Honismeret, 2012 (40. évfolyam)
2012 / 6. szám - KÖNYVESPOLC - Tóth József: Palatáblától az internetig. A 300 éves zsámboki iskola története (Bihari József) - Szűcs Sándor és munkásságának időszerűsége (Csorna Zsigmond)
dalom- és verskedvelők, könyvtárosok és mindazok, akik számára Petőfi és életműve fontos. (Kiadta: Kunszentmiklós Város Önkormányzata, 2012. 152 p.) Murányi Lajos TÓTH JÓZSEF: Palatáblától az internetig. A 300 éves zsámboki iskola története Dr. Tóth József országosan ismert és elismert helytörténész, a Budapesti Honismereti Társaság elnökségének tagja, Zsámbok község helytörténetének lelkes kutatója ismét egy 296 oldalas helytörténeti munkával lepte meg egyrészt felnevelő faluját, Zsámbok községet, másrészt az iskolatörténettel foglalkozó kutatókat, történészeket. Több évtizedes levéltári búvárkodás, a községben végzett gyűjtőmunka relikviáinak, rekvizítumainak kitartó rendszerezése teszi hitelessé, gazdaggá ezt a munkáját is, amelyet a 300 éves zsámboki iskola tevékenysége előtti tisztelet íratott vele a tőle megszokott alapossággal, és azzal a gondolattal, hogy a múltat meg kell menteni a jövő számára. Ezért érzem a kötetet tisztelgésnek első tanítónője, Domán Piroska emléke előtt, másrészt meg egy olyan helytörténész összegező szándékának, aki a vörössipkás kerékpáros expedíciók lelkes szervezője, több pedagógiai, módszertani kiadvány szerzője, a Kossuth Szövetség alapító tagja, a Tájak-Korok-Múzeumok mozgalom lelkes bábája, a Múltunk Öröksége Alapítvány kuratóriumának tagja. 1987-ben létrehozta a Tóth Alapítványt, amely a zsámboki tehetséges, szorgalmas gyermekek tanulását segíti, támogatja. Mindez a kötődés, a falu iránti elkötelezettség természetessé teszi a település vezetésének megértő elismerését, segítő szándékát, ahogyan a falu helytörténetének kiadványait anyagi, erkölcsi támogatásban részesíti, megjelentetését támogatja. Mindezt összegezendően írt Holló Ilona polgármester ajánlást a Tisztelt Olvasónak ,dr. Tóth József számára a helyi értékek, a történelmi hagyományok ápolása, a múlt eseményeinek, a zsámboki Bajza Lenke Általános Iskola történetének felidézése jelentik a biztos fogódzót. A néhány száz évvel ezelőtti eseményeket, a korok szokásait, az iskola felépítését, a korabeli oktatást képzelhetjük magunk elé. A tanulságos és egyben érdekes kiadvány hiteles képet ad, segít eligazodni a régmúlt mindennapjaiban, az iskolába járás akkori nehézségeiben, de a szép és kedves emlékek között is." S végül maga a szerző így vall könyvének ajánlásában: „Úgy vagyok én Zsámbokkal, mint Kiskunfélegyházával Petőfi, aki jól tudta, hogy Kiskőrösön született, de onnan csecsemőként került a kiskunok fővárosába. Büszkén írta: Ez a város születésem helye... Nekem is Zsámbok a szellemi szülőhelyem." A monográfia huszonnyolc fejezetben tárgyalja a zsámboki iskola háromszáz esztendejének történéseit. A Schola Sambokiensis fejezetben az egyház, a papok oktató-nevelő munkáját elemzi azzal a tárgyilagossággal, amelyben a keresztény vallás hittételeinek megismertetése, az egyházi szertartások, az imák és énekek megtanulása jól megfért a zsámboki népszokásokkal, hiedelmekkel, tájszólással és sajátságos népviselettel. Nagy értéke a tanulmánynak, hogy a helyi plébánia Domus História lapjai mellett a Pest Megyei Levéltár Zsámbokra vonatkozó iratanyagát és a Váci Püspöki Levéltár dokumentumait is felhasználta, dolgozott