Ifjúsági Magazin, 1974 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
PETŐFI SÁNDOR (1823—1849) VIGH TAMÁS SZOBRA Többet utazott, mint más nyolcvan év alatt. Úgy járt Pozsony és Erdély között, mint aki a szomszéd faluba ugrik át. Nemcsak a kor lángelméje, a század távgyalogló bajnoka is. S mert neki, aki a történelmet fél kézzel lódította új pályára, annyi pénze sem volt, hogy lovat tartson, gyalogosan érkezett a fejéregyházi síkra. A vesztett csata után gyalogosan vágott a buni kaptatónak is, itt érte lóhátról a kozák pika. ZICHY MIHÁLY (1827—1906) KOCSIS ANDRÁS SZOBRA Puskin-, Madách-, Arany-illusztrációi a magaslat, amelyet azóta sem haladtak túl. A szentpétervári udvar körülrajongott művésze, Párizs, Bécs, Nizza becses vendége. Élhetne hercegi módra, világfiként, kereshetne palotákra valókat. Helyette megfesti a mártír Batthyány arcképét, az inkvizíció borzalmait, minden háború ellen kiállva a rombolás géniuszát. És megalapítja a nyomorgó festőket támogató társa IZSÓ MIKLÓS (1831—1875) KISFALUDY STROBL ZSIGMOND SZOBRA Szobrász aki a fonóházból vett témát. Aki megmintázta a furulyázó pásztort. Az arató nőt. Az ételhordó parasztasszonyt. A sikeres művész soha nem feledte a rimaszombati Izsó Miklóst, a kőfaragó legényt, aki írók, zenészek támogatásával mehetett külföldre tanulni. Nem feledte a 48-as szellemet sem, amelyért bujdosnia kellett: neki köszönhetjük Zrínyi Ilona, Rákóczi fejedelem mellszobrát s a budapesti Petőfi-szobrot. MUNKÁCSY MIHÁLY (1844—1900) MADARASSY VALTER SZOBRA Az Országház elnöki fogadótermében van egy freskó, amely a honfoglaló magyarokat ábrázolja. Annak a békéscsabai asztalosinasnak a munkája, aki az Ásító inassal és a Siralomházzal meghódította a világot. A kritika levett kalappal tisztelgett előtte, egy amerikai kereskedő 10 évre lekötötte a műveit. Párizsban de Marches báró özvegye lett a felesége. Mindent legyőzött, meghódított. Csak a halálos kórral nem tudott megvívni. MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847—1910) SÓVÁRY JÁNOS SZOBRA Pesti nyomoza szemtanúi szerint megesett, hogy téli éjszakákon szeméttárolókban húzta meg magát. Innen került a fejedelmi székbe, Jókai megüresedett trónusára. Otthonát tollával kereste meg: Palócföldön vett egy kúriát, ahová mindig vágyott. Lipicai lovai röpítették az imádott tájon. A régi ház mellé később újat épített, ennek falába egy kőbe vésett arcképet rakatott, Jókaiét. MADÁCH IMRE (1823—1864) VILT TIBOR SZOBRA Öccsét a szabadságharcban szerzett betegség vitte el. Nővérét, Világos után, kóbor fegyveresek gyilkolták meg. Csesztvei kúriájában Kossuth titkárát bújtatja. Letartóztatás, a pesti Újépület. A Tragédia még csak fölsejlik benne, még újabb csapások várják. Szabadulása után egykori boldogsága romjai és Sztregova. Élete a magányé, de ez a magány csiholja életre nagy művét, amely azóta meghódította a világot.