Képes Sport, 1989. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-26 / 39. szám
egy tarka pillangó repült be a csarnokba. Lehet, hogy csak a hideg elől akart melegebb I helyre bújni. Mátraházán mindig hűvösebb az idő, ráadásul így szeptember vége felé már megborzongatja a reggeleket az ősz, bár az is lehet, hogy bennünket akart elkápráztatni színeivel, könnyedségével. A pillangó a benti kavalkád láttán elbizonytalanodott, néhányat verdesett meg, majd leszállt. Belátta, hogy itt nem ő lesz a főszereplő. A levegőben szalagok kígyóztak, mindenfelé labdák és karikák pörögtek. Edzést tartottak a mi kis pillangókisaszszonyaink. Ritmikus sportgimnasztika. Nem szép név ez: hivatalos, rideg. És amíg kimondja az ember, addig három pörgést is be lehet mutatni... De az rsg szerte a világon népszerű. Nem csoda: egyike azon kevés sportágaknak, amelyeket csak nők űzhetnek. (Bár itt is van ellenpélda. Az edzőtábor egyik legkedveltebb videofelvétele egy japán férfikéziszer-csapatról készült.) Idehaza ebből a népszerűségből szinte semmit sem érezni. Bezzeg régen! Jó 25 éve olyan versenyeket rendeztek, hogy még a csarnok ablakpárkányain is csüngtek az érdeklődők. Innen sikerült „leküzdenünk” magunkat odáig, hogy manapság a hazai versenyeken a nézőtéren jórészt csak a szülők és a barátok ülnek. Az