Kecskeméti Lapok, 1914. január-június (47. évfolyam, 1-146. szám)
1914-01-01 / 1. szám
2. oldal. KECSKEMÉT! UPM kedő Ifjak művészi hangversenyestélye. A kaszinó közgyűlése. — 28. Dr. Molnár Károly tisztiorvos nyugalomba ment. — 29. A Polgári Kör elhatározta, hogy Bogyó Pálnak síremléket állíttat. — 31. Városi közgyűlés. Február 1. Kurucz-estély. — 2. Az enyhe idő hirtelen téliesre fordult és nagy vihar volt. — 3. A Polgári Dalárda estélye. Dr. Stein Fülöp előadása az idegességről. — 9. A Protestáns Egylet közgyűlése. — 20. Az Alsókerületi 48-as Párt közgyűlése. — 21. A belügyminiszter jóváhagyta a moziszabályrendeletet. — 22. Kada Elek polgármester betegségében javulás állott be. — 23. Bagi László h. polgármester a Magyar Alföld utcai elárusítását az ő előzetes beleegyezése nélkül betiltotta. —25. A tüdővész ellen küzdő egyesület megalakulása. — 26. Szőke Gyulát javadalmi ügyvezetővé választották. — 28. Városi közgyűlés. — 29. A Jótékony Nőegylet előadása a városi színházban. Március 1. Dr. Buday Dezső előadása a Katona Kör szociológiai sorozatában. — 3. A sorozás megkezdődött. — 6. Soós József meghalt. — 7. A TEVKE első igazgatósági ülése. — 8. Gróf Andrássy Dénes temetése. A nemes gróf földrengéskor nagyobb segélyt adott a kecskeméti károsultaknak. — 9. Nyomdász-jubileum. — 11. Az országos tenyészállat kiállításon Kecskemét városa első díjat nyert. — 14. Kamarazene-estély a Casinóball. Dr. Apáthy István felolvasása. — 15. Március 15-iki ünnepélyek. A Sajtó Szövetség közgyűlése. — 16. A művésztelepi festőknek kiállítása. — 24. A Nyirierdőből 200 hold leégett. — 28. Szakács Rozka meghalt. — 31. Városi közgyűlés. Április 6. Dobos István pilóta repülése. — 13. Erős fagy volt, mely óriási károkat okozott és hatalmas hóvihar dühöngött a város felett. —■ 18. A munkásság küldöttsége a polgármester előtt, hogy 10 ezer korona kölcsönt adjon a város a munkanélkülieknek. — 20. Kada Elek polgármester betegsége súlyosabbá vált. — 28. Választások a Munkásbiztosító Pénztárnál. — 29. Városi közgyűlés, melyen 10 ezer korona segélykölcsönt szavaztak meg a munkanélkülieknek. Május 1. A Monarkia ultimátumot küldött Montenegrónak, — ami nagy izgalmat okozott országszerte. — 14. Nagy Pál főerdőmérnök meghalt. — 16. Rendkívüli városi közgyűlés 250 ezer koronás kölcsön felvétele tárgyában. — 20. A pénzügymimiszter kiutalta a földrengési államkölcsön utolsó részletét, három millió koronát. — 22. A zeneiskola évzáró hangversenye. — 26. végigsuhanó hajót, melyen az otthonlevőket hozza lelki szemeink elé a csillagfényes éjszaka. S minderre tréfásan moslyodik el a széles ábrázatú hold. A gép teljes erővel zakatol előre. A hajóorr felől keserves nóta egyhangú melódiája hangzik fel; a kapitány fel s alá járkál a hajóhídon, melynek végén mozdulatlanul, hátradőlve a kinyújtott hajószéken, nézem az eget. De szinte fölrettenek, amikor lentről a fedélzetről hirtelen ismerős nyelv hangjai ütik meg a fülemet: — Hiába, már késő, jobb ha nem is próbál változtatni a változhatatlanon. Éldegélünk egymás mellett, anélkül hogy házastársaknak éreznék magunkat... mondja egy női hang. Hevesen vág közbe a férfi hangja: — De mikor én magát nagyon szeretem ! A nő mintha nem is hallotta volna, folytatja: ... mint két idegen, kiket egymáshoz kapcsoltak minden belső ok nélkül, úgyszólván szeszélyből; szüleink örültek, hogy kedvenc eszméjüket megvalósíthatták, boldogok, megelégedettek, mert gyermekeik jövőjét biztosították. — Elbocsátották őket együtt, mint útitársakat az élet rögös útjára — így mondta ugye az eskető lelkész. Mennyire igazat mondott! Valóban útitársak vagyunk, bár nem a saját jószántunkból ugye, kik járjuk a világot. Ezerszerárvás Mihály kegyesrendi tanár meghalt. — 29. Városi közgyűlés. Június 1. Gyermekünnepély. Diákmajális. — 6. Kada Elek polgármester állapota súlyosbodott.