Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1871-06-03 / 22. szám

Negyedik évfolyam. 22. szám. Junius 3. 1871. Előfizetési dij : r Hirdetési dijak: j it., vvmvMvm­­ a Dny s§s ^KüiliüKüilflüi 11 Lilim, «s?“ ■ i m . r • ' i i Hirdetések elfogadtatnak Gal­~ Előfizetési pénzek el- 1 i a F­ü­l­ö­p könyvkereskedésében fogadtatnak G­a 11 i a Fülöp I fi ■ flrr|fal Kecskeméten. — Hirdetések ezen­könyvkereskedésében Kecs- ISmeretterjeSZtO hetilap. A Kez­keméten. J r utcza 60 gtt Városi közigazgatásunk újjá szer­­veztetése. (F­oly­tatás.) C) Állandó bizottságok. a) A gazdasági bizottság. Elnöke egy tanácsnok, tagjai a főszám­­vevő , tiszti ügyész, mérnök, egy aljegyző és 24 képviselő, érvényes intézkedéshez a képviselő ta­gok számának 1/3-ad része szükséges, feladata áta­­lában a város gazdászata feletti ügyelés­i véle­ményezés , költségterv készítése, fabérek összeírása és behajtása, építkezésekre, javaslattétel, ezekre való felügyelet s jókarban tartása, s a határok fölötti őrködés, a városi árvák ellátása, b) Tanügyi bizottság. Elnöke egy tanácsnok, tagjai: egy aljegyző, a hitfelekezeti lelkészek, az illető egyház gondnokai, a tanodai igazgatók és 12 lehetőleg jogtudó képvise­lők , feladata a tanügy, a mennyiben a községnek nemes kötelessége a kebelbeli népnevelésnek s tan­intézeteknek fentartása és körülmények szerinti se­gélyezése. c) Szépítési és rendezési bizottság. El­nöke egy tanácsnok, tagjai a mérnök, egy al­jegyző, 12 képviselő, feladata, az építkezésekrel ügyelet, a város csinosítása, kövezet, csatornák , utak, hidak , kutak, átjárások jókarbantartásáróli gondoskodás, d) Egészség-rendőri bizottság. Elnöke az időszerinti főkapitány; tagjai: az alkapitány, a városi orvosi személyzet, a tiszti mérnök,­­a kór­házgondnok, mészárszéki biztos, jegyzője a kapi­tányi tollnak, ezeken kívül 12 képviselő és egy fűszer kereskedő; feladata átalában a kórházi ügy­, különös tekintettel a szegények intézete felállítására s a munkatehetetlenek gyámolítására, házankénti koldulásra, míg megszüntetve nem leend, felügyelni fog. e) Perbizottság. Teendői: a város cselekvő és szenvedő pereiben szükséges adatok, okmányok beszerzése, a periratok átvizsgálása, az eljáró tisz­ti ügyész, s a város érdekét képviselő ügyvéd ré­szére utasítás és javalat kidolgozása, elnöke a vá­rosi főbíró, tagjai: két tanácsnok a törvénykezési osztályból, a tiszti ügyészek, egy jegyző és 6 jog­tudós képviselő, f) Katona szállásolási és előfoga­­tozási bizottság. Felügyelend a katonabeszálláso­lásra, s alkalomszerüleg a tömeges átvonulások al­kalmával , átalában pedig folyvást az előfogatozási szolgálatra; a katona­tiszti szállásokat, s ezekben levő községi bútorokat nyilvántartja, intézni fogja az újonczozást; tagjai: egy tanácsnok, egy jegyző, 12 képviselő, s a szállásmester, újonczozás alkal­mával a kapitányi hivatal kirendelendő személyzete. D) Tisztviselők kötelességei, a) Polgár­­mester. A város feje, tanács és közgyűlési elnök, e minőségben a képviselet és városi tanács minden tagjai, átalában a város összes hivatalnokai és szolgái alája rendelvék, előforduló esetekben, a képviselői s tanácsi tagokból küldöttségeket nevez, ő felelős közvetlen minden közigazgatási és városi vagyonkezelési ügyekért, ő veszi át az érkező fel­sőbb hatósági rendeleteket s egyéb megkereséseket, ezekben a tanácsköréhez különösen fentartottakon­­kívül a közgyűlés és tanács irányelve szerint köz­vetlen intézkedik , s a­mennyiben szükséges feldol­gozás végett az ügyeket a tanács hivatalnokai kö­zött kiosztja, közigazgatási ügyekben a várost, mint erkölcsi személy képviseli, s a hivatalos köz­lekedéseket saját aláírása alatt eszközli, rögtönzött pénztárvizsgálatokat rendel, havonként scentralis gyűléseket tart s annak eredményéről évnegyeden­ként a közgyűlést értesíti, a hivatali személyzetnek kellő elfoglaltatásáról gondoskodik, azokat ellen­őrizi. b) Tanácsnokok. A rendszeresen köreikhez tartozókul