História 2000
2000 / 1. szám - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - KRISTÓ GYULA: Az első magyar királynék
tott unokatestvére, Vazul leszármazottai, a Szent László utániak pedig nem Szent László, hanem testvére, Géza utódai voltak. Gizella István méltó társa Egészen kivételes hely illeti meg a 11. századi magyar királynék sorában Gizellát. A mai napig nem ismerjük pontosan, hogy milyen kezdeményezések és tárgyalások előzték meg Istvánnal kötött házasságát. Ebben bizonnyal szerepet játszott István keresztapja, a bajor hercegi családdal jó viszonyt ápoló Adalbert prágai püspök. Kései hagyomány szerint a házasságot a bajorországi Scheyemben kötötték. Igazi jelentősége abban állt, hogy egy nagy tekintélyű nyugati uralkodódinasztia - amilyen a bajor hercegi család volt - a középeurópai népek vezetői közül elsőként a magyar Árpádokkal létesített házasságon alapuló rokoni összeköttetést. Ez nagy megtiszteltetésnek számított, ugyanakkor biztos garanciáját is jelentette annak, hogy Gizella neveltetéséhez méltó, keresztény légkört alakít ki férje mellett, s nem válik Sarolt-szerű figurává. Gizelláról tudjuk, hogy királynévá szentelése olajkenet révén felkenéssel történt, ám feltehető, hogy már kezdettől fogva külön koronázás illeti meg a királynét. Az 1031. évi miseruhán Gizella koronával szerepel. A 13. század elején még előfordul a forrásanyagban Gizella koronája. Felbecsülhetetlen az a támasz, amelyben Gizella férjét részesítette. Mindenekelőtt azzal, hogy a scheyerni esküvő után Gizellával lovagok és papok jöttek Magyarországra, akiknek fontos szerepük volt István katonai sikereiben rokona, a pogány érzelmű Koppány, valamint a neki ellenálló törzsi vezetőkkel szemben, illetve a kereszténység térnyerésében. A Gizellával bejött lovagok közül a nürnbergi Hermant (magyarosan: Hermányt) név szerint ismerjük, de bizonnyal Gizella kíséretébe tartozott a Koppány elleni háború két hőse, Elont és Pazman (magyarosan: Pázmány). A későbbi német hagyomány egyenesen Gizella nevéhez kapcsolta a magyarok megtérítését, ami ugyan túlzás, de a valóságtól mégsem áll nagyon távol. Elég, ha arra gondolunk, hogy az első latin rítusú magyar egyházmegye Veszprémben, Gizella székvárosában jött létre, illetve hogy a bajor papok aligha végezhették volna el a térítés munkáját e házasság és Gizella magyarországi jelenléte nélkül. A kereszténység gyámolításában méltó társa volt Gizellának István, s amikor a magyar krónika arról adott hírt, hogy a királyi pár Imre fiukkal sorra járta a hazai egyházakat, személyesen intézkedtek a helyreállításról, régi hiteles hagyományt örökített ránk. Ugyancsak tudjuk, hogy Gizella számos adományt tett magyarországi egyházaknak. Jótékonykodásait - a nagyobbik István-legenda szerint - „számos egyházban tanúsítják a keresztek, edények, a csodálatos műgonddal készített avagy szőtt kellékek”. Gizella úgy volt jelen évtizedekig a magyar politikai életben, hogy háttérben maradt ugyan, de kezdeményezései, cselekedetei döntően szóltak bele az ország sorsának alakulásába. Aligha véletlen, hogy az 1030-as években Berno reichenaui apát mind Istvánnak, mind Gizellának köszönetet mondott, mivel szívélyesen bántak két, a Szentföldre igyekvő szerzetesével. Gizella erőteljesen ápolhatta Magyarországon is német kapcsolatait, illetve nem rejtette véka alá német kötődéseit. Istvántól született fiainak az éppen országló német császár, illetve király, III. Ottó és tulajdon bátyja, II. Henrik nevét adta (ez utóbbiból alakult a magyar Imre név). Az István-kori ötvösművészet egyetlen ránk maradt emlékeként Gizella készítette el anyja sírjára (1006 után) a nevét viselő aranykeresztet, amelyen őt magát is ábrázolták. A székesfehérvári bazilika számára 1031-ben adományozta a királyi párt azt a miseruhát, amelyen mind István, mind Gizella képi megörökítést nyert, s ahol Istvánt a koronával, valamint a német uralkodótól egykor kapott (de István által utóbb már nem szerepeltetett, mert német hűbérre emlékeztető) lándzsával ábrázolták. Hogy mily erősen kötődött a királynék sorsa királyi férjükhöz, azt néhányuk további életpályája bizonyítja. István már életében gondoskodni kívánt - amennyiben őt túléli - Gizella biztonságáról, s megeskette az általa uralomra jelölt Pétert, hogy tiszteletben tartja a királynét, javaiban nem károsítja, és mindenkivel szemben megvédi. Ebből Péter semmit sem teljesített, trónra jutva ellenségesen bánt Gizellával, akinek Veszprémben szinte házi őrizetben, elszigetelten kellett élnie. Péter elvette pénzét és javai egy részét. Az 1040-es évek közepén az addig Magyarországon nehéz körülményei ellenére is kitartó Gizella hazament, s a passau-niedernburgi bencés kolostor apátnőjeként fejezte be életét igen magas korban, mintegy 75 évesen. István és Gizella megalapítja az óbudai Péter-Pál-templomot. Miniatúra a Képes Krónikából KRISTÓ GYULA 12