Kincses Kalendáriom, 1921
A Mars-kérdés
268 a közeljövőben mégis csak eldől ez a tudóst-laikust egyaránt érdeklő probléma. Olyan időpont felé közeledünk, amikor a Mars a megfigyelésére legkedvezőbb helyzetbe jut. A Mars ugyanis a Föld első külső bolygója, vagyis naprendszerünk ama bolygói közül, amelyek a Nap körül távolabb keringenek, mint a Föld, a Mars van legközelebb a Földhöz. A Föld rövidebb pályája tehát a Mars pályáján belül van. A Mars eliptikus pályája nem jut párhuzamosan a Föld eliptikus pályájával, tehát távolsága a Földtől folytonosan változik. A Földnek egy évi keringési idejével szemben a Mars keringési ideje egy év és 322 nap. Akét bolygó pályafutása köziben mindenkét év és 48 óra elítéltével olyan helyzetbe kerül, hogy a Nap, a Föld és a Mars egy egyenes tengely vonalba esik. Ezt a helyzetet nevezzük a Föld és a Mars találkozásának vagy oppozíciójának. Az oppozíció idején a Mars szemben van a Nappal és megvilágított oldalával néz a középen levő Föld felé, megfigyelése tehát könnyebb, mint más helyzetiben. A megfigyelésnél azonban nemcsak a helyzet, hanem a távolság is fontos, márpedig az excentrikusan futó két bolygópályán az oppozíció mindig más-más helyen áll be. Ha az oppozíció idején a Mars pályája közés fut a Földéhez, akkor a megfigyelésre nagyon alkalmas a helyzet. A csillagászok azt tapasztalták, hogy alegkedvezőbb oppozíció minden tizenötödik évben következik be és ugyanilyen időközökben követik egymást a legkedvezőtlenebb oppozíciók. Kedvező volt a Mars és a Föld találkozása 1909-ben, de kedvezőtlen 1916-ban. 1916 óta a Mars egyre közelebb jutott keringése közben a Földhöz, oppozíciói tehát javultak és fokozatosan javulnak tovább a most következő években. A legkedvezőbb oppozíció 1924 aug. 24-éig fog bekövetkezni, amikor a Mars ,mindössze 155,73 millió kilométer távolságban találkozik a Földdel. Ezt tudva, megérthetjük az egyre fokozódó izgalmat, amely a tudósok körében a Marssal kapcsolatban észlelhető. Egyre jobban közeledik az az időpomnt, amikor a Mars megfigyelése a legkedvezőbb viszonyok között történhetik meg. Hogy a Mars-kérdésnek mai homályossága mellett ettől nagyon sokat várnak a Mars-kutatók, az természetes és azon sem szabad csodálkoznunk, hogy a fantázia a maga rohanó szekerén elébe vágtat az eseményeknek. Amíg a tudósok illő komolysággal és semmit sem kockáztató pontossággal készülnek a döntő csatára, addig a türelmetlen közönség már jeleket vált a Mars-lakókkal, elektromos hullámokat fog föl, amelyek a Marsból érkeztek és maga elé képzeli Well's szörnyetegeit, akik reácsapnak erre a szerencsétlen világra. • A Nap és bolygói. Közepes távolság a Naptól millió km.-ben Átmérő km -ben -11 *33 cntu Tömeg Föld Keringési idő a Nap közöl Légkör "58 7, 6 '0 Ы) Holdak száma Nap— 1.585 OOO0 25333.400— — — — Merkur 58 4.800 0-80 0-06 88 nap Isten ritka légkör 5870— Vénusz 108 12.1000 95 0-82 225 nap Sürű légkör tömött felhőburokkal 7680-Föld 148 12.756 1-00 1-00 365 nap Sűrű, vízgőztartalmú sk. változó felhőburokkal 8801 Mars 226 6.770 0-81 012 1 év és 322 nap Ritka légkör kevés felhővel 3802 Jupiter 774 144.580 о-ва 309-6 12 év Surű légkör hatalmas felhőburokkal 308 Szaturnusz 1491 119.7460-12 92-6 29 év és 166 nap u. 0. 10 10 Uránusz 2853 59.516 025 14-7 84 év u. 0. 0-204 Neptunusz 4477 55.334 014 165 164 év és 280 napValószínűleg u. 0.Oior Hold Közepes távolsága a Földtől: 084.750 km. 3.480 060 002 Kér,ideje a Föld körül 27 nap 7 óra 43 perc Nincs légköre 180,1-