Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1871-06-03 / 22. szám
Negyedik évfolyam. 22. szám. Junius 3. 1871. Előfizetési dij : r Hirdetési dijak: j it., vvmvMvm a Dny s§s ^KüiliüKüilflüi 11 Lilim, «s?“ ■ i m . r • ' i i Hirdetések elfogadtatnak Gal~ Előfizetési pénzek el- 1 i a Fülöp könyvkereskedésében fogadtatnak Ga 11 i a Fülöp I fi ■ flrr|fal Kecskeméten. — Hirdetések ezenkönyvkereskedésében Kecs- ISmeretterjeSZtO hetilap. A Kezkeméten. J r utcza 60 gtt Városi közigazgatásunk újjá szerveztetése. (Folytatás.) C) Állandó bizottságok. a) A gazdasági bizottság. Elnöke egy tanácsnok, tagjai a főszámvevő , tiszti ügyész, mérnök, egy aljegyző és 24 képviselő, érvényes intézkedéshez a képviselő tagok számának 1/3-ad része szükséges, feladata átalában a város gazdászata feletti ügyelési véleményezés , költségterv készítése, fabérek összeírása és behajtása, építkezésekre, javaslattétel, ezekre való felügyelet s jókarban tartása, s a határok fölötti őrködés, a városi árvák ellátása, b) Tanügyi bizottság. Elnöke egy tanácsnok, tagjai: egy aljegyző, a hitfelekezeti lelkészek, az illető egyház gondnokai, a tanodai igazgatók és 12 lehetőleg jogtudó képviselők , feladata a tanügy, a mennyiben a községnek nemes kötelessége a kebelbeli népnevelésnek s tanintézeteknek fentartása és körülmények szerinti segélyezése. c) Szépítési és rendezési bizottság. Elnöke egy tanácsnok, tagjai a mérnök, egy aljegyző, 12 képviselő, feladata, az építkezésekrel ügyelet, a város csinosítása, kövezet, csatornák , utak, hidak , kutak, átjárások jókarbantartásáróli gondoskodás, d) Egészség-rendőri bizottság. Elnöke az időszerinti főkapitány; tagjai: az alkapitány, a városi orvosi személyzet, a tiszti mérnök,a kórházgondnok, mészárszéki biztos, jegyzője a kapitányi tollnak, ezeken kívül 12 képviselő és egy fűszer kereskedő; feladata átalában a kórházi ügy, különös tekintettel a szegények intézete felállítására s a munkatehetetlenek gyámolítására, házankénti koldulásra, míg megszüntetve nem leend, felügyelni fog. e) Perbizottság. Teendői: a város cselekvő és szenvedő pereiben szükséges adatok, okmányok beszerzése, a periratok átvizsgálása, az eljáró tiszti ügyész, s a város érdekét képviselő ügyvéd részére utasítás és javalat kidolgozása, elnöke a városi főbíró, tagjai: két tanácsnok a törvénykezési osztályból, a tiszti ügyészek, egy jegyző és 6 jogtudós képviselő, f) Katona szállásolási és előfogatozási bizottság. Felügyelend a katonabeszállásolásra, s alkalomszerüleg a tömeges átvonulások alkalmával , átalában pedig folyvást az előfogatozási szolgálatra; a katonatiszti szállásokat, s ezekben levő községi bútorokat nyilvántartja, intézni fogja az újonczozást; tagjai: egy tanácsnok, egy jegyző, 12 képviselő, s a szállásmester, újonczozás alkalmával a kapitányi hivatal kirendelendő személyzete. D) Tisztviselők kötelességei, a) Polgármester. A város feje, tanács és közgyűlési elnök, e minőségben a képviselet és városi tanács minden tagjai, átalában a város összes hivatalnokai és szolgái alája rendelvék, előforduló esetekben, a képviselői s tanácsi tagokból küldöttségeket nevez, ő felelős közvetlen minden közigazgatási és városi vagyonkezelési ügyekért, ő veszi át az érkező felsőbb hatósági rendeleteket s egyéb megkereséseket, ezekben a tanácsköréhez különösen fentartottakonkívül a közgyűlés és tanács irányelve szerint közvetlen intézkedik , s amennyiben szükséges feldolgozás végett az ügyeket a tanács hivatalnokai között kiosztja, közigazgatási ügyekben a várost, mint erkölcsi személy képviseli, s a hivatalos közlekedéseket saját aláírása alatt eszközli, rögtönzött pénztárvizsgálatokat rendel, havonként scentralis gyűléseket tart s annak eredményéről évnegyedenként a közgyűlést értesíti, a hivatali személyzetnek kellő elfoglaltatásáról gondoskodik, azokat ellenőrizi. b) Tanácsnokok. A rendszeresen köreikhez tartozókul