Kisalföld, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Sikeres utazás Kapcsolaterősítő és az együttműködést szélesítő látogatás. Röviden így jellemezhetjük miniszterelnökünk, Fock Jenő és kísérete most véget ért dél-ázsiai útját. Olvasván és elemezvén az Indiai Köztársaságban és a Burmai Unió Szocialista Köztársaságban folytatott tárgyalásokról kiadott közös közleményeket, két, igen fontos momentum ragadja meg figyelmünket. Az egyik a bensőséges jelzők rendszere: Baráti kapcsolatokat tükröző meleg, szívélyes fogadtatás; kölcsönös bizalom és megértés a megbeszéléseken; kitűnő viszony hazánk és India között; a barátság és a kölcsönös megértés jellemzi Burma és Magyarország viszonyát... Ugyanakkor a két ország, a kontinensnyi India, a Föld második legnépesebb állama és az európai méretekben is éppen csak közepes nagyságúnak számító Magyarország immár két és fél évtizedes, gyümölcsöző, baráti kapcsolata jól illeszkedik a nemzetközi politikai életet átható, a békét és a népek biztonságát szolgáló enyhülési folyamatba. India el nem kötelezett államként antiipiperialista politikát folytat; Burma több mint egy évtizede a nem kapitalista fejlődés útját választotta, és az ország új alkotmánya a szocialista építést jelöli meg fő célként. Ebben a megvilágításban szemlélvén hazánk és az említett két, dél-ázsiai ország eddigi és várhatóan fejlődő, szélesedő államközi, gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatait, megállapítható, hogy ki-ki a maga politikai, gazdasági súlyával, eszközeivel, a világpolitikában kivívott tekintélyével a közös célt, a nemzetközi béke erősítését szolgálja. India és Burma kormánya, népei elkötelezték magukat az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett; a Magyar Népköztársaság kezdettől fogva cselekvő részese az európai béke és biztonsági rendszer megvalósításának, helyesli az ázsiai biztonság eszméjét, sürgeti a világban még meglévő veszélyes gócok, konfliktusok mielőbbi megszüntetését. Mint a közös közleményekből is kiderült: a nemzetközi politikai fejlődés irányáról azonos vélemény alakult ki a magyar miniszterelnök és vendéglátói között. Az utazás, a Dél-Ázsiában eltöltött rövid tíz nap tehát sikeresnek ítélhető. Már nem kevésbé fontos területen, a gazdasági-műszaki együttműködésben és távlataiban is eredményes a magyar kormányfő indiai és burmai útja. A fejlődő országok között az indiai Köztársaság egyik legfontosabb gazdasági partnerünk. Indira Gandhi és Fock Jenő ez alkalommal a kölcsönösen előnyös együttműködés újabb bíztató lehetőségeit jelölte ki. Mi több, kézzelfogható megegyezés is létrejött Magyarország és India között berendezések, anyagok, szolgáltatások és árucikkek harmadik országokba történő szállításáról. Fock Jenő és U Sein Win készségüket fejezték ki, hogy ösztönzik a két ország képviselői közötti gyakoribb érintkezést a tapasztalatcsere, a kétoldalú — elsősorban gazdasági — kapcsolatok előmozdítására. Miniszterelnökünk a kapcsolatok további elmélyítésére mindkét tárgyaló partnerét magyarországi látogatásra hívta meg. (Kulcsári Kisalföld Munkáspárti kongresszus Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Bár érzékeny presztízsveszteségeidet szenvedett a labour - párti centrum és a jobbszárny a párt baloldalán küzdő erők fölébe kerekedett a Brit Munkáspárt szombaton befejeződött kongresszusán. A hetvenharmadik országos kongresszus negyedik, utolsó napjának zsúfolt programja volt, és középpontjában Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár felszólalásával. A nyugatnémet kormányfő, aki tanúja volt a kisebbségbe szorított baloldaliak egyik felháborodott tüntetésének, maga is kínos jelenetet idézhetett volna elő, ha nem ilyen óvatosan foglalkozik Anglia közös piaci tagságának kérdésével. „Nekünk is aggályaink vannak néhány közösségi döntés, például a mezőgazdasági politikára vonatkozó határozatok miatt.. . De Európa