Katolikus Szemle 51. (1937)

6. szám - Szemlék - Bírálatok

beavatkozási jogának hirdetése «a vallás­erkölcsi oktatásnak az iskolában és az Isten házában való végzésének módjába.» A végső cél az egész magánéletnek és közéletnek «totális alárendelése*) a faj érdekei alá. Szerző ezt a fajimádást nem meri oly nyiltan új Isten-hívésnek és szolgálatnak kimondani, mint Baldur von Schirach («. . . egy új és szent hit­nek hordozói és hirdetői vagyunk»), inkább azt szeretné, ha «a magyar ke­resztény vallások papjai valami kon­zíliumon a főhitelvek felől megállapod­nának és . . . megalapíthatnák végre a magyar keresztény egyházat)). Ugyan­csak túl merevnek tűnt fel szerzőnek Hitler felfogása a fajról és ezért faj­definíciója «elasztikusabb» (persze nem kevésbbé tudománytalan). Szerinte : «Magyar faj testvérnek fogadunk el min­den keresztényt, aki teljes szívéből és egész lelkéből szereti a magyart, egye­dül és kizárólag a magyar faj boldogu­lását kéri Teremtőnktől és semmiféle más nyelvi, vallási, történelmi, faji von­zódást nem táplál magában­, hogy e második mondattal a nagymagyar gon­dolatot és a Kárpát-medence nemzeti­ségeivel való együttlét lehetőségét fojtja meg csírájában a szerző, arra nem is gondol. De nem is várható a nagy­magyar gondolata szeretete attól, aki történelemtankönyvet is csak olyannal iratna, aki «részrehajlóan szereti a ma­gyart), s aki legfeljebb «a történettudó­sok részére szánt tanulmányban® en­gedné meg «a teljes objektivitást)). Kár hogy egy, a népét őszintén szerető és segíteni akaró lélek mélyebb vallásos­ság, bölcseleti képzettség s a magyar alkotmány­stílus szeretete nélkül a faj­bálvány szolgálatába állította erőit, így persze a könyvet sem dicsérnünk, sem ajánlanunk nem lehet. Nemes Czike Gábor Szépirodalom Márai Sándor: Kabala. (Ré­vai.) 285­­. Újságcikkek, novellák, vázlatok : ez Márai Sándor új kötetének anyaga. Az anyag változatos s éppígy változatos az egyes kurtább-hosszabb darabok értéke. Az élmény, amely a világra segítette őket, nem mindig előkelő (­Operaszöveg))), máskor szokványos (alejtvény lóugrással). Igazán sikerültek akkor lesznek Márai apró «Capricei»-jai, elhaló reflexiói, ha jobban az újság­aktualitás fölé tud emelkedni, ha az élményt nem kint, az eléje vetődő jelentős­ jelentéktelen eseményekben ta­lálja meg. Ilyenkor írja legjobb darab­jait, amelyek közül néhány — őz, Pálma, Csillag, Ujjgyakorlat, Metronom, Kígyók, Atherstone Terrace — Márai széles és fontos e­rjének is legsikerül­tebb darabjai közé tartozik. A kötet egyetlen újdonsága, hogy Márai egyre jobban lemond a szabályos novella isko­lás szerkesztési és megírási követelmé­nyeiről s egyre jobban közeledik a no­vellára alkalmat adó egyetlen élmény­hez, azt sallangtalanul, a maga csatta­nóra emlékeztető kerekségében és pucér­ságában villantva fel. Ig. Vitéz Faragó Ede: Tarlótűz, Tábortűz. Azbej Imre rajzaival. (Könyv­barátok kis könyve.) 282 l. Ára 3.80 P. A regény az ifjúság számára készült s a kiváló cserkész-szerző gyönyörűen példázza azt a gondolatot, hogyan állja meg helyét a világháború vérzivatará­ban a fiatal cserkészvezető, akinek egész élete, egész egyénisége a cserkésztörvé­nyek alapján formálódott. A legválsá­gosabb helyzetekben helyén van a szíve, helyén van az esze. Mint parancsnok, alárendeltjeinek gondoskodó atyja, mint alantos, pontos, megbízható, önfeláldozó s csak egyetlen cél lebeg szeme előtt : hazájának megmentése. Ahol csak meg­fordul, rányomja nemes egyénisége bé­lyegét. Ez a 19 éves ifjú igazi, talpig férfiú, akinek vannak eszményei s van lelkiereje hozzá, hogy egyéniségét esz­ményei alá rendelje. A harcteret, egyes harcmozzanatokat, csataképeket a szerző átélése fűti. S a harctér nehéz viszonyai között is gondol otthonhagyott cser­készcsapatára. Levelezik velük, irányí­tást ad nekik. A cserkészet nevelőhatá­sát átfogóbban és mélyebben még sehol­sem olvashattuk. Kár, hogy a XXI. fejezetben adott naplójegyzeteket is nem írta meg regényében, mert így kusza s nem elég plasztikus. De így is nevelő hatásánál fogva értékes ifjúsági terméke irodalmunknak. A könyv érté­két nagyban emelik Azbej Imre realisz­tikus rajzai. Csűr­a Miklós Petri Mór: A vándor a kertajtó­nál. Versek az ifjúságnak. (Kapisztrán nyomda.) 92­­. Hosszú költői munkásság bőséges ter­méséből összeválogatott gyöngyszemek ezek az apró versek, apró emberek szá­mára. Összeválogatásukat ez utóbbi szempont határozta meg. Nemes felfo­gás, emelkedett szellem jellemzi őket, és a gyermek lelkéhez közel férkőzni aka­rás tendenciája. Egyszerűség, érthető­ség és átlátszó tiszta belső forma szépen kiemeli a gondolati tartalmat s szól-

Next