Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-szeptember (89. évfolyam, 27-76. szám)

2008-04-05 / 27-28. szám

2 Kárpáti Igaz Szó Panoráma 2008. április 5., szombat Kijev vendége volt az amerikai elnök Bush támogatásáról biztosította Ukrajnát Viktor Juscsenko ál­lamfővel, Julija Timosen­­ko miniszterelnökkel, Arszenyij Jacenyuk ház­elnökkel és a legnagyobb ellenzéki politikai erő ve­zetőjével, Viktor Januko­­vics volt kormányfővel folytatott tárgyalásokat kedden Kijevben Gerorge W. Bush. Az amerikai elnök egy nappal a NATO bukaresti csúcsértekezle­te előtt kereste fel az ukrán fővárost. Az Egyesült Államok leghatározottabb támoga­tásáról biztosította kedden Kijevben Ukrajna vezetőit George W. Bush a NATO cselekvési tervéhez való csatlakozás kérdésében. A Viktor Juscsenko államfő­vel lezajlott négyszemköz­ti megbeszélés után tartott közös sajtókonferencián az amerikai elnök egyebek között elmondta: az Egye­sült Államok azért határoz­ta el magát erre a lépésre, mert meggyőződése, hogy ez garantálhatja az adott régió biztonságát. Ukrajna különben is az egyetlen olyan ország, amely nem NATO-tagként is támogat­ja az Észak-atlanti Szerve­zet valamennyi békefenn­tartó akcióját. Leszögezte: Ukrajna és Grúzia csatla­kozása semmiképpen nem függhet Oroszországtól, mivel a kérdés nem képez­heti alku tárgyát a terve­zett rakétaelhárító rendszer telepítését illetően. Viktor Juscsenko a maga részéről elégedetten konstatálta Washington támogatását és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a bukaresti csúcstalálkozón sikerül majd eloszlatni azoknak az országoknak a kétségeit is, amelyek egyelőre nem tá­mogatják Ukrajnát a csat­lakozásban. De Kijev egy esetleges negatív döntést sem fogna fel kudarcként, hiszen számára az euro­­atlanti integráció stratégi­ai cél és egyben Ukrajna nyugalmának, stabilitásá­nak és biztonságának zá­loga is. Nem váratott magára az újabb moszkvai figyelmez­tetés sem. Az ukrán-orosz alapszerződés jövőjéről vi­tát kezdeményező Állami Dumában felszólaló Gri­­gorij Karaszin külügymi­niszter-helyettes kifejtette: Moszkva Ukrajna irányába gyakorolt politikája a jövő­ben is a tiszteleten fog ala­pulni, de ha Kijev csatla­kozik a NATO-hoz, akkor elkerülhetetlenné válik a politikai hangsúlyváltás. A jövő év áprilisában lejáró orosz-ukrán alap­­szerződésről nyitott parla­menti vita során a duma tagjainak két határozatter­vezet közül kell választani­uk. Az egyik szerint Orosz­ország nem hosszabbítja meg az alapszerződés ér­vényességét, ha Ukrajna csatlakozik a NATO elő­szobájának tekintet cselek­vési tervhez, a másik sze­rint viszont Moszkva még­sem mondaná fel a megál­lapodást, ha Kijev hozzá­járulna a Fekete-tengeri Flotta Ukrajna területén való tartózkodásának újabb 20 évvel történő meghosszabbításához. Erdélyi Gábor a Budapesten felbomlott a kormánykoalíció. A történ­tekért Kóka János SZDSZ-elnök a szocialistákat hibáz­tatja, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc a liberális pártot okolja. Kóka János szerint a miniszterelnöknek köteles­sége lett volna áterőltetni a reformokat akkor is, ha a lakosság elsöprő többsége nem ért egyet a megszorítá­sokkal. Az SZDSZ elnöke arra utalt, hogy a kormányfő csak beszél a programjairól, de szavait sohasem követi tett. Úgy látja: Gyurcsány Ferenc meghátrált, fél az em­berektől és a Fidesz esetleges győzelmétől egy követ­kező választáson. Emiatt beszűkült a mozgástere. Azt is mondta, hogy az SZDSZ-nek nem volt más választása, minthogy kilépjen a koalícióból, de ha Gyurcsány Fe­renc lemondana, szívesen részt vennének egy új kor­mányban. Egymásra mutogat Kína és Tibet. Kína szerint ön­gyilkos merényletekre készülnek a tibeti lázadók. A kínai közbiztonsági minisztérium szóvivője azt mondta, a sze­paratista csoportok nem riadnak vissza semmilyen esz­köztől. Állítását a kínai tévé tibetiektől lefoglalt fegyve­rekről készült videókkal igazolta. A tibeti emigráns kor­mány azonnal cáfolta a merénylet hírét. Szerintük Kína arra is képes, hogy a tibetiek nevében kövessen el támadásokat, hogy félrevezesse a világ közvéleményét. Pusztító víz a bányában. Több mint 30 holttestre bukkantak a mentőalakulatok abban a tanzániai bányá­ban, ahol még szombaton egy szerencsétlenség során víz öntötte el a járatokat - közölték helyi