nem csak mezőgazdaság ... Ha országaink nem működnek szorosan együtt a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában, a politikai stabilitás kerül veszélybe.” Nemzetközi kérdésekről szólva a nyugatnémet kancellár említést tett moszkvai tárgyalásairól is és egyebek között kijelentette: „Olyan benyomást szereztem, hogy a szovjet vezetők komolyan érdekeltek az enyhülés folytatódásában.” (A kongresszus befejezése után Schmidt az angol kormányfők vidéki rezidenciájára, Chequersbe utazott és ott a hét végén nemzetközi kérdésekről tárgyal Wilson miniszterelnökkel.) Izraeli bombázás BEIRUT Az izraeli légierő Phantom típusú vadászbombázói szombaton légitámadást hajtottak végre ,a dél-libanoni Arkub közelében levő Kafra falu ellen. A bombázások jelentős anyagi károkat okoztak, áldozatokról nem érkezett jelentés. TEL AVIV A Tel Aviv-i parancsnokság szóvivője megerősítette a légitámadás hírét és azt állította, hogy a bombázások palesztin létesítmények ellen irányultak. (MTI) FELVÉTELRE KERESÜNK külszerelési munkákra géplakatos, villanyszerelő, jós- és villamos ívhegesztő szakmunkásokat, segédmunkásokat. Fél év után külföldi munkavégzés lehetséges. JELENTKEZÉS: EIVRT Kisalföldi Gépgyár, Győr. Repülőtér, üzemgazdasági osztály. Ciprusi tárgyalások Makariosz ciprusi elnök és Karamanlisz görög miniszterelnök részvételével szombaton Athénban megkezdődtek a ciprusi válság megoldását célzó magas szintű tanácskozások. Görög részről Averosz hadügy- és Biciosz külügyminiszter, ciprusi részről pedig Kleridesz ügyvezető elnök is részt vesz a megbeszélésen. Makariosz közölte: elvárja, hogy Görögország pártokon felül álló „nemzeti politikát” alakít ki a ciprusi válság megoldására. Az elnök ennek megfelelően a görögországi politikai pártok vezetőivel is tanácskozni kíván. A szombati megbeszélésekről hivatalos közleményt nem adtak ki. 1974. DECEMBER 1., VASÁRNAP ENSZ-ERŐK A Biztonsági Tanács pénteken — mint már jelentettük — megvitatta Knut Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának jelentését arról a tevékenységről, amelyet az ENSZ megfigyelő erők kifejtettek a csapatszétválasztások Szíriát—izraeli szektorában az ez év júniusától novemberéig terjedő időszakban és elhatározta, hogy további fél évvel meghosszabbítja ezeknek az erőknek a mandátumát. A határozat felhívja az érdekelt feleket: haladéktalanul kezdjék meg a Biztonsági Tanács határozatainak megvalósítását, amelyek előírják az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását és a tárgyalások lebonyolítását a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megteremtése érdekében. A határozatot 13 szavazattal hagyták jóvá. A kínai delegátus megtagadta a szavazásban való részvételt. Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács ülésén elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hat hónapban minden erőfeszítést meg kell tenni a közel-keleti probléma rendezéséért. Jakov Malik szovjet delegátus hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztás csupán első lépése volt a közel-keleti konfliktus rendezésének, semmiképpen nem szolgáltathat ürügyet a jelenlegi helyzet befagyasztására és az 1967- ben az izraeli agresszor által megszállt arab területek megszállásának fenntartására. A szovjet delegátus rámutatott, hogy a közel-keleti rendezés kérdésében elfoglalt szovjet álláspontot világosan kifejtette Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára nemrégiben elhangzott Ulánbátori beszédében, amelyben kijelentette: „A Szovjetunió alapvetően érdekelt volt és marad abban, hogy a Közel-Keleten a lehető leggyorsabban megvalósuljon a tartós és igazságos békés rendezés. (MTI) 148. Ilit krónikája 1974. november 25-30. HÉTFŐ: Belpolitikai feszültség, kivégzések Etiópiában. — Javaslat Angliában a rendkívüli törvénykezésre. — Megnyílik a román pártkongresszus. KEDD: Ünnepségek a Mongol Népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. Brezsnyev