kijelölt, vagy mint az illető bizottságoknak elnökei az ahhoz utasított ügyeket felelősség terhe alatt elintézik s jelentéseket tesznek, c) A jegyzői hivatal teendői: a közgyűlési, tanácsi s bizottsági jegyzőkönyveket vezetni, d) Kapitány. Feje a városi rendőrségnek, s a vezetése alatt áll a kapitányi hivatal, a közcsend, személy és vagyonbátorság biztosítását, a közvetlen rendelkezése alá rendelendő pandúrokkal eszközli, felügyel a tűz biztonsági és tűzoltási rendre, a rendőri kihágásokat átalában vizsgálja, s a kisebb szerveket elintézi , vezeti a cselédügyet, szabadságos katonák nyilvántartását, útlevelek és marhás levelek kiadását , vásári, iparüzleti, erdei, mezei rendőri és vadászati rendet fentartja s kezeli, felügyel az utakra, tisztaságra, kivilágításra. c) Ügyész. Teendője a városi perek vitele, s tartozik még a szegények és ügyefogyottak pereit minden dij nélkül előmozditani. f) Pénztárnokok s ellenőrök. Tartoznak a a szükséges biztosítási okmányt kibocsátani, a pénztárkezelési rendnek szigorú megtartásán kívül, a hanyag fizetőket gyakorta serkenteni, s ennek sikeretlensége esetében a tartozók névsorát tartozásaikkal együtt intézkedés végett a tanácsnak bemutatni , a pénztár bevételeinek s kiadásainak mérlegét havonként bemutatni, számadásaikat a közigazgatási év után legtovább egy hónap alatt elkészíteni s vizsgálat alá bocsátani. g) A számvevők legfőbb teendője évenként a városi pénztárnokok bevételi registrumaikat tökéletesen elkészítve s lapozva, a tanács utasítása szerint a számadók kezeihez szolgáltatni. A számvevői hivatal mindennemű számlákat a számtételekre nézve felülvizsgálja s észrevételeivel kísérten alájegyzi, erre nézve különös könyvet nyit, melybe a számlákat, s minden általa hivatalosan ellenjegyzett számiratokat sorszerént bevezeti, s a sorszámmal ellátja, a hivatalos utazásokról a költségjegyzékeket megbírálja, s ellenjegyzi, a pénztárnokok számadásait utasításszerüleg megvizsgálja, az adós egyéb összeírásokat s kivetéseket teljesíti. h) Mérnök. A városi építkezésekre, útjavításokra, s egyéb szakmájába vágó ügyekre a közvetlenfelügyeletet gyakorolja; a szabályozási vonalak szoros megtartása fölött őrködik, a város, mint közgazdászati hatóság építkezéseire tervet s költségvetést készít, minden építkezési vállalatok befejezése után, az utóvizsgálatot (hollandirozást) eszközli s e fölött jelentést tesz; a város birtokait — szükség esetében az egész városi területet, mennyiben még nem volna, felméri s térképezi; a bel- és külcsatornázás alapjául szükséges lejtméréseket teljesíti s térképezi, valamint térképre veszi előleges felmérés után az egész várost, mely felmérés után az átalános szabályozásra nézve tervet készít. i) Orvos. Ennek teendője átalában a közegészségi állapot fölött őrködni, különösen a városi kórházban és börtönökbeni betegek gyógyítása, a szegény és tehetetlen lakosoknak minden díj nélküli orvoslása, himlőoltás, orvosstatistiai adatok gyűjtése, miről évenként , a közegészség állapotáról pedig évnegyedenként a képviseleti közgyűlésnek jelentést adandó k) Erdömester. Hivatása átalában az alárendelendő csőszök segédletével az erdökről gondos felügyelet, s a községi erdőtermelés előmozdítása, különösen pedig a város határában és pusztákon még található futó-homok terek beültetése iránt adandó javaslat is a keletkezendő községhatósági megrendelés után azok beültetése; a vágatás alá évenként kijelöltetni szokott erdőrészek czélszerű felosztása; egyébiránt az erdők állapotáról időszakonként jelentést tenni köteles lészen. *) 1) Szállásmester. Az illető bizottság közvetlen felügyelete alatt a katona szállásolást intézi s az előfogatozásra ügyelni fog. m) A kamarás. Kötelessége lészen a városgazdászatára, községi építkezésekre, bárhol alkalmazandó munkásokra, a gazdasági osztály rendeletéhez képest közvetlenül felügyelni; számadása alatt lesznek minden