Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-07-22 / 59. szám
László, örményesi: Moffay János. Adóbiztosok : fejérdi Jár: Teleki Károly, gyalui: Kabós Gergely, almási: Zámbó Dániel, bácsi: Tarcza Mihály, bikali: Kiszely Domokos, b. hunyadi: Gracza György, n. nyulassi: Balogh Gergely, kolozsi: Géczi Nagy Sándor, palatkai: Kászoni Ferencz, mocsi: Nagy László, lékei: Benedek Áron, örményesi: Ajtai Farkas. Tekei raktárbiztos: Albert István, Kálosi: Kászoni Antal. Derékszékbirák: Kornis Lajos, Bonis Ferencz, Tunyoghy József, Kabós János, Szabó Ferencz, Kendedy Károly, Sebestyén Gergely, K. Nagy Elek, Zsombory Elek, Zsombori András, Dorgó László, Betleghy Miklós. Fiúszékbirák: ifj. Macskásy Pál, Szigethy György, Bíró Lajos, Szarvady Károly, Gélei Imre, Farkas Imre, Somlyó Mihály. Közügyész: Seres László. Szegények ügyvéde: Hegedűs Sándor. Választottak még kebelbéli számadás vizsgálók és terehosztók. Zilah, jul. 3kán. Kraszna a’ magyarországi megyék példájára alispánja elnöklete alatt kisgyülést tartván, volt kir. pénztárnok Mátyus Déliest hivatalától teljesen elmozdítá, ’s minden adatot uj pénztárnak Gencsy Ignácznak átadott, mellyeknek megtörténtéről távol lévő főisp. helyettes Kállay Kristóf urat hivatalosan értesítés. Nagybritannia. Angolországi hírek szerint jul. 9-ki délutánig a’ választások állása volt: 271 conservativ, 228 whig. Julius 1 -én a’ választások igy állottak: 305 conservativ és 256 whig. E’ szerint még 117 tag választandó, mellyek, közül aránylagosan a’ nagy többség a’ túlnyomókig whigileg gondolkodó Izlandra esik. Mind e’ mellett maga a’ Globe is csak egy 300 szabadelvű erős parlamenti oppositióra számol, ’s igy a’ lóriknak 58 szótöbbséget enged. Legnevezetesb választás a’ legutóbb jelentettek közül a’ dél yorkshirei, hol az ezen grófságbani gazdag földbirtokos cabinetminister Morpeth lord, ’s a’másik szabadelvű vetélytárs Milton viscount, mindketten Shire képviselői az előbbi parlamentben, elmellöztetnek , hogy két új lorynak tiszt. Worley és Danison E. B.-nek helyt engedjenek. Dublin is veszteséggel fenyegeti a’ whigeket. Pár is, jul. 11. Alaptalanok az itteni cabinetnek lett szemrehányások, mintha közvetett vagy közvetlen után, nevezetesen Piscatory úr Görögországbai küldetése által, részt venne egy úgynevezett kereszthadban a’ porta keresztény alattvalóinak politicai felszabadítása végett. A’ Louis-Guizot cabinet korántsem szándékos egyoldalú lépéseket tenni ama’ politicai emancipatióra; a’ júliusi hatalmasságokkal egyetértőleg igyekezni fog, a’ porta keresztény alattvalóinak a’ legszabadabb hitgyakorlást szerezni és biztosítani. Ha azonban a’ lázadásban levő népek Francziaország segítségére számolnak, úgy járandnak mint Mehemed-Ali, csak azon kivétellel, hogy ez utóbbinak Thiers ur gyámolítást ígért, mig Guizot ur nem tett illyetén ígéreteket. A’ toulousei hírlapok jul.