Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1962. 50. évfolyam
Tanulmányok - Vargha Kálmán: Első könyvek, első mesterek. Móricz Zsigmond ifjúkorának szellemi környezetéről 1–18. p.
Annyi bizonyos, hogy ha a diadalmas pályájukon merészen száguldó Móricz-hősöknek a Jókai-figurákra visszaütő vonásait keressük (és erre Móricz írói önvallomásai jogosítanak fel), nem mehetünk el szó nélkül A kalóz király mellett, anélkül, hogy ennek a Jókai-elbeszélésnek nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk Móricz fejlődésében. Barthelémyt is képtelenül vakmerő kalandok hosszú sorozata után éri el a végzete. Emberi tulajdonságai szertelenek, harcban, kalandban kegyetlenül megszorítja ellenfeleit, bandája árulóit ha teheti, elpusztítja, de a nagy bátorságú emberek gyakori erényének is birtokában van, a legyőzött ellenség kegyelmet kap tőle, mert Barthélémy utál minden gyáva kegyetlenkedést. Ha a gazdag kalózzsákmány birtokában partra szállnak, hogy rablott kincseiket áruba bocsássák, mindenütt az asszonyok rajongása fogadja a győztes kalózvezért. Jókai hőse is lovagias rablóvezér, aki legyőz mindent és mindenkit, mert hatalmas bátorságához a vakszerencse is szövetségesül szegődött. Móricz Debrecenben ismerkedik meg a költészettel is. A kollégiumi adomák felkeltik érdeklődését Csokonai iránt. A debreceni könyvárus kirakatában megpillant egy könyvet, amelyen Csokonai nevét látja. Mikor megveszi a kötetet, csalódva veszi észre, hogy nem Csokonai versei vannak a könyvben, hanem a költő élettörténete és műveinek az elemzése. Ez volt az első könyv, amelyért pénzt ad. Egy későbbi leveléből és a Légy jó mindhalálig szövegébe átvett idézetéből tudjuk, hogy Haraszti Gyulának, a francia nyelv és irodalom kolozsvári, majd budapesti egyetemi professzorának a Csokonai-monográfiája volt ez a könyv. Ebből ismeri meg Csokonai életét és szereti meg a költészetet. A falusi iskolamesterek és rektorbácsik után (akikről írói pályája kezdő éveiben első kitűnő életképeit rajzolja meg) Debrecenben kerül kapcsolatba szélesebb látókörű, egyetemet végzett pedagógusokkal. A harmadik osztályban a magyar-latin szakos Gulyás István az osztályfőnöke, a későbbi debreceni költőnek, Gulyás Pálnak az apja. Élete utolsó évében, már a tanár halála után, azt írta Móricz, hogy talán Gulyás István volt az egyetlen kedvenc tanára, és a Kelet Népében közre is adott egy részletet Gulyás fennmaradt önéletrajzából. Gulyás is parasztszülők gyermeke volt, önéletrajzában azt mondja el, hogy miként szökött ki a paraszti életből tizenhárom éves korában, s lett belőle tíz év alatt debreceni tanár.16 Debreceni tanárai közül Gulyás mellett még Kovács Jánoshoz, az akkor már hetvenhat éves földrajztanárhoz fűzték Móriczot erősebb szálak. Az ő alakját írja meg a Légy jó mindhalálig nagytudású földrajz-professzorában, aki lelkesen magyaráz, felelevenítve Egyiptomból hozott emlékeit is, ahol fiatal korában grófi nevelőként járt (Tisza Domokosnak volt az oktatója), de a gyerekek figyelmét nem tudja felkelteni, egyedül Nyilas Misi lesi a szavait, a többi már csak a furcsa vonásokat veszi észre az öreg tanár egyéniségében. Kovács János Berlinben végezte az egyetemet, később a bécsi Geológiai Társulatnak levelező tagjává választották. Móricz regénybeli jellemzéséből az is kitűnik, hogy Kovács darwinista felfogás szerint tanított. Móricz az első gimnáziumban még jeles tanuló, a harmadikban már hármast kap a tanév végén történelemből, németből, számtanból is csak jó osztályzatot szerez. A látszólagos hanyatlás elsősorban érdeklődési körének kitágulásával magyarázható. „Abban a pillanatban, mikor megjelent bennem az egyéniség, az egyéni cél, a saját külön foglalkozási vágy, megszűnt a jeles" — írja Móricz.17 Figyelme túlterjed a tankönyvek keretein. (Mindig lázadozott a tankönyvek ízetlen, innen-onnan összeszabdalt és szerves egésszé nem igen kerekedő ismerethalmaza ellen.) „Én nem bírtam azokat a nyomorult vékony kivonatokat, amit tankönyvnek hívnak" — írja a Forr a borban.18 A könyvszekrényben egy aranyszegélyű Vörösmarty-kiadásra bukkan, Petőfi verseit is újra meg újra elolvassa, Tompa virágregéi és mondái is olvasásra csábítják. Legjobban Smith Ádám egyik könyve mozgatja meg a képzeletét, az angol közgazdász művének hatására egész tervet dolgoz ki szülőfaluja fellendítésére, már látja is "Móricz Zsigmond: A jó tanár, Híd, 1942. 13. sz. Bevezetés Dr. Gulyás István (1867—1941) önéletrajzához. Kelet Népe, 1942. 5. sz. 17 Móricz Zsigmond: Ki a jeles, ha nem én? Pesti Napló, 1939. VII. 23. "Móricz Zsigmond: Forr a bor II. (1939-es kiadás) 171. I. 5