Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-06-07 / 45. szám
PEST, vasárnap június 7-én ;145diki szám 1846. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szára alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföld’tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. Végére jutandván e’ hónappal a félév, bizodalmas tisztelettel vagyunk figyelmeztetni bátrak a’ két testvér hazai olvasó közönséget, hogy kik kellős lapunknak eddigi munkaosztályosi és levelezési mellett jeles több közredolgozó által beesesbitendö ’s julius elejétül kezdetét veendő 2 dik létt úi folyamára, Medárdvásárkor fel nem küldék az előfizetést,—azt gyors- vagy szorgalomkocsin, vagy más biztos alkalom által hozzánk (úri- utcza 453. sz. Trattner-Károlyi ház Is. emelet) méltóztassanak intézni—ezek hiányában pedig a lakásukhoz legközelebb eső posta-hivatalnál rendelkezni. Kettős lapunk félévi ára marad az előbbi, i.i. Budapesten borítékosan ’s házhoz küldve — ugyszinte postán is 6 pírint; boritéktalanul pedig szinte házhoz küldve 5 pfrint. A’ cs.kir. örökös tartományokba valamint külföldre járatandó példányok iránti megrendeléstsupán a’ bécsi cs. kir. főpostahivatalnál történhetik meg. A’ Jelenkor és Társalkodó szerkesztősége. FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország.(ford. ajándék s előléptetés; gyászhír; városi ügy; Ugocsa,Nyitra, Komárom és Krassó megyék közgyűlései; erdélyi ügyek; az Almanach-társaság utólsó közgyűlésének határzata; a’ kőszegi polgárőrhad zászlószentelése; a’ Kisfaludy-társaság népköltési gyűjteménye; adakozások a’József-nádor nemz. képcsarnokra Hí. budap. napló) Ausztria. Az uralkodó császárné ’s Ferencz-Károly féiig Linzben az orosz czárnőt fogadják; a' bécs-trieszti vasutszakasz Ciliéig kész.) Amerika. (Az Oregont érdeklő szerződés felmondása forma szerint is megküldetik a’ britt kormánynak; az egyesült státusok Mexico ellen; elegy, Portugália.(A’ zendülés terjedése.) Anglia. (Richmond hű felsőházi beszéde a’ gabnabill ellen; O’Connell indítványa O’Brien szabadon bocsáttatása tárgyában félretétetik; Viktória királynő leányt szül; lapvélemények és társasági gyűlések a'gabnabill iránt; Bonaparte Lajos ötéves fogságából szökve Londonba érkezik máj. 28kán.) Törökország. (A’ szultán és kíséretének kalandos tengeri útja.) E r e s tő ; duna vízállás. Hagyara és Erdélyomig. ö cs. ’s ap. kir. fölsége a’ Pesten felállított gyermekkórház szilárd megalapítására háromezer pengő forintnyi segélyöszletet legkegyelm. méltóztatott megajánlani. A’ nagy magy. kir. udv. kamata a’ temesi k. kam. igazgatóságnál Koronái Frigyes halála által megürült tollnoki állomásra O így ay Jeromos középponti díjas gyakornokot léptette — Fürst Vincze, a’ mármarosi kir. kam. igazgatóságnál levél- és irattári első sorjegyző nyugalomba helyeztetett. — G y á szhi r.Az élet viszontagsági közt gyakran nyújt enyhülést azon gondolat is, hogy kiket szeretünk, kikhez vér, vagy baráti érzet köt szorosabban, megemlékeznek rólunk sírunkban is. E’ gondolat vigasztalható egykor idősb szlavniczai Sándor Lászlót is,ki folyó évi szent-György hava 22kén munkás éltének 59. évében másrészbeni hoszszu és súlyos évnegyednyi betegeskedés után hunyt el Kis- Sztriczen. Én, ki a’ boldogultban hoszszu évek során át a’ hű ragaszkodásu barátot tisztelém, meg akarám testesitni az őt vigasztaló gondolatot ’s e’néhány szóval emlényt hinteni sírjára, mellyben hátramaradt özvegyetek. Hudelist Mária ’s két fiánál inkább szeretett tek. Tuchinszky János mostoha fia, kesergik most a’ szelíd férjet, a boldog és