illetékesek. A hivatalos adatok szerint 66-an voltak a bányában, ami­kor a napok óta tartó esőzések miatt víz tört be a jára­tokba, néhány vájárnak ugyan sikerült kimenekülnie, hétfőn 16 bányász holttestét hozták a felszínre. A bánya tulajdonosai szerint senki sem élte túl a katasztrófát. Lavrov az ukrajnai magyarok miatt is aggódik Fokozott várakozás és előkészület előzte meg George Bush amerikai el­nök hétfőn későn este kezdődött kijevi látogatá­sát, amelyet az ukrán fél történelmi jelentőségű ese­ményként kvalifikált. A vi­zit ugyanis már önmagá­ban olyan jelzés, vélekedik Volodimir Feszenko polito­lógus, amellyel az Egyesült Államok ismételten tudtá­ra adja az európaiaknak és az oroszoknak is, hogy Ukrajnát fontos szereplő­nek, saját érdekei és a de­mokrácia védőbástyájának tekinti a posztszovjet tér­ségben. Merőben másféle jelzé­sek és értékelések érkeztek viszont a nagy északi szomszéd felől. Moszkva az Egyesült Államoknak a posztszovjet térségben való aktivitását látja Bush látogatásban, illetve Ukraj­na és Grúzia NATO-ba tör­ténő bevonásában, amely Szergej Lavrov szerint a geopolitika negatív átren­deződését vonhatja maga után. A moszkvai Izvesz­tyija című napilapnak adott interjújában az orosz kül­ügyi tárca vezetője utalt arra is, hogy egy ilyen lé­pésnek komoly gazdasági következményei is lesznek, hiszen Moszkva óhatatla­nul rákényszerül majd arra, hogy, elsősorban sa­ját biztonsága érdekében, felülvizsgálja a két ország hadiipari komplexumában érdekelt sok száz vállalat együttműködését is. A külügyminiszter sze­rint Kijev egész sor bel- és külpolitikai lépése egyéb­ként is érthetetlen. Köztük például Ukrajnának a NATO-ba történő bevoná­sára irányuló kísérlet, amely ellentmond a la­kosság döntő többsége akaratának. De nem kevés­bé nyugtalanítja Moszkvát a történelem átértékelésé­re és az orosz nyelv hát­térbe szorítására vett irány­vonal sem, ami Lavrov sze­rint erős aggodalmat vál­tott ki az Ukrajnában élő magyar kisebbség körében is. Úgy tűnik, fogalmazott, mintha valaki számára sok­kal fontosabb lenne a na­cionalista hangulatkeltés, mint a közvetlen szomszé­daihoz fűződő viszony ren­dezettsége és az ország belső problémáinak a ke­zelése, jóllehet Oroszor­szág is legfőképpen egy stabil, egységes, nem pe­dig egy mesterséges prob­lémáktól marcangolt Ukraj­­na létében érdekelt. Székely Gergely Visszaállamosítják az ungvári repteret? A Közlekedési és Hír­közlési Tárca elképzelé­sei szerint újra állami ke­zelésbe helyeznék át az Ungvári Nemzetközi Re­pülőteret.­­ Március 5-én az ukrán kormány elfogadta az or­szág repülőtereinek 2020- ig szóló fejlesztési cél­programját. Joszip Vinszkij, a közlekedési tárca veze­tője ezzel kapcsolatban el­mondta a sajtónak, hogy a légi közlekedés korszerűsí­tése érdekében huszon­négy, jelenleg önkormány­zati tulajdonban lévő rep­teret ismét állami tulajdon­ba készülnek áthelyezni. A szóban forgó légi kikötők közé sorolták az Ungvári Nemzetközi Repülőteret is, ami jelenleg a megyeszék­hely tanácsának mérlegén szerepel. A miniszter közölte, hogy a légi forgalom bizo­nyos kiszolgáló egységei­nek üzemeltetését - pl. a terminálok, az üzemanyag­ellátást, az utaskiszolgálást stb. - a későbbiekben ma­gánkézbe adnák, míg a le­szállópályák karbantartása, a légi irányítás és a bizton­sági szolgálat az állam fel­adata maradna. A program közzétételé­re reagálva Arszenyij Jacenyuk parlamenti elnök kijelentette, hogy a Legfel­ső Tanács nem fogja en­gedni, hogy a helyi közös­ségektől önhatalmúlag el­vegyék a tulajdonukat. „Ez akár addig is fajulhat, hogy a megyei tanácsokat is államosítják” - közölte a házelnök. (pépé) Velünk csak nyerhetnek, kedves olvasóink! Jövő héten megtartjuk tárgynyeremény­sorsolásunkat azon előfizetőink körében, akik legalább három hónapra megrendelik lapunkat és eljuttatják hozzánk az ezt tanúsító szelvényüket. Fődíjként egy nagyképernyős, LG márkájú színes, teletextes tévékészüléket sorsolunk ki, s értékes díjakkal térhet majd haza a többi nyertes is. Reméljük, hogy a jövőben is hűségesek maradnak a Kárpáti Igaz Szóhoz, vidékünk legnagyobb múltú, megyénk és a nagyvilág életét széleskörűen bemutató lapjához. Ne feledjék: mi Önökért vagyunk, nincsen számunkra fontosabb feladat, mint olvasóink szolgálata! Lapunk indexe: 61164.

Next