kijelölt, vagy mint az illető bizottsá­goknak elnökei az ahhoz utasított ügyeket felelős­ség terhe alatt elintézik s jelentéseket tesznek, c) A jegyzői hivatal teendői: a közgyűlési, tanácsi s bizottsági jegyzőkönyveket vezetni, d) Kapitány. Feje a városi rendőrségnek, s a vezetése alatt áll a kapitányi hivatal, a közcsend, személy és va­­gyonbátorság biztosítását, a közvetlen rendelkezése alá rendelendő pandúrokkal eszközli, felügyel a tűz biztonsági és tűzoltási rendre, a rendőri kihágáso­kat átalában vizsgálja, s a kisebb szerveket elin­tézi , vezeti a cselédügyet, szabadságos katonák nyilvántartását, útlevelek és marhás levelek kiadá­sát , vásári, iparüzleti, erdei, mezei rendőri és va­dászati rendet fen­tartja s kezeli, felügyel az utakra, tisztaságra, kivilágításra. c) Ügyész. Teendője a városi perek vitele, s tartozik még a szegények és ügyefogyottak pereit minden dij nélkül előmoz­­ditani. f) Pénztárnokok s ellenőrök. Tartoznak a a szükséges biztosítási okmányt kibocsátani, a pénztár­kezelési rendnek szigorú megtartásán kívül, a hanyag fizetőket gyakorta serkenteni, s ennek sikeretlensége esetében a tartozók névsorát tartozá­saikkal együtt intézkedés végett a tanácsnak be­mutatni , a pénztár bevételeinek s kiadásainak mérlegét havonként bemutatni, számadásaikat a közigazgatási év után legtovább egy hónap alatt elkészíteni s vizsgálat alá bocsátani. g) A számve­vők legfőbb teendője évenként a városi pénztárno­kok bevételi registrumaikat tökéletesen elkészítve s lapozva­, a tanács utasítása szerint a számadók kezeihez szolgáltatni. A számvevői hivatal minden­nemű számlákat a számtételekre nézve felülvizs­gálja s észrevételeivel kísérten alájegyzi, erre nézve különös könyvet nyit, melybe a számlákat, s min­den általa hivatalosan ellenjegyzett számiratokat sorszerént bevezeti, s a sorszámmal ellátja, a hi­vatalos utazásokról a költségjegyzékeket megbírálja, s ellenjegyzi, a pénztárnokok számadásait utasítás­­szerüleg megvizsgálja, az adó­s egyéb összeíráso­kat s kivetéseket teljesíti. h) Mérnök. A városi építkezésekre, útjavításokra, s egyéb szakmájába vágó ügyekre a közvetlen­­felügyeletet gyakorolja; a szabályozási vonalak szoros megtartása fölött őr­ködik, a város, mint közgazdászati hatóság épít­kezéseire tervet s költségvetést készít, minden építkezési vállalatok befejezése után, az utóvizsgá­latot (hollandirozást) eszközli s e fölött jelentést­­ tesz; a város birtokait — szükség esetében az egész városi területet, mennyiben még nem volna, fel­méri s térképezi; a bel- és kül­­csatornázás alap­jául szükséges lejtméréseket teljesíti s térképezi, valamint térképre veszi előleges felmérés után az egész várost, mely felmérés után az átalános sza­bályozásra nézve tervet készít. i) Orvos. Ennek teendője átalában a közegészségi állapot fölött őr­ködni, különösen a városi kórházban és börtönök­­beni betegek gyógyítása, a szegény és tehetetlen­­ lakosoknak minden díj nélküli orvoslása, himlőol­­­­tás, orvosstatisti­ai adatok gyűjtése, miről éven­ként , a közegészség állapotáról pedig évnegyeden­ként a képviseleti közgyűlésnek jelentést adandó k) Erdömester. Hivatása átalában az alárendelendő csőszök segédletével az erdökről gondos felügyelet, s a községi erdőtermelés előmozdítása, különösen pedig a város határában és pusztákon még található futó-homok terek beültetése iránt adandó javaslat i­s a keletkezendő községhatósági megrendelés után azok beültetése; a vágatás alá évenként kijelöl­tetni szokott erdőrészek czélszerű felosztása; egyéb­iránt az erdők állapotáról időszakonként jelentést­­ tenni köteles lészen. *) 1) Szállásmester. Az illető­­ bizottság közvetlen felügyelete alatt a katona szál­lásolást intézi s az előfogatozásra ügyelni fog. m) A kamarás. Kötelessége lészen a városgazdászatára, községi építkezésekre, bárhol alkalmazandó mun­kásokra, a gazdasági osztály rendeletéhez képest közvetlenül felügyelni; számadása alatt lesznek