építkezési anyagok, és leltár mellett gondviselésére bízandó eszközök; közvetlenül felügyelni fog a városházánál állandóan alkalmazandó cselédekre, házi szolgákra és téli fűttetés alkalmával a a tűzifára. **) n) Udvargazda. A gazdasági bizottság alárendeltje, melynek intézkedéséhez képest a városházi épületekre és udvar tisztán tartására egyéb községi épületekre felügyelni fog és a bitang jószágok ellátását kezeli, o) Kórházi gondnok. Teendője: a polgári kórház fölötti felügyelet, gyógyítási és élelmezési költségek s a kórház bútorai kezelése, mit a kórházi állandó bizottság felügyelete alatt és utasitása szerint fog teljesíteni, p) Titibiztos. Felügyelend az utakra és az utak melletti ültetvényekre, az utakon tapasztalandó hiányokról jelentést fog tenni és a megrendelt közmunkára felügyelni tartozik. q) A csend biztosok. A személy- és vagyonbiztonság őrei. r) Baromorvos. Köréhez tartozand tüzetesen a községi közlegelőkön tartandó lábas jószágok közt netán mutatkozó járvány megszüntetése vagy a beütéssel fenyegető marhavész elhárítása körül a gazdasági bizottság rendelkezése, illetőleg a kapitányi hivatal utasítása szerint eljárni, sz Őrmester. Kötelessége a piaci rend fentartására közvetlen felügyelni, mindennemű hirdetményeket közzétenni s nyilvános árverések és árlejtéseknél hiteles kikiáltóként működni. t) Mészárszéki biztos. A közönséges vágóhídon levágatandó marháknak egészségi állapota s az illető mészáros által előmutatandó marháslevélnek a marhával összeillesztése s ez eljárásról egész éven át a levágott marhákróli marhás levelek visszatartása és mellékletéveli bemutatás rendes jegyzőkönyv vezetése mellett lesz kötelessége.“ Íme e helyhatósági szabályok szerint jártak el eddig közigazgatási tisztviselőink s most már az a kérdés, hogy mi változtatandó meg mindezekből, s mi maradjon meg a régi mód szerint, ha azonban véletlenül semmit sem találnék meghagyni, előre is esedezem, hogy a régi rendszer netáni barátai ne nevezzenek engem azért veszedelmes fölforgatónak. Magam sem tudom voltak épen, hogy hol is kezdjem. Legérdekesebb lesz, azt hiszem, ha mielőbb a városi pénztárakról fogunk szólni. A nagyközönség előtt ez a legismeretlenebb tér, s az imént közlett eljárási szabályok különben is a pénztári kezelést még csak meg sem érintik. A város kiadásai e következő czímek alatt szerepelnek: A) Rendes kiadások. 1) A városi tisztviselők fizetése. 2) Városi szolgák ellátása. 3) Nyugdiíjak és végkielégítések. 4) Ellátási és kegydiíjak. 5) Szálláspénzek. 6) Termesztményi járandóságok. 7) Napi pénzek dijnokok részére. 8) Házbérek hivatalos helyiségekért. 9) Irodai szerekért. 10) Bélyeg és perköltség. 11) Posta dijjak. 12) Utazási költségek s napdijjak. 13) Előfogati költségek. 14) Jutalmak és segélyezés. 15) Erdészeti kiadások. 16) Városi épületek föntartására s egyéb szükségletekre. 17) Kincstári adó. 18) Újonczozási kiadások. 19) A város kivilágítására. 20) Szabályozás és a város fölméretésére. 21) A város kövezetére. (Erre azonban még eddig mit sem fordított). 22) Utak építésére és föntartására. 23) Hidakra. 24) Építkezési szükségletek beszerzésére. 25) Termesztményi szükségletek beszerzésére, (zsúp, szalma, zab stb.) 26) Házi szerek beszerzésére s az őrszobák kivilágitására , (lámpaolaj , fagygyúgyertya, apolló gyertya, tölgyfaszékek stb.) 27) Kutak építésére s föntartására. 28) Vízvezetéki csatornák föntartására. 29) A városi kapitányság tiszti személyzetére. (Ezt az 1-ső ponthoz lehetne csatolni.) 30) A városi rendőrök és pandúrok bérei. 31) A város szolgaszemélyzetének ruházatára. 32) Rendőri szerek beszerzésére. 33) Fegyenczek ellátására. 34) Tűzoltószerek beszerzésére és föntartására. 35) Az egészségügyi személyzet *) Időközben erdészeti szakbizottság is szerveztetett. **) A kamarás állomása megszűntetvén, teendői az alább következő udvargazdára, „Város gazdája“ czimmel átruháztattak.