Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
«Csonka Mapuszág — ország, Egész Magyarország — mennyország!« iségy szobor. Több mint negyven esztendeig állt Straszburg szobra J Páris közepén és soha sp nem került róla a gyászfátyolos kosaram, melyet kegyeletes honfitászek tettek le talapzatára. Negyven esztendeig vezették a tanítók és tanárok évről-évre a gyerekeket a szobor elé és magyarázták : (Látjátok, ti francia gyermekek, ezt a szobrot ? Ez a francia fájdalom ércbe öntött megtestesülése s amíg a gyászfátyol, amellyel most felékesítjük, le nem kerül róla, addig nem vagyunk boldogok. Halljátok, ti francia gyermekek, mit mond ez a szobor nektek ? Azt zengi néma ércnyelven, hogy rátok vár a feladat megszabadítani a könnyektől a nemzetet. Halljátok, ti magyar gyermek kék, mit mond az a négy szobor nektek ? Értitek, mit zokog felétek Észak, Kelet, Dél és Nyugat kőbe öntött fájdalma ? Jöjjetek és hallgassátok, figyeljétek és nézzétek, ha ugyan lát még szemetek a sok könnytől, mely elönti. Hint szivünknek szegezett négy hegyes tőr , ugy áll a négy szobor a Szabadság megszentelt piacán. A magyarnak négy nagy fájdalom járja át hegyes tőrként a szivét s ennek a négyszeres fájdalomnak oltára lesz az a négy kőbe faragott emlék, amelynek ma van a megszentelési ünnepe. Kincses Kolozsvár, kuruc Kassa, koronázó Pozsony és rég- Temesvár , ne zokogjatok ! «Él magyar, áll Buda még«, ne felejtsétek soha ezt a régi, fájó vigaszt s amíg magyar él, amíg áll Buda és Pest, addig nem kell kétségbe esnetek, nem szabad szomorú fejeteket a reménytelenség ölébe hajtanotok. Gyászfátyol borítja lelkünket, mosoly nem ül ki ajakunkra. De a gyász nem nektek szól, hanem magunknak, a gyász nem a halált jelenti, hanem a magunk fájdalmát. jt másfélmiliós betöréses topás. szetrvizsgáló bizottság 1811-ben. Nagy drágaság a napóleoni háborúk után. — Pest vármegye maximálja az árakat. — Ruha, cipő, lakás, étel. — Már akkor is vigyázni kellett a vendéglősökre. . ..ír A ,Kis Újság* tudósítójától. Régi, fakobetüs, elsárgult írást, olvasgatok a Városi Könyvtár olvasójában. A mélységes csöndben csak az elfordított répzizegése Lakik, a zizegés szavakká akkui és a szavak csöndesen, néha ■ gúnyosan elmosolyodva röppennek felém a könyv lapjairól. — Bizonybarátom ,— suttogja az írás — a régi idők mindig régi jó idők voltak. Csak nekünk, akik bemre éltünk, voltak itt rosszak. Nézd, amikor engem olvasol, nem a ti napjaitok! tükörképét látod viszont a múltba tolva. Megfordítva veszed kezedbe, a látcsövet, úgy nézegeted az élet színpadján ágáló színészeket és szörnyű messzeségben hiszed őket, de ha, megfordítod a «gukkert« — mert a mi korunkban csak így nevezték — észre fogod venni,hogy bizony csak úgy festjük magunkat, mint ti, úgy szenvedtünk, mint ti, és úgy boldogultunk, amint ti boldogulni akartok... Valóban ír. Napóleoni idők után a nagy drágaság, az áru-uzsorások kíméletlen hadjárata arra kényszerítik Pest vármegye nemes rendjeit , hogy a vármegye közgyűlésén, régi törvényekre hivatkozva, megállapítsák azokat az árakat, melyeknél többet kérni nem szabad. Ármegállapító Bizottság 1812-ben. . . 1639-ben maximálták először az árakat — Tekéntetes Nemes Pest-Pilis’ és Solth törvényesen egyesült Vármegyéknek Rendek lSUbdik estelidei Karátson havápakít ik napján Pest Várossán tartott Köz - Gyűi lése a kalmálisfeg ára, annak' előre'botsájtása i után, s hogy az élelmiek első rendbeli és legszükségesebb ugar,aljai külömben is időről-időre meg szoktak határoztatni, az 1659 dik Esztendei Törvény 71-ik Crukkelyének értelméhez képest, következendő ár- és bérszabást tettek, úgymint Itt azután szép rendben, sorjában következnek az egyes áruk és foglalkozási ágak oly alapossággal és körültekintéssel, kitérve a legjelentéktelenebb mellékkörülményre is, mintha ezt az írást nem is Pest vármegye rendjei állították volna össze 1812-ben, hanem az Átvizsgáló Bizottság 1921-ben. A Nyers Bőrök Nemei című szakaszban egy pár legnagyobb Ökör Bőr 20 forinttal Szerepel, de az Vágott .Magyar Bárány Bőr' Húsvétiul- Kis-Asszon napjáig csak 1 forintba került. Magyar csizma, német cipő. A Tsizzandiákkal is igen szigorúan bíűnik el az más. Egy pár legnagyobb, fényesen kidolgozott. Tehén Bőrből való Tsizma. 400 forint, ha gyatrább, két forintokkal váltható meg. Egy pár Kordovánéból készített sarkos Asszonyi nagyobb Tsizma 2—3 forint, mig' 10—12 Esztendős gyepreteknek készített'Topárka .1 forintot, kóstált. Fejellés nagyobb ember számára 2 frt 30 kr., egy pár fél Tál pállás 30 kr. Ha,' valaki a Tizma diának ad bőrt, a többit pedig a Tsizma dia adja hozzá, egy pár nagyobb Tsizma vertásáért 2 frt, kissebb fajtáért 1 frt fizet endő.A Német Vargák készítményei már drágábbak. Borjú bőrből készült és 'viasszá! beeresztett egy pár Saru 8 frt, férfinak való egy pár Tzipő 2 frt 30, Asszonyi Topánka 2 frt. A Magyar Szijjártók, Német Szijjártók, Nyérce Jártók, Irhások után a Keztyűi Tsinálók következnek. Egy pár Szarvas bőr Keztyű, dupla, vagyis Angliai varrással, Jirt, a Keztyűi Tsináló maga adja a bőrt, 2 frt 30, mosható juh bőrből 46 kr. Őnagyságú ruhája száztíz. évvel ezelőtt. A Magyar Szabók árai szintén igen magasak- tekintve, hogy háború utáni idők rabnak. Lengyel hosszabb férfi-Mentének a vallásáért, ha mateiiával van bélelve, kissebb varrni való eszközökkel készíttetett, 3 fit.-ot kérhetett a mester, Ujjas Dolmányért 1 frt 45.-öt, Asszonyi Mentő ára 1 frt., selyemből való Patszliktól a hátulján Tsipkével 45 kr. A, Német Szabók, még borsosabb árakat számítanak fel. Egy frakk készítése 2 frt 30, Spentzer 1 frt, zsinórozott hosszú Nadrág 1 frt 30, térdig érő német Nadrág 1 díj