ékén körülményesen beszélik, miképen az ottani lakosság egy része az uj praefectus Mahul, valamint a’ kir. ügyvéd Plougoulm urakat, gúnyos lármával (charivatival) fogadta ; a’ hatóság lovasságot küldött ki az összecsődültek szétoszlatására. Ez alkalommal a’ pórság utczai lámpákat zúzott össze ’s Plougoum ur ablakait bedobálta Négy személy fogatott be. Másnap sok katonaság huzatott össze e’ jelenetek ismétlésének meggállására. Telegrafi tudósítás. Mostaganem, jul. 3. Az éjszak-afrikai franczia birtokok főkormányzója a’ hadministerhez. A’ Mostagenemből Jun. 7 én Mascarába indult osztály 27én, tekintve az általa tett hadmeneteket és végbevitt munkákat, megnyugtató egészségi állapotban visszatért. A’ Mascarában visszahagyottak vagy Mostaganembe hozatott betegek száma 400-at felül nem halad. Saidába azért nem ment, mert megtudta, hogy ezen erősség megadta magát ’s egy része feldúlva. Hasznosabbnak lárták a’ Hacemek nagy törzsöket üldözni, mellyböl Abd-el-Kader származik, ’s melly neki a’ hatalmat adta. Még e’ törzsök sohasem illetetett meg háborúval ’s legbuzgóbbnak mutatkozott a’ békét megtörni. Több napokon át ide ’s lova nyomatva végre a’puszta széleit megszállotta; a’ mintegy 3000 lóból álló lovasság, melly visszavonulását födözni akarta, veszteségeket szenvedett. A’ sereg ezután Eghres lapályán aratott, Mascarát gabonával, szalmával ellátandó. Egyszersmind a’ mascarai telepitvényen is dolgoztak. Malomköveket szereztek a’ környéken ’s rövid időn malmaink lesznek, a’ 8000 főnyi osztály számára megkivántató szükséges liszt készítésére. Ügyeink jó úton indulnak, de egy törzsök sem hódolt meg. Az osztály tegnap nagy szállítással Mascarába visszatért. 14 napig aratást tartand az erősség élelmi ellátására. Schweiz, Bern3 jul. 9. A’ szövetséggyülés tegnapi (harmadik) ülésében a’ szövetségi elnök előterjesztő a’ magas gyűlésnak a’ tessini követség juszikai levelét, mellyböl kitetszik, hogy a’ kormány fel vala forgatandó, a’ követség letartóztatandó ’s az első követ Luvini ezredes meggyilkolandó ; hogy a’ zendülök közt sok idegen favágó is volt légyen, kik egyébiránt már régibb idő óta tartózkodának a’ canionban; hogy a’ csend és biztosság ismét helyreállítvák ’s az első próbálat nem sikerülte után a’ többiek elbátortalanultak, többnyire megadák magukat ’s csábítóikat és kolomposaikat kiszolgátlaták; az ausztriai határi hatóságok szomszédbarátilag nyújtanak munkáló kezet a’ csenédzavarók befogatására. Most a’ törvény rendelete szerint a’ vétkesek felett ítélet tartandó ’s katonai kiküldéseknek kell a’ nyugalmat néhűtt ismét megerősíteni. — Ezutőn az aargaui kolostorok ügye jött napirendre. Zürich következö indítványt ten: ,,A’ szövetséggyülés, aprikai végzéséhez ragaszkodva, ehhez képest határozza, szólíttassék fel az aargaui nagytanács, hogy a’ mondott végzéshez alkalmazza magát ’s Julius hónap folytában nyújtson be tudósítást intézkedései eredményéről, melly intézkedések ama’ végzés 3dik czikkelye szerint a’ szövetségi szerződés 12dik czikkelye kétértelműtlen rendeletének kötelességhű tiszteletével megteendők, 's ez alkalommal ismét a’ 4dik czikkelyben tett fentartásra utaltatik.“ Luczern hathatós előterjesztést tön a’ mellett, hogy az apr. 2kai végzést nem szükség újra fejtegetni, hanem végre kell hajtani; szólíttassék fel Aargau, az apr. 2kai végzés teljesítésére, januar. 