Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)

1920-04-15 / 7. szám

NÉPSZERŰ ISMERETTERJESZTŐ ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, V. PANNÓNIA­ UTCA 21. — TELEFON 52-25 m JO Egészség XIX. ÉVFOLYAM-7. SZÁM, 1920. ÁPRILIS 1. Az első segítség, ha a gyermeket baleset éri A balesetek alkalmával az égési se­besülések különleges eljárást kívánnak meg , itt vérzés nincs, a segélynyújtást elsősorban a nagy fájdalmasság és a később bekövetkezhető fertőzés veszélye irányítja. Az égett sebek Az égett testrészről óvatosan vegyük le a ruhát, mert a ruhával együtt a hozzáégett bőrt is lehúzhatjuk. Ha a ruha a bőrhöz erősen hozzátapadt, akkor ne húzzuk durván le, hanem langyos vízzel, olajjal áztassuk le. Az égési hólyagokat ne szúrjuk fel, az az orvos dolga, legfeljebb csak akkor, ha a nagy hólyagok feszülése igen nagy fájdalmat okoz, ekkor is a felszúrást kiégetett tűvel a hólyag szélén eszközöljük. Az égési sebek első kezelése is leg­célszerűbben úgy történnék, ha az égési sebre minden további nélkül laza, száraz, steril kötést tehetnénk, azonban működésünket elsősorban az égéssel járó, nagy fájdalmasság irányítja. Ez a körülmény a kis­gyermekek égési sérüléseinél sokkal fokozottabb mér­tékben jön számításba és ezért laiku­s­­segítségnyújtásnál, bár nem tartjuk ideálisnak, ezidőszerint még nem nél­külözhetjük a fájdalmakat legjobban csillapító, ú­gynevezett bevonószerek használatát. Ily alkalmas bevonószer a vazelin (bórvazelin), a gyógyszertárban kapható égési olaj (mészvíz és lenolaj keveréke), a tiszta növényi olaj, nem avas zsír, friss vaj. A megégett felületre ily be­vonóval bekent vagy átitatott gézt, tiszta vásznat teszünk reá és pólyával vagy kendővel lazán (ne szorosan !) reákötjük az illető testrészre. A szoros kötés csak fokozza az amúgy is nagy fájdalmat. A megégett egyén legtöbbször nagyon szomjas, adjunk inni bőségesen tiszta vizet, meleg teát, levest. Ha fázik, amely tünet gyakori, tarszatjuk be. Álta­lában az égési sebeket szenvedett egyénnel való bánásmódhoz nagy türe­lem kell és igazi szamaritánus szív az ő sokféle panaszaiknak, kéréseiknek, az ő nagy türelmetlenségüknek enyhíté­sére. Csak a nagyon súlyos égést szen­vedettek szoktak nyugodtak lenni. A maró savak (vitriol, sósav), lúgok által okozott felmart sebeket is úgy kell kezelni, mint az égett sebe­ket. De a bevonó alkalmazása el­őtt még a testfelületen levő maró anyagot el kell távolítani. Ezt legjobban száraz letörléssel, felitatással eszközölhetjük, vagy vízzel való bőséges leöblítéssel A kevés víz vitriolnál, mészbeesésnél csak fokozza az égést! A vérzés csillapítása Szervezetünk legkisebb része is el van látva vérerekkel: a legkisebb rész erőszakos sérülése is az ott levő vér­erek szakadásával jár, vérzés jön létre. A vérzés a friss seb első szembeötlő tulajdonsága; a friss­­sebek veszélye nagyon­­sokszor a vérzésben rejlik; a vérzést mindig csillapítanunk kell. A­, élő szervezet éltető eleme, leg­drágább anyaga a vér; az táplálja a szervezet legparányibb sejtjeit is ; a vér teszi lehetővé, hogy a kicsiny sejtek együttműködése a mozgást, az életet létrehozhatja ; a vér továbbítja kiválasz­tás céljából a szerv­ezet működése köz­ben elhasznált anyagot, a keletkezett bomlástermékeket. Mi sem természete­sebb, hogy a vérrel takarékoskodnunk kell, mert — eltekintve attól, amire !

Next