minden építkezési anyagok, és leltár mellett gond­viselésére bízandó eszközök; közvetlenül felügyelni fog a városházánál állandóan alkalmazandó cselé­dekre, házi szolgákra és téli fűttetés alkalmával a a tűzifára. **) n) Udvargazda. A gazdasági bizott­ság alárendeltje, melynek intézkedéséhez képest a városházi épületekre és udvar tisztán tartására egyéb községi épületekre felügyelni fog és a bi­tang jószágok ellátását kezeli, o) Kórházi gondnok. Teendője: a polgári kórház fölötti felügyelet, gyó­gyítási és élelmezési költségek s a kórház bútorai kezelése, mit a kórházi állandó bizottság felügye­lete alatt és utasitása szerint fog teljesíteni, p) Titi­­biztos. Felügyelend az utakra és az utak melletti ültetvényekre, az utakon tapasztalandó hiányokról jelentést fog tenni és a megrendelt közmunkára felügyelni tartozik. q) A csend biztosok. A személy- és vagyonbiztonság őrei. r) Baromorvos. Köréhez tartozand tüzetesen a községi közlegelőkön tartandó lábas jószágok közt netán mutatkozó járvány meg­szüntetése vagy a beütéssel fenyegető marhavész elhárítása körül a gazdasági bizottság rendelkezése, illetőleg a kapitányi hivatal utasítása szerint eljárni, sz Őrmester. Kötelessége a piac­i rend fentartására közvetlen felügyelni, mindennemű hirdetményeket közzétenni s nyilvános árverések és árlejtéseknél hiteles kikiáltóként működni. t) Mészárszéki biztos. A közönséges vágóhídon levágatandó marháknak egészségi állapota s az illető mészáros által előmu­­tatandó marháslevélnek a marhával összeillesztése s ez eljárásról egész éven át a levágott marhák­­róli marhás levelek visszatartása és mellékletéveli bemutatás rendes jegyzőkönyv vezetése mellett lesz kötelessége.“ Íme e helyhatósági szabályok szerint jártak el eddig közigazgatási tisztviselőink s most már az a kérdés, hogy mi változ­tatandó meg mindezekből, s mi maradjon meg a régi mód szerint, ha azonban vélet­lenül semmit sem találnék meghagyni, előre is esedezem, hogy a régi rendszer netáni barátai ne nevezzenek engem azért vesze­delmes fölforgatónak. Magam sem tudom voltak épen, hogy hol is kezdjem. Legérdekesebb lesz, azt hiszem, ha mielőbb a városi pénztárakról fogunk szól­ni. A nagy­közönség előtt ez a legismeretlenebb tér, s az imént közlett eljárási szabályok különben is a pénztári kezelést még csak meg sem érintik. A város kiadásai e következő czímek alatt szerepelnek: A) Rendes kiadások. 1) A városi tisztvi­selők fizetése. 2) Városi szolgák ellátása. 3) Nyugdiíjak és végkielégítések. 4) Ellátási és kegydiíjak. 5) Szálláspénzek. 6) Ter­­mesztményi járandóságok. 7) Napi pénzek dijnokok részére. 8) Házbérek hivatalos he­lyiségekért. 9) Irodai szerekért. 10) Bélyeg és perköltség. 11) Posta dijjak. 12) Utazási költségek s napdijjak. 13) Előfogati költsé­gek. 14) Jutalmak és segélyezés. 15) Erdé­szeti kiadások. 16) Városi épületek föntar­­tására s egyéb szükségletekre. 17) Kincs­tári adó. 18) Újonczozási kiadások. 19) A város kivilágítására. 20) Szabályozás és a város fölméretésére. 21) A város kövezetére. (Erre azonban még eddig mit sem fordított). 22) Utak építésére és föntartására. 23) Hi­dakra. 24) Építkezési szükségletek beszer­zésére. 25) Termesztményi szükségletek be­szerzésére, (zsúp, szalma, zab stb.) 26) Házi szerek beszerzésére s az őrszobák ki­világitására , (lámpaolaj , fagygyúgyertya, apolló gyertya, tölgyfaszékek stb.) 27) Ku­­tak építésére s föntartására. 28) Vízvezetéki csatornák föntartására. 29) A városi kapi­tányság tiszti személyzetére. (Ezt az 1-ső ponthoz lehetne csatolni.) 30) A városi rend­őrök és pandúrok bérei. 31) A város szol­gaszemélyzetének ruházatára. 32) Rendőri szerek beszerzésére. 33)­ Fegyenczek ellátá­sára. 34) Tűzoltószerek beszerzésére és fön­tartására. 35) Az egészségügyi személyzet *) Időközben erdészeti szakbizottság is szerveztetett. **) A kamarás állomása megszűntetvén, teendői az alább következő udvargazdára, „Város gazdája“ czimmel átru­ház­tattak.

Next