13 kai határozatának visszavétele által ’s erre leghosszabb határidőül julius vége tűzessék ki; a’ végrehajtás következéseitől, bármilly szinben fenyegetőzzenek is, nem kell tartani ; a’ „fait accompli“ utálatos elve enyészessék egészen el a’ schweizi földről, ’s itt ezentúl csupán igazság uralkodjék. Hasonló értelemben szólottak több más canton követségei, az aargaui kolostoroknak feltétlen helyreállítását ’s általában az aargaui nagytanács engedelmeskedését kívánván. Másnap (jul. 9. — miután az aargaui nagytanácsnak 50—60 tagtól aláirt folyamodása (mellyben a’két vallásfelekezet mostani heves meghasonlása tűnik ki az előbbi békés egymásmellett élés ellenében, ’s vallási elkülönzés vagy legalább elégséges vallási biztosíték, köz bocsánat ’stb. kívántatik felolvastatok volna — szavazásra kerülvén a’ dolog’s Luczern és némelly más status visszavonván a’kolostorok feltétlen helyreállítása iránti indítványát, Zürich indítványa, némelly javaslati módositványoknak többséget nem nyerte után, egészben elfogadtatom ’s végzéssé jön, melly tüstint másnap (jul. 10.} az aargaui nagytanács elébe terjesztetett; ez megbizá a’ kis tanácsot az indítványjoggal élni ’s javaslatokat adni, az utasításkészítő biztossághoz szolgáltatandókat ’s ettől jul. 19kén a’ nagytanácsnak átnyujtandókat, melly ideig eza’ nagytanács elhalasztó üléseit. S®®r©Azország. Berlini lapok jelentik Frauenburgból jul. 7kéről: „Ma reggel hetedfél órakor végeztetett ki kerék által Hatten püspök és gazdaasszonyának gyilkosa Kalmapfel Rudolf szabólegény a’ várostól mintegy 74 mérföldnyire az elbingi út mellett fekvő dombon. A’ königsbergi kir. orsz. föitélőszék ’s az ugyanottani kir. törvényszék ítéletei egyhangúlag a’ rablógyilkosság büntetését, t. i. az alólróli kerékkel törést mondák ki a’ bűnös ellen, ’s a’ jun. 15-kén kelt legfelsőbb helybenhagyó rendelet az igazságszolgáltatásnak szabad utat engedett. A’ bűnös a’ második ítélet kihirdetéséig braunsbergi börtönében sajátságos charactertelen szabadelmünek szerepét játszá, a tanításokat és intéseket az e’ végre megbízottaktól és meg nem bízottaktól hallgatván ugyan ’s fejtegetésekre ’s néha eiménez megjegyzésekre is ereszkedvén, de azt, hogy szörnyű tette által roszat cselekedett, nem akará elismerni, tehát a’ megbánásról ’s Istennek kibékülésről sem akart hallani. Noha ollykor-ollykor jobblélektöl megszállatottnak látszék, csakhamar visszaesett előbbi szerepébe, ’s kétséges vala, jutand e valaha bűnének elismerésére ’s igazi megbánására; főleg kivánand e papi szolgálatot lelkére nézve. E’ mellett büszke halálmegvetést mutatott ’s néha olly durván viselő magát, hogy szigorú rendszabályokat kellett ellene alkalmazni. De midőn junius 28k án a’ megérkezett második ítélet a’ helybenhagyó legfelsőbb cabinetrendelettel tudtára adatott, olly remegés szállá meg egész testében, hogy alig birt szólani ’s nevét aláírni; mit kétségkívül a’ közel halálrai gondolás — a’ haláltóli félelem okozott. Azóta engedé magát vitetni ’s oktatgatni, bánatot nyilatkoztatott, imádkozott, ’s mindenben készségesen és szerényen hajtott a’ pap szavaira, ki addig hiába buzgólkodott annyit a’bűnös lelki üdvössége mellett. Tegnap meggyónt és megáldozott. — Tegnap délután óta egész éjen át soha nem ismert élénkség uralkodott az itteni