Igen, 1992 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1992-12-23 / 25-26. szám
kardot és a palástot, amelyekkel koronázáskor a szertartást vezető főpap az Istentől származó hatalmat ruházta szentelt olajjal az uralkodóra. A magyar kornát már a 13. századtól „Szent Koroná"-nak neveznek. A koronázási jelvények közül a palást bizonyíthatóan Szent Istvántól származik. István király és Gizella királyné készíttette és adományozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária tiszteletére szentelt templomnak. Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig kiállításvezető fejezetek két szakavatott szerző munkája. A Kárpátmedence történelme természetes földrajzi egységből fakad s válik majd a régi, történelmi Magyarország kereteivé. Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig kiállítás különösen látványos. A magyar nép történelme a keresztény magyar királyság kialakulásával vett új irányt. Szent István király intézkedései a korábban félnomád magyarságot a keresztény Európa államainak sorába emelte. A királyi hatalom jelképes központja a koronázó- és temetkezőhely: Székesfehérvár, az udvar székhelye, az Árpád-kori Magyarország fővárosa, Esztergom volt. A magyar történelem legjelentősebb uralkodóját is megismerhetjük a tárlók során: Hunyadi Mátyást (1458-1490). Apja Hunyadi János, személyes vitézsége és hadvezéri képességei révén emelkedett az ország kormányzójává. Európai jelentőségű nándorfehérvári győzelme (1456) — emlékére a keresztény világban szól a déli harangszó — visszavonulásra kényszerítette a török hadakat. A mohácsi vészt követően három részre szakadt országban leginkább az Erdélyi Fejedelemség őrizte meg fügetlenségét. Az 1830 körül az új nemzeti reformmozgalom egyik vezéralakja, a kor legkiválóbb és áldozatkész főnemese gróf Széchenyi István volt. Az 1832-36-os pozsonyi magyar országgyűlésen kezdte politikai működését fiatal ügyvédként Kossuth Lajos, a későbbi szabadságharc vezéralakja. A múzeumban láthatjuk, hogy a magyar forradalmat Ausztria kegyetlenül megtorolta. A forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeit itt ereklyeként őrzik. A bemutatott tárgyak sorát a 13 aradi vértanú tábornok arcképe, Batthyány Lajos ereklyéi és a magyar rabok börtönben készített emléktárgyai és a megtorlás éveiből származó magyar női gyászruha zárja le. A történelem kerekét azonban nem lehetett visszafelé forgatni. Magyarország megindult a polgári átalakulás útján. A remekmívű kötet kutatásokra is ösztönző bibliográfiát is ad. (Electa —- Helikon Kiadó Budapest 1992.) Dr. Domonkos János Nemere István: Evolúció vagy teremtés? A fantasztikus műveiről ismert szerző (miután megoldotta a Gagarin-rejtélyt) ismét nagy fába vágta a fejszéjét. A teremtéspárti és evolucionista nézetek harcát vette nagyító alá. Szerencsére több helyen hangsúlyozza, hogy nem akarja eldönteni a vitát (erre a röpke 194 oldal kicsit kevés is lenne), csupán az eddig elhangzott érvekre, tényekre hívja fel a figyelmet. E művében is a tőle megszokott (ál)tudományos stílusban ír, bár javuló tendenciát mutat, mivel viszonylag bőséges irodalomjegyzéket fűz a könyvhöz (az más kérdés, hogy a művek mennyire hozzáférhetők). Persze vannak még hibák ebben is, mert például néhány nagyhorderejű felfedezés (pl. az Utah államban őslények nyomaival együtt talált szandálos emberi lábnyom) forrását elfelejtette közölni. Talán még azon sem érdemes fennakadni, hogy a teremtéspárti álláspontot egy hozzáférhetetlen, ismeretlen (vélhetően szektás) „alapmű" alapján ismerteti (és Teilhard de Chardin-t csupán néhány rosszindulatú megjegyzésre érdemesítette, mert jezsuita létére evolucionista mert lenni...). A mű fő hibája leginkább az, hogy mindkét „elméletet" leegyszerűsítve mutatja be, és egymás kibékíthetetlen ellenfeleinek tartja őket. Hogy mégis miért ajánlom a könyv megvételét? Egyszerű: ezáltal az irgalmasság egyik testi cselekedetét gyakorolhatjuk, lévén az éhező szerzőt betevő falathoz juttatjuk... GA Kamarás István Júdások vagy Péterek? Veszélyes a kimondot szó. Hát még a leírt. D a legveszélyesebb a gondolat! Mert a szó elröpül, a scripta manent, d a gondolat fejlődik... (A fecsegés után jöjjön konkrétum:) Kamarás István religiográfiája: nem ajánlhatom jó szívvel mindenkinek. Ez a könyv felnőtteknek szól, felnőtt korú, felnőtt keresztényeknek. Pályamódosító (megnősült) papok életútját, döntésük hátterét, okait, körülményeit vizsgálja a szociológus szerző, tudományos alapossággal és ehhez illő elfogulatlansággal. Ennek ellenére valószínűsíthető, hogy jónéhányan fognak a szívükhöz kapni olvasás közben, s olyanok is lesznek (ez a fájóbb), akik habzsolni fogják és beszcellert kiáltanak. Azt csak remélhetjük, hogy a legtöbben mégis a témához és a szerző szándékához méltó komolysággal, a megértés szándékával ismerkednek meg a valóság azon szeletével, amivel egyébként lehet, jobb lett volna nem megismerkedni. A valóságszelet immár feltárult, s ez a tény a legtapintatosabb állathoz: a strucchoz való hasonulásunk feladására kényszerít bennünket. Eddig a dicséret, most jöjjön a letolás. Az élő beszédben előforduló igénytelen, pongyola fogalmazások szó szerinti átvétele nem erősíti a dokumentum-jelleget, ellenben rontja a stílust és helyenként érthetetlenné teszi a mondanivalót. Nem feltétlenül emeli a könyv értékét a hivatásról szóló fejezet élére csúsztatott mon- ^ 60