boldogító családatyát, tisztelik hamvaiban és Trencsény megyének egykor fáradhatlan buzgalmu,szent törekvésű’s példátlan hűségű tisztviselőjét azon ns megye karai, kiknek barátjok’s áldják adózóji, kiknek mint biró atyjok volt. — Emléke bizonyosan fennmarad mindazoknál, kik őt ismerék. — Béke lebegjen porain! Ordódy Flórián: Városi ügy. Nem leend korszerűtlen e’kérdést újra szóba hozni ma, midőn annak fejtegetését hazai és külföldi német lapok mintegy feladatukká tevék. A’ városok rendeztetése polgári átalakulásunk egyik legnevezetesb kérdése, melly ha szerencsésen vagyis a’ fejedelem és nemzet igényei és akaratához méltólag és megfelelőig oldatik meg, egyikét lépők túl a’ reform legingadozóbb fokainak; mert e’ kérdésre félmilliónak sóvár szeme néz, pedig azon félmilliónak, mellyet nem igen nagy kivétellel az értelmiség osztályába sorozhatunk, mellynek kezében a’ kereskedés, az ipar, a’ művészet, sőt kitűnő részben tudományosság is, és igy kezében az erő! Ezeket tekintetbe véve ’s azt, hogy illy osztálynak erős és világos törvény által önálló karba helyzetése mennyire ’s milly üdvösen hat az öszszes nemzet erkölcsi és anyagi jólléte’s erejére, úgy hiszem, hogy alig találkozik közülünk, ki e’ kérdésnek újra szóbahozatalát untató ismétlésnek bélyegezné. A’Gegenwart, magyarul: jelenkor,116ik számában e korszerű tárgyról Remellay G. hazánkfia hoszszadalmas czikket közöl, mellyet a’ Pressburger Zeit. élethíven nyomatott utána. Tisztelt hazánkfiának, mint ismeretes magyar írónak nevét a’ mondott kétrendü lapban szemlélvén, még pedig olly tárgyú értekezésnél, mellynek belső lényegével megismerkednie olly szép alkalma volt, mondhatom nem kis öröm lepett meg, mert előre is hittem, hogy a’külföldiek fonák okoskodásai politikai mozgalmunkról, alaptalan vádjaik a’ törvényhozás eljárásiról, sőt elfogult szándékból eredt méltatlan gyanúsításaik a’ pártok irányairól egyik olvasottabb német lapban magyar hazafi által fog megczáfoltatni, elmondván egyszersmind nekik azt, mikép e haza polgárai, vagy szerintök nemessége, melly fogalom alatt általok gyakran nem az öszszes arisztokratia, hanem kizárólag csak az oppositio értetik, nem olly önző lélek ’s törpe akarat által hagyja magát vezettetni akkor és ott, hol és mikor tőle törvényhozói kötelessége méltányosságot, sőt többet, azaz igazságot követel. Ezt előre hittem, mert a’ magyar polgári rend egyik avatottjától ’s tisztviselőjétől kevesbet föl sem tehettem a’ nélkül, hogy kisebbitési előleges vádnak ki ne tegyem magamat; mennyire volt e’ hit alapos ’s ennek arányában mennyire volt a’ csalódás fájdalmas? az alább kijegyzendőkbül ki fog tűnni. A’ neveztem német lapban Remellay ur a’ városok rendeztetésének rövid hisztériai vázlatát adja: mikép keletkezett újabb időkben az eszme, mikép izgattak ellene és mellette; hogy viselék magukat e’ kérdés irányában a’ megyék, hogyan a’ kormány, ’s mikép fogadák a’ városi községek az előleges intézkedést a’ közelválasztások tárgyában? Ezeket Remellay úr meglehetős híven adja, kivevén némelly helyeket, hol, mintha peregrinus volna in Izrael, vagy tudatlanságot árul el, vagy tudja Isten mi szándékból torzitá el a’képeket, miknek hű rajza sokkal kellemesb hatást gyakorolhatandó vala azokra is, kiknek érdekűkben íratott. Ezen hisztériai rajzok emlitgetésével az olvasót fárasztani nem akarva, egyenesen magára az eljárásra térek át, vagy is a’ csomóra, mellynek megoldatása olly küzdelmébe került egy országnak, ’s mit a’ legrészvevőbb erőfeszítés mellett sem oldhataeddig meg.Az ügy részint hírlapok,részint az