Honvédorvos, 1981 (33. évfolyam, 1-4. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Dr. Gyüszti Miklós orvosezredes, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese Százéves a Magyar Vöröskereszt A háborús sérültellátás történelmében ismeretes az a tény, hogy a pol­gári lakosság nagy szerepet játszott. Csak példaként említem Kossuth Zsuzsa szerepét a szabadságharc sérültjeinek ellátásában, kórházak felállításában és működtetésében. Előre tervezett és szervezett tevékenységről mégis a Henry Dunant által kezdeményezett vöröskeresztes mozgalom megindulása, 1863 után beszélhetünk. Az Osztrák—Magyar Monarchia 1866-ban csatlakozott a genfi egyezmé­nyekhez, és bécsi székhellyel létrehozta önkéntes segélyszervezetét. A magyar kormány is helyeselte a mozgalomhoz való csatlakozást, de csak független magyar szervezet létrehozását támogatta. Miután a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság elvi álláspontja szerint egy országban csak egy Vöröskereszt működ­het, meg kellett találni a megoldást önálló szervezet létrehozására. A boszniai—hercegovinai háború viszont követelményeket támasztott, segélyszervezet létrehozását sürgette. Ennek eredményeként jött létre a Magyar Országos Segélyező Nőegylet, amely vöröskeresztes jelvénnyel volt ellátva, ápolónőket képzett ki a sérültek gondozására, gyűjtést szervezett kór­házak felállítására, a rokkantak, hadiözvegyek és árvák támogatására. A magyar és az osztrák kormány közötti eltérő álláspontok egyeztetését kormányközi tárgyalásokon oldották meg, melynek eredményeként I. Ferenc József 1880. december 5-én megbízta Károlyi Gyula főrendi házi tagot „ ... a sebesült és beteg harcosok önkéntes ápolására és támogatására vonatkozó segélyező egyesületi ügynek magyar koronája országaiban az általa jóváha­gyott alapelvek szerint leendő szervezésével.” Az 1881. május 16-ra összehívott alakuló közgyűlés kimondta a Magyar Szent Korona Országai Vörös­ Kereszt Egyletének megalakulását, amelybe még ezen a napon beolvadt a Magyar Országos Segélyező Nőegylet is. A magyar Vöröskereszt 100 év alatt fő feladatának tekintette a háborús sérültek ellátására való felkészülést, ennek szervezését. Bár jellege időközben különösen a II. világháború után megváltozott, alkalmazkodott a mai kor igényeihez, mégis a honvédelmi jellegű feladatok jelentős helyet foglalnak el tevékenységében. A megalakulás után közvetlenül szervezett sorsjegykölcsön-akció alapo­kat teremtett a Vöröskereszt háborús vállalásaihoz. Ugyanis a magyar egylet vállalta, hogy 10 tartalékkórházat, 10 sebesültszállító oszlopot, raktárakat ál­lít fel a közös hadsereg érdekében. Már 1884-ben elkezdte működését a bázis-

Next