KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 55. KÖTET (1981)

55. kötet / 3-4. sz. - Összefoglaló értekezések - JOÓ FERENC, TÓTH ZOLTÁN: Átmenetifémionok vízoldható foszfinkomplexeinek katalitikus tulajdonságai homogén vizes oldatokban, kétfázisú rendszerekben és ioncserélő hordozókon

354 100, TÓTH: ÁTMENETIFÉMIONOK KOMPLEXEI dietil-foszfint (dop) [16—19] és a difenil-foszfino-propionsavat [20] alkalmaz­ták. Ezeknél a vegyületeknél a vízoldhatóságon volt a hangsúly, és a megfele­lően szubsztituált foszfinok kelátképző sajátságait nem tanulmányozták. Kelátképző ligandumokként legrészletesebben a karboxi- [21 — 34] és az aminoszubsztituált [35—45] alkil-, illetve aril-foszfinokat vizsgálták. Ezek koordinált­a C­­­0, különösen pedig a NH2 csoportjait erősebben kötődő ligan­dumok (pl. CO) könnyen helyettesíthetik. Csak néhány közlemény foglalkozik a dop-tól eltérő hidroxi-foszfinok komplexképző tulajdonságaival [46—47]. A vízoldható foszfinokat a gyakorlati életben is felhasználják komplex­képzőként. A fotográfiában fátyolképződést gátló adalékként [48], a polaroid­fényképezésben pedig a film egyes rétegei közötti ezüstátvitelt elősegítő sze­rekként [49] nyertek alkalmazást. Bonyolult összetételű mikroelem-műtrágyák egyik komponenséül [50—51], valamint szelektív extrahálószerekként [30] való felhasználásukat is ajánlják. Átmenetifém — szulfonált trifenil-foszfin komplexek katalitikus tulajdonságai Az átmenetifém — szulfonált trifenil-foszfin komplexek katalitikus tulaj­donságainak tanulmányozása mintegy nyolc évvel ezelőtt tanszékünkön kez­dődött. Már a kezdeti vizsgálatok során kiderült, hogy a szulfonált trifenil­foszfin stabilizálja egyes átmenetifémek (Rh, Ru, Ir, Pt, Ni és Cu) alacsony oxidációs állapotú formáit vizes oldatokban [52]. Úgy találtuk továbbá, hogy a RuClg sósavas oldatában H2 és mSPO2 hatására in situ képződő ruténium — szulfonált trifenil-foszfin komplex katalizálja a piroszőlősav hidrogénezését. Az utóbbi években számos olyan közlemény és szabadalom jelent meg, amely a szulfonált trifenil-foszfin komplexek által katalizált hidrogénezési reakciókkal [53 — 58, 156—159,164 166, 171], a komplexek szerkezetével [63] és katalitikus célra való gyakorlati alkalmazásával [59 — 66] foglalkozik. zol­m-szulfonát) történő rövidítése nehézséget és zavart okoz a többi szulfonált foszfin és komp­lexeik jelölésében. Helyesebbnek és áttekinthetőbbnek látszanak a következő jelölések: — fenilcsoport: 0; — m-, p-szulfo-fenilcsoport: mS, pS; — m-szulfo-fenil-difenil-foszfin: mSPO2; — trisz-(p-szulfo-fenil)-foszfin nátriumsója: (pS):1P Na, vagy (pS)3P(Na)3. A PPh3 közvetlen szulfonálása m-szulfonált származékokhoz vezet, és azokat leginkább nátriumsó formájában használjuk. Ezért mS-sel jelöljük az m-szulfo-fenil-csoport nátriumsóját, és megkülönböztető jelzést csak akkor használunk, ha az feltétlenül szükséges, így pl. a Ni[(mS)3P(Na)3]4 jelölés Ni(mS 3P)4-re egyszerűsödik.

Next