utczákon. Sok ezer ember lódult össze minden felöl gyalog, lovon és kocsin, az iszonyú látvány szemlélésére; 5 órakor vonult e’ városon át a’ harmadik gyalogezrednek Braunsbergben állomásozó zászlóala ’s megszállá a’ vesztőhelyet, hová 6 órakor a’ nyomozó bíróság Braunsbergböl megérkezett ’s utána legott a’ szegény bűnös két törvényszolga kíséretében szekéren a’ vesztőhelyre felhozatott. Kívántára a’ pap is eljött külön kocsin. Kühnapfel útközben csendesen viselé magát ’s Frauenburgban atyja háza előtt elhaladtakor a’ felső ablakra tekintett, hol atyját vélték némellyek látni; egy vendégház előtt a’ neki nyújtott pályinkát megivá ’s 6 óra tájban a’ vesztőhelyre jutott; ’s miután a’ kocsitól eloldoztatva lelépett ’s a’ vesztőalkotvány széléig hozatott volna, a’ nyomozóbiró a’ két ítéletet ’s a’ legfelsőbb helybenhagyó kabinetrendeletet (melly utóbbinak felolvastatása alatt a’ katonaság fegyverrel lisztelkedett felolvasá előtte, ki azt szilárd magatartással hallgatta. Aztán a’ pap még egyszer bátoritá a’ religio vigasztalásával; mire térdepelve csendesen imádkozott, mit végezve felkelt ’s a’ nyomozó biró által a’ hóhérnak átadatott, ki, miután a’ bűnös szilárdan és elszántsággal, félelem és csüggedés nélkül a vesztömyre lépett, a’ számtalan sokaság néma csendessége mellett végzé hivatalát a’jelenvolt bakólegények által. Kühnapfel többször meghajtá magát a’ közönség előtt, maga feküdt le, a’ bakók segítségét e’ szavakkal mellőzvén: „Csak hagyjanak, majd magam lefekszem“. A’ felső öltöny már előbb levételeit róla ’s most csak üngben és gatyában volt. Miután kezei ’s lábai leköttettek ’s a’ megfojtás (strangulatio) is végbement, a’ halálbüntetés kerék által alulról felfelé tiz zúzással, mellyek közül három mellét, három nyakszirtjét érte, a’ königsbergi hóhér intézése alatt végbevitetett rajta. A’ kerék csapásai iszonyúan hangzottak vissza a’ hegyes vidéken ’s messze el valóinak hallhatók. Nem hiányzottak a’ nézők közt olly fehérszemélyek, kik idegök erejét túlbecsülték vala; még a’ katonák közül is némellyek részul lettek. Miután a’ bűnös kivégeztetett, holtteste a’ készenálló koporsóba téteték ’s elásaték. A’ kivégzésen jelen volt tömérdek nép ezalatt alig moczczant’s az iszonyú látványhoz illő mély hallgatásba merült, annak véghez mente után szemlátomást mélyen megrendülve ’s legnagyobb csendességgel ’s rendben távozván a’ vesztőhelyről. Borzasztó vala ez iszonya, most már féléves drámának vége, de még szörnyebb volt kezdete! Vajha soha ne érjen a’ világ hasonlót!“ Duna vízállás julius 21-kén: 6’ 3" Pártatlan és elnem fogult méltánylása a’ magyar nemzeti nyelv különösségei és elsőbbségeinek, összehasonlítva más európai nyelvekkel. CDr. Rumy Károly esztergomi professortól.'