— 10. Hollós László nyugalmazott főreáliskolai tanárt a király címzetes igazgatóvá nevezte ki. — 22. Kada Elek állapota válságosra fordult. — 24. Kada Elek polgármester este 10 óra 10 perckor meghalt. — 26. Kada Elek temetése. — 30. Városi közgyűlés. Július 2. A 250 ezer koronás folyószámla kölcsönt a belügyminiszter jóváhagyta. — 3. Dr. Vragassi Lipótot sebészi főorvosnak megválasztotta a városi tanács.— 5. A nyári színházi szezon kezdete. — 8. A nagy földrengés évfordulója. — 15. Városi közgyűlés. — 20. A 48-as kör közgyűlése, melyen elhatározták a kór házának felépítését. — 24. A közegészségügyi bizottság ülést tartott, melyen a kolera járvány elleni intézkedéseket megtette. — 25. A Kecskemét— Halas—majsai vasút közigazgatási bejárása megtörtént. Augusztus 1. A helybeli huszárezredek lóversenye. — 7. Óriási szélvihar, vastag fákat tördelt össze, háztetőket tépett meg, Budapest felé átszállással közlekedtek a vonatok. — 10. Sándor Istvánt egy 100 tagú bizottság jelölte a polgármesteri állásra és felkérték annak elfogadására. — 12. A 4-ik hadtest parancsnoksága értesítette a várost, hogy egy gépfegyverosztályt szándékozik felállítani Kecskeméten. — 13. A postakincstár telket vásárolt a postapalota céljaira. — 14. A polgármesteri állásra Sándor Istvánon kívül Bagi László h. polgármester is beadta pályázatát. — 15. A gyorsíró kongresszus résztvevői Kecskemétet meglátogatták. 18. A kereskedelmi kongresszus résztvevői Kecskemétre érkeztek. — 25. A 38-ik gyalogezred tartalékos bakái hazajöttek Boszniából. — 28. Sándor Istvánt nagy lelkesedéssel polgármesterré választották. — 29. Városi közgyűlés. — 31. A városi tisztviselők tisztelegtek a polgármester előtt. Szeptember 3. Dr. Nyiry Zoltán törvényszéki jegyző eltávozott Kecskemétről.— 6. A hentesek sztrájkba léptek Kecskeméten. — 10. A Polgári Daloskor 25 éves jubileumi ünnepsége. — 11. A polgármester táviratban kérte a belügyminisztert, hogy ne internálják Kecskemétre a balkáni katonaszökevényeket, mivel ezek a kolerát könnyen behurcolhatják a városba. — 12. A belügyminiszter a 8-ik gyógyszertár felállításának jogát Dömötör Istvánnak adományozta. — 19. Kada Endre meghalt. — 22. Az új reáliskola építéséhez hozzáfogtak. — 26. A zsidótemplom felavatása. — 28. Péch Aladárt főreáliskolai h. igazgatót a miniszter igazgatóvá nevezte ki. Október 4. Kazy József báró Kecskemétre érkezett. — 5. Kada Elek összes munkáinak sajtó alá való rendezésével, valamint az elhunyt polgármester életrajzának megírásával dr. Szántó Kálmánt bízta meg a város. — 6. Október 6-iki emlékünnepélyek. — 13. A tanács elhatározta, hogy a vásárt a városba helyezi. — 17. Gyenge földrengés volt Kecskeméten. — 18. Révész István plébános tisztelgett a polgármesternél.— 22. Bankett Sándor István polgármester tiszteletére. — 26. A művésztelep képkiállításának megnyitása. — 25. Városi közgyűlés, melyen Dékány Lászlót h. polgármesterré, Györffy Pált főjegyzővé, dr. Dömötör Lajost tanácsnokká és dr. balásfalvi Kiss Józsefet árvaszéki ülnökké választották. November 3. Bankett Dékány László h. polgármester, Györffy Pál főjegyző, Dömötör Lajos tanácsnok és balásfalvi Kiss József tiszteletére. — 7. Városi mozgóképház megnyitási ünnepélye. 