Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - Gyümölcstermesztés - Király Katalin - Gonda István - Holb Imre: Cseresznyefajták vegetatív és generatív tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata
33 Kertgazdaság 2005. 37. (1) Cseresznyefajták vegetatív és generatív tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata Király Katalin1 - Gonda István1 - Holb Imre2 1. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gyümölcstermesztési Tanszék 2. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Tanszék Bevezetés A cseresznye gyümölcs minőségének, azaz piacos méretének és kiváló fogyasztási értékének biztosítása mellett, egyre hangsúlyosabbá válik a fajták intenzív termesztésre való alkalmassága. A világ számos országában folynak a törpítő hatású alanyok vizsgálatai. A mérsékelt növekedésű alanyok növekedést gyengítő hatása sok esetben még az erőteljes metszés esetén is rontja a regeneráció lehetőségeit, azaz a termőrészek megújulását. A növekedés és a termőrészek csökkenésével kisebb a gyümölcsméret, korai elöregedési állapotba kerül a fa, azaz egy általános vitalitás csökkenés tapasztalható (Bujdosó, 2004). Brunner (1991) megfogalmazása szerint minél inkább törpítő hatású egy alany, annál érzékenyebb a környezeti hatásokra, és annál problematikusabb az alany és a nemes összeférése. Törpítő alanyokkal kapcsolatos vizsgálatokat Magyarországon Hrotkó kezdte el (Hrotkó, et al., 1999). Az igen törpe alanyok (pl. Gisela 5) az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint a cseresznyefajták esetében gyors elöregedést és ezzel arányosan a gyümölcs mennyiségi és minőségi romlását idézik elő, ami megkérdőjelezi magyarországi alkalmazhatóságukat. A gyenge növekedésű alany gyors elöregedést előidéző hatásait még az igen erős növekedési tulajdonságokkal rendelkező fajták sem képesek ellensúlyozni, esetleg csak lassíthatják ezt a folyamatot. Az ilyen alanyok között sok az aszály és/vagy fagyérzékeny, és sok esetben a nemes fajtákkal kompatibilitási problémák is adódhatnak. A fajták között igen nagyok a különbségek a növekedési sajátosságokban, amelyek ismerete, illetve azok meghatározása alapul szolgálhat az intenzív termesztésre való alkalmasság megítélésében (Király-Gonda, 2004). Munkánkban 21 termesztésben lévő, valamint vizsgálat alatt álló hagyományos és perspektivikus cseresznyefajtát hasonlítottunk össze a növekedési tulajdonságaik és a termőre fordulási dinamikájuk vonatkozásában. A fajták a gyümölcsnemesítéssel is igen eredményesen foglalkozó Érdi Gyümölcskutató Kht. fajtagyűjteményéből származnak (Apostol, 1999). Nagy számú mérési adattal próbáljuk meghatározni azokat a fajta sajátosságokat, amelyek ismerete lehetővé teszi az intenzív termesztésre való megválasztásukat. Anyag és módszer A Debreceni Egyetem Pallagi Kísérleti Telepén, 2000 év tavaszán, az alábbi paraméterekkel 21 cseresznye klónt és hibridet telepítettünk el: Sor és tőtávolság: 4 mxl m Alany: Sajmeggy magonc Ültetési anyag: Suhány (elágazódás mentes oltvány 2,2-2,5 m magasságú) Kezelések A telepítés évében, 2000-ben semmilyen metszési beavatkozást nem végeztünk. A közel 2,5 méter magasságú fák rügyei fajtától függően teljes hosszúságukban kihajtottak, vagy az alsó rész eltérő hosszúságában kopaszon maradva, 60-80%-os arányban rozettát (levélkoszorút), kisebb részük kevés számú rövid hajtást képezett. A telepítést követő évben, 2001-ben kezdtük el a vegetációs időszak metszési kezeléseit. Amikor a leghosszabb hajtások (a cseresznye akrotóniás elágazódási hajlama miatt, a fák