Ipargazdaság, 1984 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
AZ ÉLELMISZERIPARI GÉPGYÁRTÁS BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT TERMELÉSÉNEK ÉS TERMELÉSI SZERKEZETÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 1 Gabonaipari gépek 2 Sütőipari gépek 3 Húsipari gépek 4 Baromfiipari gépek 5 Konzerv- és hűtőipari gépek 6 Cukor-és édesipari gépek 7 Bor-,sör-és szeszipari gépek 8 Tejipari gépek 9 Növényolajipari gépek 10 Melléktermék feldolgozó gépek 11 Egyéb gépek 1—2. ábra IPARGAZDASÁG3 A MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSRE FIGYELEMBE VEHETŐ — A jövőben, mindegyik gépcsoporton belül kiemelten kell kezelni a műszaki és üzembiztonsági követelményeket maximálisan kielégítő, gazdaságosan üzemeltethető gépek, berendezések fejlesz- tését. ... és feltételei E célkitűzések végrehajtásával a hazai gyártású mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek műszaki színvonala, megbízhatósága, teljesítménye emelkedik és a növekvő követelményekhez jobban igazodik. A gépgyártás fejlesztésének természetesen feltételei is vannak. Így szükséges lesz — az ezredfordulóig — a meglevő gépállomány lecserélése és korszerű, automatizált szerszámgépek üzembe állítása. Ennek beruházási igénye a 80-as években jelenlegi árakon mintegy 6 Md Ft. A 90-es években ugyancsak hasonló nagyságrendű fejlesztés szükséges. Feltétel ezen kívül a megfelelő szakemberek képzése, a fejlesztő részlegek megerősítése,a licencek vásárlása és kooperációk létesítése, valamint a műszaki vevőszolgálat fejlesztése. A gépiparnak és az illetékes kereskedelmi szerveknek számolniuk kell azzal is — különösen a 80-as években —, hogy a mérsékeltebb beruházási lehetőségek miatt a gépek tartósabb használata kerül előtérbe, s így a pótalkatrészek iránti igény növekedni fog. A szolgáltatások terén az ipari és a mezőgazdasági üzemek közötti munkamegosztás tovább szélesedik. Műtrágya A mezőgazdaság elért szintjének egyik meghatározó tényezője a műtrágya-felhasználás volt. A mezőgazdasági termelés és a műtrágyázás kapcsolatát az alábbi értéksorok jellemezték 1960—80 között: Magyarországon a műtrágya-felhasználás a 70-es évek végéig erőteljesen emelkedett, a talaj tápanyagkészletének javításában a műtrágyák kapták a vezető szerepet, az istállótrágyázás háttérbe szorult. A műtrágyafelhasználás növekedése 1979— 80-ban megtorpant, pedig a felhasználás azokban az európai országokban, amelyekben ,hazánkénál magasabb volt, tovább növekedett. A terméshozamok távlatilag számításba vett színvonalát elsősorban a műtrágya-felhasználás további dinamikus növelése alapozhatja meg. A számítások szerint az ezredfordulóig — az istállótrágya fokozott hasznosítása mellett is — az 1980. évi 1,4 millió tonnával szemben mintegy 2,5 millió tonna hatóanyagú műtrágya a jelenleginél is hatékonyabb felhasználását célszerű előirányozni. Növénytermelés indexe (1950 - 100) Műtrágya-felhasználás hatóanyagban (kg/ha) Összes felhasznált műtrágya hatóanyag (kt) 1976- 80 1996 - 2000 év TERMELÉSÉNEK ÉS TERMELÉSI SZERKEZETÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA (N variáció ) 1 Traktorok 2 Talajművelő gépek 3 Zöldségtermelő gépek 4 Gabona-és lakterm gépei 5 Szőlő - és gyümölcsterm. gépei 6 Állattartás gépei 7. Melléktermék haszú gépei 8 Növ. védelem, öntözés, melioráció g 9 Rakodás, szállítás, anyagmozgatás g 10 Háztáji-és kisgépek 11 Egyéb gépek 100- 1983 júniut 1960 1970 1980 121 135 193 2 3 122 211 168 837 1399 1984. január