Keleti Ujság, 1938. szeptember (21. évfolyam, 195-220. szám)
1938-09-01 / 195. szám
Két eset Most folyik a királyi helytartóságok hivatalainak végleges megszervezése- a tartományi központ tisztviselőinek beosztása. Tisztában vagyunk ennek a munkának korszakalkotó jelentőségével, mert voltaképen ezen a ponton keresztül fog eldőlni, hogyan mennek át a gyakorlati életbe a kormány decentralizációs tervei. Ami most már a kolozsvári, Szamos kerület jövendő feladatait illeti, várakozásaink még fokozottabbak, mert ez a helytartósági kerület foglalja magában a történelmi Erdély legnagyobb részét s benne Románia magyarságának túlnyomó többségét. Nem közömbös előttünk ezeluttán, hogy mi a felfogása a helytartóság két illusztris vezetőjének, Hanza helytartónak és Hodor vezértitkárnak a kisebbségi kérdésről. Mert ha a kormány meg is szervezte a kisebbségek irányában foganatosítandó általános kormányzási elvek kezdeményezésére és továbbítására a kisebbségi kormánybiztosságot, nagyon jól tudjuk, hogy a végrehajtás lendít a legtöbbet a leghelyesebb rendelkezéseknek az életbe való átvitelénél. A decentralizációnak pedig éppen az a célja és értelme- hogy ne kelljen minden apró-cseprő ügyben Bucurestibe szaladni, miniszteri kihallgatásra várni és úgy kiszorgalmazni, hogy a törvényeket, törvényerejű intézkedéseket és miniszteri álláspontokat a végrehajtó szervek az eredeti intencióknak megfelelően valósítsák meg. Az ellenőrzés kötelessége, panaszok kivizsgálása a királyi helytartóságok dolga lesz és magyar szempontból éppen a kolozsvári helytartóság szerepe a legfontosabb. Még két hete sincs, hogy Hanzu királyi helytartó és Hodor vezértitkár beiktatása megtörtént és ezalatt az igazán rövid idő alatt két alkalommal volt már módunkban megismerkedni a helytartóságnak a kisebbségek iránti megértéséről és arról, hogy a kormány kisebbségi programját, nem jelszónak tekinti, hanem őszintén és becsületesen végre is akarja hajtani. Első ízben a kisebbségi szabályzatnak a magyar helységnevek kérdésére vonatkozó rendelkezését tették szóvá a magyar sajtó képviselői a helytartóságon. Ez még az első napokban történt, amikor éppen csakhogy kijelölték a helytartóság hivatali helyiségeit, néhány bútordarabbal, úgy, ahogy ideiglenesen berendezték és a helytartó és helyettesén kívül mindössze néhány tisztviselő foglalta el íróasztalát. Úgy éreztük azonban, hogy akármennyire is új még a hivatal, nem halaszthatjuk el a magyar sajtó régi sérelmének orvoslását kérni, most már törvényes alapon. Délben jelentünk meg kihallgatáson a kormányzóságon és estére már értesítést is tartunk a cenzúrahivataltól, hogy panaszunkat elintézték, ismét magyarul írhatjuk a helységneveket. Szó sincs róla, nem egzisztenciális kérdés ez, emiatt egyetlen magyar embernek sem lesz több kenyere, azonban a nyelvhasználat jogának olyan elvi jelentőségű, bár részletproblémája ez, aminek elintézése kétségkívül nagyhorderejű. Sokszor nyílt alkalmunk arra, hogy ebben az ügyben álláspontunkat kifejtsük. Memorandumokban fejtettük ki, hogy a magyar sajtó a magyar közönségnek készül, tehát épúgy nem lehet kifogásolni a magyar helynevek használatát a lapokban, mint ahogy otthonában mindenki olyan nyelvet használ, amilyent akar, természetesen elsősorban az anyanyelvét. Az irodalmi nyelvben lényeges el nem hanyagolható szerepe van a stílus fordulatosságának, nem mindegy, hogy az író, vagy újságíró meg tudja valahogy értetni magát, hanem törekednie kell mondanivalóinak művészi közlésére, ennek pedig egyenesen ellensége az a kényszer, hogy a magyar szövegbe idegen szavakban, idegen szóösszetételeket köteles beilleszteni, örömmel szögezzük le tehát, hogy az álláspontunk győzött a kormánynál, ahol kimondták az elv törvényerejét és győzött a helytartóságnál, ahol az elvet élővé is tették. Másodízben egy felelőtlen híresztelés vitt el a helytartósághoz bennünket, állítólag bizalmas nyelvrendeletben tiltották meg a tisztviselőknek, hogy magyarul hozzájuk intézett kérdésekre felvilágosítást adhassanak. A válasz kategorikus „nem" volt. Ilyen rendeletet a helytartóság nem adott ki és a jövőben sem fog kiadni. Nem becsüljük túl ennek a két esetnek a jelentőségét, de nem szándékozunk csökkenteni sem a fontosságát. Íme: a helytartóság nem a kicsinyes elfogultság, hanem a jóakarata megértés és célszerűség szempontjait, fogadja el irányadónak. És reméljük, hogy amit a helytartóság kötelezőnek fogad el magára nézve, annak az államélet minden vonatkozásában való betartásáról is gondoskodni fog. SZEGED -r~- -vi* Chil, 893. szept. I csütörtök ^ a.