Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
Valahol itt a győri Tolbuchin-sétány környékén engedélyezték hóhérai a költővel együtt hajtott, elcsigázott csoportnak az utolsó pihenőt. Innen már csak pár ezer lépés az abdai Rábcatöltés, ahol beteljesedett a „mellézuhantam, átfordult a teste” víziója. A költő halálának 25. évfordulója alkalmából tegnap délután 3 órakor megkoszorúzták Radnóti Miklósnak a Tolbuchin-sétányon elhelyezett mellszobrát. Radnóti költői-emberi nagyságát Pernesz Gyula, a Megyei Könyvtár igazgatója méltatta. A Radnóti Miklós Általános Iskola énnekkarának műsora egészítette ki az ünnepséget. Délután 4 órakor Molnár Lajosné, az MSZMP Győr városi Bizottságának titkára megnyitotta a Radnóti életéről, munkásságáról szóló kiállítást a Xantus János Múzeumban. Hat órakor műsoros megemlékezés kezdődött a Rába Művelődési Házban. Méltatást mondott, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Az ünnepélyről h holnapi számunkban adunk tudósítást. A költő halálára emlékezünk... (Nagy téva felv.) Az 1970. évi terveőt részesedési alap felosztásának új rendje• Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségével Budapesten folytatott gazdasági tárgyalásokról és az aláírt megállapodásokról. Ezek magukban foglalják a jövő évre szóló árucsereforgalmi egyezményt és a Magyarország által nyújtandó további segítséget. A kormány kifejezte azt a meggyőződését, hogy e megállapodások végrehajtása is hozzájárul a vietnami nép igazságos harcának győzelmes befejezéséhez. A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság Budapesten november 3. és 5. között tartott 9. ülésszakáról. A bizottság a két ország állami szerveinek és gazdasági egységeinek együttműködését, a gyártásszakosítás és a kooperáció helyzetét eredményesnek ítélte. Az ülésszakon széleskörű eszmecserét folytattak a kapcsolatok fejlesztésének további irányairól, megjelölve azokat a népgazdasági ágazatokat, amelyekben az együttműködés lehetőségei különösen hasznosnak mutatkoznak. A kormány ezután megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a népgazdaság 1970. évre tervezett fejlődéséről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján tudomásul vette a Gazdaságkutató Intézet jelentését a népgazdaság 1969. évi várható fejlődéséről, a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára, határozatot hozott a hitelpolitikai irányelvek kiegészítéséről, illetve módosításáról és az 1970. évi beruházási hitelkontingensről; majd elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését ,az ipar és az építőipar 1969. 1—3. negyedévi munkaügyi helyzetéről. (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!ŪRA : RÍ1 Síjéí í KušMõí-AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. NOVEMBER 21., PÉNTEK ★ XXV. ÉVFOLYAM 270 SZÁM Újra együtt az űrhajó és a holdkomp ♦ Bővül a jólét forrása Hogyan az utcán? ♦ Heti rádió- és tv-műsor Aczél György válaszolt a kérdésekre Csütörtökön délelőtt Aczél György, a Magyar Szocialista MunkáspártKözponti Bizottságának titkára Sopronba érkezett. Kíséretében volt Pataki László, az MSZMP Központi Bizottsá kának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára. Látogatást tettek a Sopron városi párbizottságon, majd Zárai Károlynak, a Sopron városi Pártbizott-ság első titkárának kíséretében a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre mentek, ahol dr. Gál János rektor fogadta a vendégeket. Beszámolt az egyetem múltjáról és jelenéről. Elmondotta, hogy az idén a 161. tanévet nyitották meg, az egyetemen 25 tanszék működik, mintegy 500 nappali és 170 levelező tanul. Nagy a kereslet a soproni egyetemen végzett mérnökök iránt szerte az országban. Ezután Aczél György behatóan érdeklődött az egyetem problémái iránt, majd a vendégek az egyetem meglátogatására indultak. Megcsodálták a gyönyörű könyvtárat 120 000 kötetével! Nemcsak az országban, hanem Európában is egyik legnagyobb a műszaki könyvtár. Megnézték a könyvritkaságokat: az 1565-ből származó bánya- és erdőrendtartást, a híres, 1813-ban alkotott, kézi festésű könyvet, amelyből Európában 3 darab van. A geodéziai tanszéken dr. Bezzegh László Kossuth-díjas professzor beszélt a vendégeknek tudományos munkásságáról. Útjük ezután az egyetem pártbizottságára vezetett, dr. Szappanos András az egyetemi pártéletről tartott