* Keblünk hevével kiáltjuk azt, hogy nemzeti nyelvünknél szebbet nem ismerünk. Világ. A’ magyar nyelvnek hét magányhangzója van (valamint az ének csak hét tiszta hangon alapszik: a, e, i, o, u, ö, ü. E’ hét magányhangzók mindegyike vagy egészen rövid, vagy egészen hosszú ; harmadik eset nincs, hanem ha positio metrica fordul elő, melly esetben, maga a’ magányhangzó, mi a’ kimondást illeti, megmarad mint volt, ’s csak a’ szótag (sylaba) lesz hosszú a’ két mássalhangzó által, mint a’ görög és latin nyelvben. Rövid magányhangzók és a’ szótagok a’ magyarok írásaiban mindenkor az által jegyeztetnek meg, hogy vonást nem kapnak ; a vonás mindig jele a’ magyar nyelvben, hogy azon magányhangzót, mellyen van, huzni kell; németek, francziák, olaszok, angolok , ’s más külföldiek, kik a’ magyar szavakat és neveket jól kiakarják mondani, vakon kell e’ szabálynak hódolniok. M I m Futár. Még ezen hosszú szóban is „szenvedhetlenebbert” mind a’ z e egyenlően rövid, és köztök nincs változás. Félnagányhangzó a’ magyar nyelvben az egyetlen h betű mint a’ n (He) a’ zsidóknál és araboknál. Mássalhangzó a’ magyar nyelvben 23 van, ’s pedig mind a’ 23 egyszerű ’s nem két másból egy harmadikká képeztetek, ámbár némellyek magyar írásmódja (mint a’ cseh és lengyel nyelvben) arra látszikmutatni: b, ez, cs, d, f, g, gy, k, r, ly, m, n, ny, o, p, r, s, sz, t, ty, z, zs, j, v. A’ két betűvel jegyzek mássa hangzók (mi azért történik, mert a’ magyarok, midőn a’ kereszténységre tértek, a’ latin alphabetumot fogadták el, mellyben nyelvök több hanglaielő nem fordultak, s mivel a’különös hangokra, fájdalom nem találtak fel különös betűket, mint a’ szerbek, oroszok, oláhok, kik a’ görög alphabetumot fogadták el, igen dicséretesen tettekez, cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs, zs, mint mondók, csak egyes és nem összetett hangok jegyei, különben a’ magyar nyelvben, mellynek szavai sohasem kezdődnek két magány hangzóval (kevés idegen nyelvektől kölcsönzött szavakat kivéve,p. o. próba trombita, tréfa, drága sohasem állhatnának a’ szó elején, mikép ezt e’ szavakban látjuk: czomb, csal, gyomor, nyak, szem, tyuk, zsir, ’s különben a’rövid magányhangzót positio által meghoszíttanák ’s e’ szavak: racza, becse, hagyom, selyem, henye, atya, anya és pezseg pyrrhicus (v vrémeit trachaeusokká— v} változhatnék, mi pedig nem történik. Orrhangok ritkán fordulnak elő a’ magyar nyelvben, p. o. vén, marha, szegény,de e’ szavakban: szegénnyel, vén ember, már egészen és tisztán hallik az n betű, bizonyos esetekben e’ szóban is hal rám. Illy orrhang a’ miért szó is, melly a’ közéletben miér-nek mondatik. A’ hoz, hez, is, a’ közéletben úgy mondatik többnyire ki a’ szó végén, mintha ho he volna; igy különösen Debreczen tájékán beszélnek (mit saját tapasztalásomból tudok. Kihe ment? nem kihez, mikint iratik. A’ magyar nyelvészek nem emlékeznek ezen orrhangról* th és eh annyira idegen hangok a’ magyar nyelvben, hogy magyarok, kik nem németek és tótok közt nőtek fel csak nagy nehezen ejthetik ki kellőleg. A’ eh a’ magyarok által közönségesen, mint németül beszélő francziák által, mint fejtetik ki. Ketteshangzói (diphtongusai} a’ magyar nyelvnek épen nincsenek**} (mert ai és ei elválasztva mondatnak ki a’ magyarbanj’s nem úgy mint a’ német ai és ei diphtongus, vagy a’ görög és sí; azért van a’ magyarnak ö, ü és ő, ü, — ’se szavak lábait, sebeit versben *) Már nehány évvel ezelőtt, midőn még Bécsben laktam (1824—1828) dr. Bowhing tudós halálomnak Londonban, kérésére küldék magyar népdalok gyűjteményét, német fordítással és philologiai és etnographiai