az Országos Levéltárban, és szemlézte a Gödöllő és Vidéke című lapot. A dualizmus korának tárgyalása során fontosnak ítélte meg az iskolaszék megalakulását, az Eötvös József nevéhez kapcsolódó XXXVIII. tc. (népiskolai törvény) végrehajtását, majd dr. Eben-Káplár Mihály zsámboki lelkész felbecsülhetetlen munkálkodását. A közművelődés, a szellemi élet fejlesztése, a hitelszövetkezet segítségével az anyagi gyarapodás segítése, a közösségi élet erősítése, a szegények támogatása, mind az ő tevékenységéhez kapcsolható. Igazi kuriózum Eben Mihály számológépének megalkotása. Radványi Barna plébános 1912-ben megalakította a Zsámboki Kulturális Ifjúsági Egyesületet. Érdekes része az iskolatörténetnek, hogy a kisebb-nagyobb viták ellenére a községi tanítók eredményesen tudtak együttműködni a falu felemelkedése érdekében a papokkal. A háborús évek itt is megpróbáltatást jelentettek a falu értelmisége számára, de a konszolidáció elhozta a békés évek alkotó munkájának lehetőségeit. Megindult a leventemozgalom és új iskola épült a faluban. Kiszélesedtek az iskola társadalmi kapcsolatai, megindult a rég várt óvoda működése. A zsámboki iskolában folyó munka színvonalára mutat az a kézzel írott levél 1937-ből, amelyet Szent-Györgyi Alberthez írtak, abból az alkalomból, hogy Nobel-díjat kapott. A II. világháborús évek nehéz megpróbáltatásokat hoztak, de a konszolidáció aránylag gyorsan bekövetkezett, és megindult az „új szellemben" való tanítás. Az iskolák államosítása, és az azt követő ideológiai harc itt talán még nagyobb gondot jelentett, mint más községekben, mert itt a teljes egyetértés szándéka vezette az egyháziakat és a világiakat. Jellemzésül: 1948. szeptember végén Pétery József váci megyés püspököt bérmálás alkalmával még együtt köszöntötte a FKgP, az SZDP és az MKP vezetője az ünnepi ebéden. A Rákosi korszak ideológiai, pedagógiai anomáliáiról történelmi távlatból ír, nem hallgatja el az időszak eredményeit, az ifjúsági szervezetek sikereit, az úttörőcsapatok lelkesedését, kezdeményezéseit, név szerint kiemeli a korszak kiemelkedően teljesítő igazgatóit, pedagógusait, és a „gúzsba kötve táncolás" zsámboki produkcióit. A rendszerváltás utáni időszak nagy eredményének tekinti a művészeti oktatást, a hangszeres zene, néptánc, drámapedagógiai oktató-nevelőmunkát, az angol nyelv tanításának bevezetését, a környezetvédelemre, az egészséges és kulturált életmódra való nevelés kiemelkedő teljesítményeit. A Comenius-program zsámboki megvalósulása pedig egy olyan világra való kitekintés lehetőségét valósította meg, amely mindig ott volt a háromszáz esztendős iskola atmoszférájában, nevelőinek gondolatvilágában. S mindezt a szándékot, törekvést, eredményt, a Németh László-i, jó ügyet" megtaláljuk Tóth József iskolatörténeti monográfiájában, amelyet Zsámbok Község Önkormányzata adott ki, a Patkós Stúdió takarékos, igényes gondozásában. Bihari József 66 Szűcs Sándor és munkásságának időszerűsége Mi Szűcs Sándor munkáinak titka? Miért olvassák, veszik szívesen írásait, könyveit? Miről szólnak Szűcs Sándor gyűjtései, történetei, miért oly kedvesek a ma generációjának, írójának halála után is majd 30 évvel? Kérdések, kérdések, amelyekre a válasz: a stílus, a tartalom, a hétköz- és ünnepnapok, a valós anyagi kultúra és a folklór, a hitvilág egysége és egymást kiegészítő magától érthetősége, egyszerű, közérthető, de választékos irodal-