beszámolót. A termőhelyismereti tanszéken dr. Pántos György tanszékvezető tanár adott tájékoztatót. Nagyon megnyerte a vendégek tetszését a kukoricacsutka megőrölt anyagában termesztett laskagomba. Délután 2 órakor zsúfolárig megtelt az egyetem KISZ-szervezetének kultúrterme. Ott tartották meg az értelmiségi gyűlést. Aczél György nagyszerűen felépített beszédében válasszon a hozzá eljuttatott kérdésekre. Mindenekelőtt tudománypolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kijelentette: igazi tudománypolitika hazánkban csak a felszabadulás után alakul ki. Tudósok és kutatók segítségével olyan biztonságos tudományos fejlődés irányát akarjuk megszabni — mondotta —, amelyik legalább 10—15 évre irányt ad. A gazdaságirányítás új rendjének bevezetése is meggyorsította tudománypolitikánk fejlődését. A tudomány fejlesztésében nem rendezkedhetünk be tudományos autarchiára. Részt veszünk a szocialista országok tudományos integrációjában. Beszélt a tudományos munka fontosságáról. Meg kell becsülni azokat a kutatókat is akik meghonosítanak, illetve átvesznek különösen szocialista országoktól fontos, érdekes és nálunk is megvalósítható találmányt. Kiemelte az egyetemi kutatások nagy jelentőségét. Az orvosaink közül 20 akadémikus van, ezek közül csak kettő nem dolgozik egyetemen. Az egyetemeken fejleszteni szükséges a kutatást, mert ott sok kihasználatlan lehetőségünk van. Az oktatásnak és nevelésnek előtérbe kell jutnia mindenütt. Meg kell tanítani a fiatalokat tudományosan gondolkodni. Beszélt a fiatalok és az idősebbek problémájáról. Lassan felnő olyan generáció, amelynek más élményei vannak nagyon sok dologban. Meg szükséges adni ennek az új fiatalságnak, hogy tudományos munkát folytasson és publikálhasson. Vázolta a gyakorlati munka fontosságát, és hogy közelebb kell azt hozni a minősítéshez. A szocializmus időszakában az életszínvonalnak emelkednie kell. Külön hangsúlyozta a pedagógusok erkölcsi megbecsülését. Csak tisztelettel lehet viseltetni pedagógusaink iránt, akik szocialista országunknak nagyon fontos hivatást betöltő polgárai. Ezután rövid külpolitikai tájékoztatóval fejezte be élményt jelentő előadását Aczél György. Imre Béla Zárai Károly, Aczél György és dr. Gaál János rektor a „Kerekasztal"-nál. (Lobenwein Tamás felvétele) Pályaválasztási hetek Kiállítás nyílt Győrött Szokatlan, de örvendetes érdeklődés nyilvánult meg a tegnap kezdődött pályaválasztási hetek megnyitója iránt. Győrött a Rába Művelődési Ház nagytermében a vállalatok vezetői, szakoktatási felelősei, szülők, pedagógusok, ifjú szakemberek és a pályaválasztás előtt álló nyolcadikos tanulók hallgatták a megyei , pályaválasztási tanács titkárának, Süveges Imrének megnyitó szavait. — Az egész világon felismerték a gondolkodva dolgozó ember elsődleges szerepét az anyagi javak termelésében — hangoztatta az előadó, s a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1968. évi tanácskozásának adataival bizonyította: a szakemberképzésre egyre több gondot anyagit fordítanak a különböző országokban. Jeléül annak, hogy a technikai forradalom legfontosabb tényező(Folytatás a 3. oldalon) Valóságos gyár az építőipar! — mondták a fiatalok a pályaválasztási kiállítás megnyitóján. i mihályi példa Milliókkal mérhető vállalás Lapunk vasárnapi számában ismertettük, hogy a darnózseli termelőszövetkezet milyen vállalásokkal egészítette ki a kőnyrétalapiak kezdeményezte jubileumi versenyhez való csatlakozását. A mihályi Táncsics Tsz is értesítette a Rába és Fertő menti Tsz-szövetséget, hogy kidolgozza vállalásait. Figyelembe véve a gazdaság lehetőségeit és céljait, elsősorban az ipari növények termesztésében és az állattenyésztésben igyekeznek az idei tényhez és a jövő évi tervezetthez mérten is növelni hozamaikat és az értékesítendő áru mennyiségét. A cukorrépa hozamát csaknem 8 százalékkal, 2755 mázsával növelik a vállalás szerint. Ennek értéke 137 750 forint. Repcéből csaknem megkétszerezik az idei termést, bevételüket csaknem 200 000 forinttal növelve A tejtermelés növelésével az értékesítést is fokozzák, összesen 30 000 literrel. Az érték: 140 000 forint. Hízómarhából 29-cel, vágósertésből 430-nel adnak el többet, mint az idén. Ezek értéke 1 190 000 forint. Versenyvállalásában a Táncsics Tsz összesen 1 749 450 forint értékű többletértékesítést fogadott.