á .. . Ara 3 lej KémiUjság Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Előfizetési árak belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon egy évre 50 félévre 25 % évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T. Törvényszéki lajstromozási szám: 47, (Dos. No. 895. Trib. Cluj.) XXI. ÉVFOLYAM. - 195. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. Kopecca 5. sz. Telef.: 1508. Levélcím: Cluj, postafiók 101. sz. — Taxa postalá pláticá in numer: No. 24.250/1927 a sorsdöntő angol minisztertanács Az angol közvéleményt megdöbbentette az a hír, hogy Henderson nem tér vissza Berlinbe és Chamberlain üzenetét Ogilvine Forbet követségi tanácsos viszi a német fővárosba. Berlinen háborús izgalom vett erőt Ezen a fióken el kell dőlnie a fiásbolni, béke k kérdésénelk e, európai történelem s vele együtt talán a világ történelme is súlyos döntés előtt áll- A most következő napok elhatározásai kétségtelenül igen nagy jelentőségűek lesznek a helyzet további alakulására. Berlinben a szudéta-német kérdés megoldását, halaszthatatlannak mondják és sürgeti a kérdés elintézését London is. Szeptember 15-én, a jövő hét hétfőjén kezdődik Nürnbergben a német nemzeti szocialista párt nagy évi kongresszusa és eddig az időpontig valamilyen irányban fordulatnak kell beállania a csehszlovákiai helyzetben, Anglia közvéleménye és ennek kifejezője, az angol sajtó a helyzetet igen komolynak látja s a legtöbb angol lap világpolitikai szemszögből nézi a dolgok alakulását Ha pontosan szemügyre vesszük a helyzetet — írja a „Times" — úgy látjuk, hogy nem is a szudétáv-németek és a prágai kormány, hanem Nagybritannia és Németország állanak egymással szemben Döntő Anertől MilBUHSaderfia Officis (London, augusztus 30.) Az angol kormány tagjai kedden délelőtt tizenegy órakor a miniszterelnökségen tanácskozásra ültek össze. A kormány huszonkét tagja közül a megbeszélésen tizenöten vettek részt■ A tárgyalásokról eddig még nem érkezett semmi jelentés, Benes személyesen tárgyal Kenennel Az angol sajtó aggodalommal tárgyalja a nemzetközi helyzet alakulását. A „Times" vezércikkében sajnálja, hogy a német sajtó, amint írja, kihívó és nem mentegethető magatartást tanúsít. Megállapítja a nagy angol lap, hogy a német birodalom katonai és diplomáciai tevékenységéről kapott értesülései alkalmasak arra, hogy növeljék a bizonytalanságot. A lap diplomáciai szerkesztője azt a hírt kapta, hogy Benes csehszlovák köztársasági elnök személyesen fog tárgyalni Henlein Konráddal, szudéta-németek vezérével. Henlein pártjának több képviselőjétől kísérve jelenik meg a nagyfontosságú megbeszélésen, amelyen tisztázni akarják azt a kérdést, hogy egyáltalában folytatni lehet-e a megbeszéléseket a kormány és a szudéta-németek között s ha igen, milyen alapon. Londoni körökben az a benyomás, hogy a csehszlovák kormány legutóbbi engedményeit a szudéta-németek nem fogadták megfelelő jóakarattal, enélkül pedig nem lehet elképzelni a békés utón való megoldást. Benes köztársasági elnök és Henlein találkozásáról elterjedt híreket Londonban kedvezően fogadták. Egy másik hír szerint Benes elnök nem Henleinnal, hanem egyelőre csak Kundt szudéta-német képviselővel tárgyalt s azután Ruweiman lord és Henlein között lesz újabb tárgyalás. Henderson nem tér vissza Berlinbe Az angol fővárosban óriási feltűnést keltett az a híresztelés, hogy Henderson berlini angol nagykövet nem tér vissza állomáshelyére és Nilson, az Egyesült Államok berlini