országgyűlési napló utján világosabb, semhogy ez eredménytelenség okait fejtegetnem kellene, ’s mivel mégis B.urnák ezen okokra vonatkozó állításira nagyobb részint kiterjeszkedem, az által csak azon kötelességem teljesíteni, melly morális feladata minden ellenzéki tagnak, ki a’haladásnak nemcsak szóval barátja, hanem tettel is működik ama téren, mellyen tartósságra nézve legtanácsosabban testesíthetők azon eszmék, mellyekhez annyi remény csatlakozott. Azt mondja a’ Gegenwart, hogy az alsó tábla a’ városok coordinatióját illető törvényjavaslat kidolgozására választványt nevezett ki, ’s e’ választvány elkészité a’rá bízott törvényjavaslatot, de az olly túlzó szabadelvű „in ultraliberalem Linne“ ütött ki, a mikép előre is lehete látni, hogy az a’ felső tábla által félre fog vettetni. Ugyde az illy választványoknak mire kötelességük inkább figyelni, mint saját meggyőződésükre, mellyen a’becsületesség alapszik, vagy pedig azon quasi veto-ra, mellyel dolgozatát e’vagy ama párt fogadandja? és ha ezen utóbbi mellett nyilatkoznék is a’ Gegenwart, a’ választvány még ekkor is a’ többség értelméhez idomzottan járt el dolgozata készítésében, mert a’ választvány nem a’felső hanem az alsó tábla osztályzata ’s megbízottja volt, itt pedig a’ többség a’ liberálisoké volt. Azonban bajos e’ gordiusi göböt csak amúgy nagysándori karddal eldönteni: ha vájjon a’rendezési törvényjavaslat olly túlzott szabadelvűen volt , szerkesztve? ám olvassák azt el a’városok polgárai, sőt olvassa el a’Gegenwart is’s félretéve minden pártérdeket vagy előítéletet, ’s csupán a’ magyarországi polgárság eddigi illusorius helyzetét vegye bíráló tekintet alá,’s úgy hiszem, ezen munkálatot túlzott szabadelvűnek nem találandja, sőt ollyannak, melly tartósan (ha t.i. józan demokratiai elemű polgárságot akarunk)csak ehez közelítőleg elégítheti ki az olly hoszszas idő óta szomjazott önállóság utáni vágyakat. A’ városok szavazatot kívántak ’s ezen kivánatuk törvényes is, igazságos is; a’rendek nem is tagadák azt meg tőlük, de mint képviselőji a’ nemzetnek, azt nem adhatták meg olly terjedelmes alakban, hogy az saját érdekeik lerombolására fegyverül használtassák; ők föltételhez köték azt, de ollyanhoz, melly mind a’ nemzet méltóságához illő, mind a’ városi polgárok köz- és emberjogaival azonositható legyen,’s e’föltétel a’rendezés volt. Ennek kezdetben maguk a’városok szegültek ellen, mert a’ városi követek nem voltak az öszszes polgárság képviselőji, később azonban hajolniok kelle az általányos többség akaratához, melly sarkalatos akaratban a’ felső tábla is megnyugodott; vagyis a’ nemzet törvényhozása oda nyilatkozott, hogy igen is akarnak a’ városoknak az alsó táblánál 16 szavazatot adni, de csak coordinatio mellett. Itt megállván — kérdem a’czikkirót: mi van ama törvényjavaslatban túlzott szabadelvű, mellynek ez alap feltételén maga a’kormány is megnyugodott,mert hiszen a felső táblánál jelenlevő számos tagja által részt ven ama kijelentésben! Túlzás az: midőn a’ nemzet a’ városi zárt testületeket eloszlatván helyettük nyilványos helyhatóságot e’ fogalom minden jogaival akar rendszeresítni? túlzásnak mondhatni azt, midőn a’ városi közügyek igazgatásába néhány tanácsos és választott polgár helyett az öszszes lakosságot terhei aránya szerint kívánja részeltetni? ’s végre túlzás miatt vádolható e azon törekvés, hogy az eddig nullának vett’s maguk a’választott polgárok által is illyennek tekintett öszszes városi népségnek azon önállóság szándékoltatik megadatai, melly őt emberi neve ’s méltósága után természetjogilag illeti, de