13. Gyenge földrengés volt Kecskeméten. —16. A Gazdasági Egyesület küldöttsége tisztelgett a polgármesternél. — 20. Bankett Révész István tiszteletére. — 23. Az alsókerületi 48-as kórházfelavató ünnepélye. — 29. Városi közgyűlés. — Aljegyző és fogalmazó választás. Jogász-estély. — 30. A felsőkerületi függetlenségi pártok egyesülése. December 1. A dispensaire megnyitása. — 4. A pénzügyi bizottság megkezdi a költségvetés tárgyalását és később elhatározza a pótadó felemelését. — 7. Pekár Dezső előadása a földrengésről. — 14. Folklorista közgyűlés Kecskeméten. — 22. Grünwald Béla állami aranyérmet kapott. — 26. Megalakult a Kecskeméti Iparos Szövetség. — 28. Mozgalom indult meg egy felállítandó borközrr.Hz érdekében. 31. Közgyűlés. És ahogy bekövetkezett az év utolsó napja, a jövő év első hajnala már előre veti fényét. Ugyan várjon jobb lesz-e az új esztendő, több reményt vált e valóra a réginél? Kisebb lesz-e a nyomor ebben a városban és az ország többi városaiban? Ki tudná ezt előre megmondani? Hiszen semmi sem új a nap alatt — minden nap csak egy más napnak utánzata és egyik olyan, mint a másikrencse, hogy szenvedélyes utazók vagyunk, különben... — De miért oly hideg minden szava, mit hozzám intéz, hideg a tekintete, az egész lénye. Nem dermeszti ez a hideg, kietlen élet, ez a fagyos magatartás? — Dehogy, fokozódó érdeklődéssel merülök el az ókori emlékek szemlélésében, sőt tanulmányozásában és azt hiszem, elég figyelmes hallgatója vagyok a maga szakavatott magyarázatainak, melyek fölkeltették érdeklődésemet és megkedveltették velem az ókor emlékeit. — Igazán köszönöm kitüntető elismerését. — Ne gúnyolódjék, ez nem dicséret, még kevésbé hízelgés, de az igazság kedvéért el kell ismernem, hogy jó magyarázónak bizonyult, s nagy része van benne, hogy úgy megszerettem a klasszikus világot és örömmel keresem fel a csodaszép emlékeket. — Valóban boldog vagyok, hogy valamiben szolgálatára lehettem, s büszkévé tesz a gondolat, hogy egy érdememet kénytelen elismerni — szólt ismét keserű gúnynyal a férfi. A nő folytatta: — Együttesen megállapítjuk úti terveinket. Hellász után jön Kis-Ázsia, Trója romjainak kutatása, Szíria, Palesztina, Mezopotámia, az emberiségnek csodaregékkel körüllengett bölcsője, Elő-Ázsia után a fáraók Afrikája... — És azt gondolja, hogy végig tudok járni magával ennyi földet, magával, aki teljesen idegennek érzi magát mellettem, akinek szíve, lelke annyira távol van tőlem ? — Remélem, nem tagadja meg tőlem ezután sem felvilágosító magyarázatait, mert be kell vallanom, hogy igazán rászorulok egy udvarias vezetőre. Ez pedig magán kívül más senki sem lehet. Hiszen mi örökös útitársak vagyunk.— Komolyan kérem, édes Elvira, ne kerülgesse ki folyton a kérdésemet, mert nem bírom ki sokáig ezt a lehetetlen állapotot. Hát kiölte szívéből az érzelmeit? — Nem gondolja, hogy kissé későn kérdezi ezeket tőlem? Hogyan jutott most eszébe? Hogy kiöltem az érzelmeimet? Régen kiölték azokat már belőlem! A túlzott gyöngédségben gondolkodtak, éreztek, szerettek is helyettem, sőt választottak is élettársat — úti társat — számomra, anélkül, hogy megkérdezték volna az én véleményemet. Vagy kérdezte , valaha valaki az én akaratomat, az én elhatározásomat, érzelmeimet, gondolataimat — a szüleim, vagy akárki más, vagy talán maga? — Ugyan hogy’ mondhat ilyet? Hiszen szinte gyermekkorunk óta egymásnak szántak benünket, ezt maga is tudta, erről nem kellett kérdezősködni. 1. szám.