kivált a’ gabonatörvényeket illetőleg, megjegyzé, hogy tudvák a’ministereknek c’pontot tárgyazó nézetei (John Russell lord, mint tudjuk, egy mérsékleti szilárd gabonavám mellett nyilatkozott), hogy azonban kiki jogosítva van, a’ vitatások’ berekesztése előtt az ellenfeleknek illető saját nézeteit kitapogatni, megtudandó, valljon jogosítsák e azok is, az általuk kimondott szemrehányást tenni? (E’ nyilatkozás Damson , sir Robert Peel sógora’, nem rég tartott beszédének azon helyére vonatkozik , mellyel ez a’ gabonatörvények* változtatásának szükséges volta felőli meggyőződését kimondotta; megszokták, Dawson’ illy nyilatkozásinak fontosságot tulajdonítani, minthogy sir Robert Peel’ megtérése is, a’ catholicusok’ emaneipatiójának előmozdítójává 1829dik évben, sógora’ beszédje által készíttetett elő.) Mi a’ chinai ügyeket illeti, folytató a’ szónok, hisz az ezekre vonatkozó oklevelek haladéktalanul a’ parlament’ elébe terjesztendők, ’s ennélfogva időelőtti volna, azokról beszélni. Hogy a’ gyarmati politica aránylag olly kicsiny részét igénytette mindkét megtámadó beszédnek, igen megnyugtató; Canada kivált most is olly kielégítő kilátásokat nyújt, hogy ezek csak megzavartathatnának, ha a’ parlament megtagadja a’ kormánytól a’ szükséges gyámolítást. Felötlő , hogy Keletindiáról még csak említés sem létetett, pedig amaz országban előfordult legújabb eseményeknek szükségkép főszerepet kellene játszaniok, midőn vitatás kezdetik a’ministerek’ politicája iránt. Beszéde’ végén Grey általányos átnézetét adá az utóbbi években a’ köz haladás’ útján elővett rendszabályoknak, ’s aztán egyenesen az indítvány’ félrevettetését ajánló. Beszéde’ végeztekor hangos, hoszan tartó tetszéssel üdvözöltetek. •— George Somerset lord szemére veté a’ szónoknak, hogy igen is könnyeden átfutotta a’ newporti eseményeket, ’s aztán terjedelmesen előada az egész támadást, mellyet nézete szerint a’ kormány’ idétlen kímélete okozott. — Humes a’ southwarki, edinburghi, devonporti ’s birminghami választások’ eredményire utalt, mellyekből kitetszik, úgy mond, hogy az esküttszék, melly maga az ország által képeztetek, kész a’ ministerekre nézve kedvező elitéltetést tenni, mire már alkalma is van, hacsak tekintettel akar lenni a’ népnek az utóbbi években igen megjavult anyagi állapotjára. Az eleségvámszerű legnevezetesebb tárgyak’ fogyasztása felette lényegesen növekedett, valamint a’ parthajózás is. 1814dik évben, midőn Anglia az egész világ’ rakhajózását ellátta, kalmárhajóinak tonnatartalma 2,414,000 tonnát tön, ’s most, midőn az egész világ versenyg Angliával ezen iparágban, a’ tonnatartalom még mindig ugyanaz. A’ vasutakba vert tömérdek tőkepénzre is utalhatni azon bizodalom’ megmutatása végett, mellyel az ország a’ ministerium iránt viseltetik. Ezenfelül 1830 óta az adók 6 millió font sterlinggel kevesbíttettek évenkint, ’s mégis a’ bevétel csak 3 millió fonttal tesz kevesebbet. Ez épen nem lehet mostoha jel a’ kereskedés’ állapotjára. Mi azonban leginkább szól a’ ministerek mellett a’ belügyeket illetőleg, az új szegényügyi törvény’ behozatala által az ország’ számára nyert takarékok ’s a’nép’helyzetének ezáltal eszközlött javulása, mik tagadhatlanok, minden oppositio’ daczára, valamint hogy e’ rendszabályok’ ellenzői még máig sem merték azokat vitatás’ tárgyaivá tenni az alsóházban. Az Ausztriával és a’ portával kötött kereskedési szerződés’ hasznairól tett néhány észrevétel után Hawes átmene azon izgatásra, mellyet a’ toryk az egyetemi néptanítás’ ministeri terve ellen indítottak. Az oppositióra, úgy mond, a’ becsületes harczban igazságosan nem panaszkodhatni, de ha hivatkozások történnek a’ sokaság’ vallásos előítéleteire, az illy viselet nem egyébnek mint dísztelennek neveztethetik ama’ nagy pártra nézve, melly arra lebocsátkozik. Kiki jogosítva van, a’ vitatás’ berekesztése előtt pontos felvilágosítást nyerni azon politica iránt, mellyet az ellenfelek a’ ministerek által követett politica’ helyébe tenni szándékoznak. Oilsz határozat, mellyt csak elégületlenséget fejez ki a’ fenálló kormánnyal, általánfogva hiú dolog. Az átellenbeni urak azért elégedetlenek, mivel nem magok képezik a’ kormányt. Reménylhető azonban, hogy ha az indítványnak rájuk nézve mostoha eredménye leend, végre felhagyandanak azon rendszerrel, mellynél fogva hasznos rendszabályok útjába akadályokat gördítenek; mert ha az ország’ ügyrei illy szakadatlanul fognának gátoltatni előmeneteleikben, ha soha sem lehet bizonyosnak lenni benne, hogy a’ kormánya még egy hónapig ugyanazon kezekben maradand, úgy az ország csakugyan igen veszélyyes helyzetben van. — Colquhoum, egy toin , hasonlóul főleg a’ kereskedési viszonyokat véve beszéde’ tárgyául, ’s iparkodék megmutatni, hogy a’jelen ministerium’ politicája gátló volt a’ külfölddeli kereskedésre nézve. 1830 óta, úgy mond, a’ francziaországi külkereskedés 45, az egyesült statusoké 64, ellenben az angliai kereskedés csak 24 penttel gyarapodott; sőt az európai szárazfölddel folytatott kereskedés ez idő alatt 22 pcenttel csökkent, még pedig kiváltképen a’ franczia-, német- és spanyolországiak, ugyszinte a’ portugaliávali kereskedés. — A’ vitatkozás, melly a’ 29kei ülésben is folytattatott, hihetőleg egész héten át vala tartandó, ’s talán csak február3-án fejeztethetek be. A’ ministerek 12—15 szó többségre tartanak számot. — Mi a’ ministereknek Albert herczeg’ ügyébeni vesztését illeti, előleg megnyugvandanak benőne, ’s kedvező alkalmat várandanak az évpénz’ szaporításának indítványozására. London, január. 29. Az összegyűlt bírák kimondák ítéletüket Frost és társai iránt, még pedig kilenczen közülök akképen, hogy a’ törvény’ rendeleteinek a’ tudva levő Nagyiéi’statussa.