Ifjúsági Magazin, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
SZILÁGYI FERENC: DEÁKOK TÜKÖRE Elszürkült a mai iskolák élete. Homályba vesztek a veretes diákhagyományok, az iskolák mindennapjait színesítő diákszokások, melyek a nebulók érzelmi kötődését is doppingolták az alma materhez. Már csak a nosztalgia miatt is érdemes belenézni a Deákok tükrébe. Bizony elszomorodunk, mert jóval gazdagabb diákélet tekint vissza ránk e tükörből. Ezért is kell elolvasni ezt a könyvet: a históriai adalékok mellett bőséges diákhagyomány-világban barangolhatunk. A Magyar diákvilág a felvilágosodás korában alcímet viselő kötetben olvashatunk a hajdanvolt debreceni tógátusbirodalom legérdekesebb mozzanatairól, arról, hogy hajdanában-danában miért öntötték versformába a fizikatételeket, milyen volt egy szilencium, hogyan büntették, ha valaki káromkodott. (Első alkalommal kétnapi börtönt kapott kenyéren és vízen, másodszor kirúgták az iskolából. Vajha manapság...?) Ott lehetünk az „ördöggel cimboráló” Hatvani István professzor boszorkányosnak hitt kísérleti eszközöket felvonultató fizikaóráin, s bekukkanthatunk az iskolai diákszínjátszás kulisszái mögé. A remekül illusztrált kötet hangulatosan idézi a múlt diákvilág-darabkáit, melyek között a pajkos, vidám, csínytevéses esetleírások is jól megférnek. Az utolsó fejezetből például megtudjuk, mi is volt az a szólító ábécé, a büdü, a kettős kutya, a kuka, a bige, a pöccintés, a picilés ... (6) A mozgalmas címlapgrafikán balkezes gitáros tépi a húrokat. A gitárnyúzás illik is a hard rockhoz, de a balkezes gitáros lehet jelképe is annak, hogy a szerző balkézzel írta ezt a könyvét. Aki ráadásul a vásárlás előtt nem néz bele a könyvbe, könnyen pórul járhat, ha azt gondolja, hogy a Hard rock valamiféle műfajelemző kötet, amely elfér a rockzenei zsebkönyvek sorozatában. Hertfurtner könyve ugyanis regény. Pontosabban prózai monológ, melyet egy, a perifériáról kalózrádióhoz került rocker ad elő, megénekelve a saját és bluesénekes barátnőjének történetét. Koncertekre, füstös klubokba, lemezstúdiókba visz bennünket, s szókincsében, kelléktárában, helyszíneiben egyaránt a rock világát idézi. Szó esik a műfaj legnagyobbjairól, szinte minden oldalra jut egy sztárnév, megtudjuk, hogy a rock nem forradalmi zene, hogy a rock inkább kábítószer, ifjonti lázadás és így tovább. Eseménytelen, unalmas, szürke monológ. A Hard rock című könyvnek egyetlen erénye van. A színes borító. (1) Egykoron a teniszt nem csupán „fehér”, hanem „úri” sportként emlegették. Nos, ma már nagyon sokan űzik ezt a valóban szeretnivaló sportágat. Mindössze annyi a gond, hogy kevés a teniszpálya. Nem tudom, hány helyen lehet az országban szervezett körülmények között lovagolni, de az biztos, hogy a lovaglás mellől is kezd eltünedezni a korábban a teniszhez ragasztott „úri” jelző. Ráadásul olyat is hallottam, hogy a falvakban, ahol az iskolák jórészt nélkülözik a tornatermet, a közeljövőben a lovaglás helyettesíti majd a bordásfalra mászást. A pacikkal szeretnék pótolni a tornatermeket, így gondoskodni a kisiskolások rendszeres mozgási lehetőségeiről. Akárhogyan is lesz, időben jött a lovaglás alapelemeit bemutató könyvecske, ha úgy tetszik: tankönyv. A szerző bevallottan kézikönyvnek szánja művét, s bár könyvből lovagolni sem lehet megtanulni, mégis ad használható ismereteket a sportág leendő és mostani barátainak. A kötetből megismerjük a ló fejlődéstörténetét és fajtáit, a lovak jellemzőit, a lovagló eszközöket, szerszámokat, az istállók működését, külön fejezet szól a ló és a lovas viszonyáról, a kantározás és nyergelés mikéntjéről, a lépés, ügetés, poroszkálás hogyanjáról. Olvasmánynak sem rossz az idomítás, a csikó tanításának leírása. S hogy kik azok a sándormóricák? Ez is benne van a könyvben. (5) Cs. T. 6 (szuper), 5 (kitűnő), 4 (jó), 3 (megjárja), 2 (tré), 1 (add kölcsön, hátha nem adják vissza!) DEÁKOK TÜKÖRE RUDOLF HERTFURTNER: HARD ROCK DOMOKOS LAJOS: A LOVAGLÁS ALAPJAI IFJÚSÁGI DÍJASOK Március 15-én a Parlament vadásztermében ünnepélyesen átadták az ifjúsági díjakat. Az ünnepségen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese megnyitó szavait követően az ifjúsági díjakat Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke adta át. Az elismerést olyan személyek és kollektívák kapták, akik kimagasló tevékenységet fejtettek ki a gyermekek és a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítésében, közéleti aktivitásuk kibontakoztatásában és egészséges életmódjuk kialakításában. E tevékenységért egyéni ifjúsági díjban részesült: Bánhidy László, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium tanára; Borics Lászlóné nevelőszülő, Jászberény; dr. Czeizel Endre orvos-genetikus; Göndöcz István, a fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium tanára; Janicsák István, zenész, a Z'Zi Labor együttes vezetője; Keleti István, az Arany János Színház igazgatója, Makovecz Imre építész, Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének koreográfusa, dr. Parti János, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya és Szabó Éva, a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának szerkesztő-riportere. Kollektív ifjúsági díjat kaptak: Zsombó község tanácsának dolgozói; a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Lenin ifjúsági szocialista brigádjának tagjai; a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ munkatársai; a Műegyetemi Atlétikai és Football Club szabadidő-szakosztályának vezetősége és az újszászi „ötpróbás klub” tagjai: 38