felvilágosításokkal és jegyzetekkel együtt, melly népdalokat e fordításom után igen szerencsésen (a’ magyar nemzeti szellem és nyelvszinezet sikerült kifejezésével) angol versekre leforditá , ez alkalommal közlék vele egy értekezést a’ magyar nyelv sajátságairól, mellyet angol nyelven a’ „Foreing Quartely Review“-ben , szerzőségem hálás elismerése mellett, lenyomatott, melly értekezés a’ halli Allgemeine Zigban is kedvezőleg idéztetett.A 1öbbik évben megjelent Bécsben ezen könyv: „Die Magyaren Sprache in ihren Grundzügen beleuchtet von IV. német- és magyarnyelven. Ez iratra figyelmessé tétettem Horváth István kedvező katicája által a’ Tudományos Gyűjteményben. Olvasásakor észrevevém, hogy a’ szerző velem többnyire hasonvéleményben van a’ magyar nyelv sajátságai felől. F. é. júniusban általnéztem dr. Bowring-nek küldött értekezésemet ’s nehány hozzáadásokkal pótoltam is, anélkül azonban hogy P. munkájára tekintettel lettem voltam. Értekezésem egy részét már meg is küldöm a’ Hírnök szerkesztőségének , midőn ez czikkelyemet visszaküldötte hozzácsatolván P. lenérintet könyvét is, felszólítván, hasonlítsam e könyvet össze saját nézeteimmel. Most tehát e’ könyvet szorgalmasan összehasonlitom értekezésemmel ’s ennek kidolgozásában hasznát vettem Reményiem, hogy jelen értekezésem által megszégyenitendem vagy kibékítendem az ultra- magyarok közti ellenségeimet, kik igen méltatlanul a’ magyar nyelv és irodalom ellenségének tartanak, valamint a’ németek és szlávok közt is azokat, kik a’ magyar nyelv vakbuzgó bámulójának hisznek. ' Dr. Rumy. *J Megváltjuk, ezen orrhangokat mi sem ismerjük, hanem inkább kiejtési hibáknak tartjuk ; mert nézetünk szerint, az orrhangok, mellyek kivált a’ francziáknál uralkodók, a’ nyelv természetében fekszenek és elkerülhetlenek, mig nálunk, ha ki nem kerültetnek, a’ nyelvet elrútítják — ’s azért a’ mennyire lehet kiküszöbölendők. A’ szerk. **) 0 és ü a’ magyar nyelvben koránsem kettőshangzók, hanem egyszerű magányhangzók, mellyekhez már fenebb soroztam. Piringer is megjegyzi: „Hogy az ö és ü nem kettőshangzó, senki sem fogja kétségbe vonni, a’ ki figyelembe veendi, hogy ezeknél a’ magyar nyelvben a’ kiejtés csak egyformán hangzik“, ’s joggal emlékeztet a’ 12dik lapon: „Az úgynevezett kettőshangzókról a’ magyar nyelvben épen mit sem tudnak ’s már csak e’ tekintetben is nem lehet el nem ismerni a’ magyar nyelv elsőbbségét összehasonlítva az éjszaki nyelvekkel, mellyek illyetén kettőshangzókkal elárasztvák, mellyeknek valódi kiejtése minden idegennek azon egyszerű okból nehezen esik, minthogy kiejtésüknél a’ száj ugyanazon egy nyitásával kettős hangot kell hallatóvá tenni.“ Rey. m Ausztria. Főméltósága Metternich herczeg. Felségének házi, udvari és statuskanczellárja, jul. 17k én délelőtt Königsvartra utazott. * Bécs, jul. 15. Tegnapelőtt délutáni 1 óra ’s 34 perczkor itt földrengés éreztetett, melly három gyorsan egymásra következett lökésből állott éjszakról délre; az egész földrengés egyébiránt olly gyenge volt, hogy a’ lakosok legnagyobb részétől észre sem vétetett. Nagyobb mértékben éreztetett a’ földrengés Bécs-Ujváros környékén, hol még kárt is okozott némelly házakon.