mellynek üdvös malasztját eddigi erőszakos kiskorúsága miatt nem ízlelhető? Ha mindez túlzás, ha a’ méltányosság és igazság túlzás, akkor a’ választvány rendezési törvényjavaslatát is illyennek állíthatni, de míg az igazság — mint ilyen tisztelteim fog, addig czikkíróval sem én sem a’ velem egyértelműek kezet nem foghatunk. Azonban R. úr a’Gegenwartban említett túlzott szabadelvűséget „extravagante Grundsätze“ szélsőségekben tévedező alapokra épité. Lássuk ezen szélsőségekben téverdező alapokat! „A’ választvány—úgymond — ’s általa az alsó tábla a’ polgárjogokat olly kiterjesztett hasista alapitá, minőkön azok sehol a’világon nem láthatók;magában Éjszakamerikában is a’ népnek csupán az elnökválasztásnál lévén befolyása (?) ’s ez által a’ megyékben divatozó zavarokat a’ városoknál is meg akará honosítni, nevezetesen: az alsó tábla a’ városi tisztikart bizonyos határidő elteltével uj választás alá akará vetni, mellyben legfőbb hivatalnok a’ polgármester lenne, szinte a’ polgárság által választandó; tanácskozásaikban nyilvánosságot határra, helyhatósági jogokat, initiált kisajátítást, a’ curialis jogokat elenyészteni akaró a rendőri eljárások könnyítése tekintetéből, a’tárnoki és személynöki székek megszüntetését kívánja.“ Ezek tehát az „extravaganten Grundsätze!“ Lássuk bennök a’ szélsőségeket, mik miatt Remellay úr olly panaszosan jajdúlt fel a’ Gegenwartban. Akár a’ hisztériát, akár a’ politikát híjuk bizonyságul, valódi szabadságot mindkét segédforrás erősítése mellett csak azon nemzeteknél lelünk, mellyek hivatalnokaikat — a’ bírói testületet kivéve — csak ideiglen bírták. Róma minden évben tartott consul-választást,’s azért mégis erős volt, diadal és hódítás kisérte lépteit, mi nem történt vele az örökös dictatorság alatt; vagy ha polgári benső életét elemezzük, a’ közcsend, népjóllét, igazságszolgáltatás, a’ törvények iránti tisztelet sokkal inkább ajánlja a’ consulatust, mint a’dictatorságot, midőn egyik nap szülte törvényét a’ másodiknak hajnala vérrel mosáse. De félre illy példákkal, vagy miért ne választhatná vallamelly testület hivatalnokit annyi időre, mennyire neki tetszik? Itt önként az örökös és ideiglenes hivataloskodás előnyei fordulnak elő; bonczoljátok a’ kettőt ’s vegyétek fontolóra, hogy egy részről, ha jó, szilárd, becsületes hivatalnokkal bírtok, azt újra is megválasztjátok, holott más részről — ha kötelességét e’ hivatalnok csak szemüvegen nézi, ha a’ közbizodalmát csak ruhadarab gyanánt tekinti, mit kény és kedv szerint ma felvehet ’s holnap levethet, de azért elmozdittatása által még sem segíthetni a’ bajon, vagy csak — az ismeretes hoszszú után, minek megjárása néha egész emberélet-időt kíván.—Avagy mellyik mellett fogtok nyilatkozni? A’polgárság Magyarországban már nyilatkozott ’s a’ közvélemény folyton nyilatkozik, melly egyenesen az ideiglenes választást óhajtja. A’polgárságot emlitém,’s ide nem értettem a’ városunkban még most fenálló rendszer melletti tanácsosokat (senatorokat) kiknek hivataloskodásuk örökös; ezek igen is — mivel a’ képviselőket nagy részben ők utasiták, ellene nyilatkoztak a’ három éves választásnak; okaik voltak, mert nekik, mint polgároknak kevésnek van fekvő vagyona, hova települhetnének a’ választásbéli kimaradás esetén, mint van a’megyei hivatalnokoknak; hogy nekik a’ senatorságra készülniök kell ’s midőn annak kellékeit hoszszas fáradozás ?) Hiedelmünk szerint leginkább az igen széles alapú polgári qualificatíó ’s igy szerfölött számos választósog ’s a’ városi felügyelők kérdése miatt állítja ezt a’Gegenwart.Szerk.