beszéde Ulánbátorban. — Tanaka lemondása. — Portugália elismeri Sao Tome és Principe függetlenségét. — Koreai vita az ENSZ-ben. SZERDA: Moszkvában Koszigin Jasszer Arafattal tárgyal. — Mexikó megszakítja diplomáciai kapcsolatait Chilével. — A Brit Munkáspárt konferenciája. CSÜTÖRTÖK: Szovjet vezető szervek jóváhagyják a vlagyivosztoki találkozó eredményeit. — Az EBK koordinációs bizottsága Genfben tanácskozik. — Waldheim Kairóban. — Csehszlovák pártplénum Prágában. PÉNTEK: Makariosz Athénbe utazik. — A török parlament nem szavaz bizalmat az új kormánynak. — Kissinger pekingi megbeszélései nyomán bejelentik Ford elnök kínai látogatását. A kambodzsai képviselet ügyét vitatja az ENSZ. SZOMBAT: Miniszterelnökünk, Fock Jenő hazaérkezik indiai és burmai látogatásáról. — Tüntetések Saigonban a Thieu-adminisztráció ellen. A középpontban: Ázsia Ha a világportsfce eseményeit egyáltalán földrajzi körzetekhez lehet kapcsolni, akkor megállapíthatjuk. Ázsia-közturtú hét végére értünk. A legfontosabb esemény színhelye a szovjet Távol-Kelet nevezte® kikötővárosa, Vlagyivosztok volt, igaz, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó döntései nemcsak egy kontinensre, hanem egész világunkra vonatkoztak. S a viharos tengerpart legcsendesebb öbléből kedvező hírek érkeztek: az SZKP főtitkára és az USA elnöke az enyhülés szellemében vették sorra a válságterületeket, s megegyeztek a megegyezésről, a stratégiai fegyverrendszerek 1985-ig történő korlátozásának tető alá hozásáról. A szovjet vezető szerveknek a vlagyivosztoki találkozó eredményeiről kiadott közleménye joggal állapította meg, hogy a „csúcson” újabb lépés történt az M SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram valóra váltásáért Leonyid Brezsnyev Ulánbátoron keresztül utazott haza, a mongol fővárosban nagy beszédet mondott a népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. Ázsia közepén nem véletlenül szentelt külön fejezetet Ázsia biztonságának. A világ legnagyobb kontinensén súlyos problémák várnak megoldásra (elég az élelmezési gondokra utalni), ugyanakkor a múlt három évtizedben ott robbant ki a legtöbb válság és helyi háború. Az ázsiai biztonságra vonatkozó első tervek még az ötvenes esztendők elején kínai és indiai részről láttak napvilágot, majd 1969-ben Brezsnyev négypontos konkrét indítványt terjesztett elő taskenti beszédében. A téma azóta is napirenden van. Ulánbátorban az SZKP főtitkára nyomatékosan megismételte azt a szovjet véleményt, hogy az ázsiai biztonságot nem Kína kizárásával vagy elszigetelésével, hanem a Kínai Népköztársaság bevonásával akarják megvalósítani. Peking azonban változatlanul nem teszi lehetővé a tárgyalásokat, Eat hangsúlyozta különben a november 7-i kínai táviratra küldött szovjet választ is. (A pekingi megnyilatkozást nyugaton először úgy állították be, mintha a kínai vezetés hajlandó lenne érdembeni megbeszélésekre. Kiderült azonban, hogy lehetetlen feltételeket szabott a távirat. A szovjet állásfoglalás határozottan elutasítja a kínai feltételeket, viszont továbbra is kész feltétel nélküli párbeszédre.) A Kínából érkezett telefonokon Kissinger volt a „sztár”, ügyetlenül bánt az evőpárlcikákal és Teng Hsziao-ping segített neki az ünnepi banketten. A külügyminiszter vacsorája végül is jól sikerült, látványos politikai eredményeket mégsem tudtak felmutatni. Az amerikai tudósítók a folyamatosságot hangsúlyozzák, s Ford bejelentett pekingi látogatásában az amerikai—kínai kapcsolatok jelenlegi szintjének megőrzését látják. Az amerikai külügyminiszter hazatérőben megállt Tokióban is, hogy tájékoztassa a japán kormányt. Azt a kormányt, amelynek nincs miniszterelnöke, miután Tanaka hivatalosan is beadta lemondását A liberális demokraták soraiban kiéleződött az utódlási harc, bár az új kormányfő nem irigylésreméltó csődtömeget s komornak tűnő távlatokat örököl. Magyar vonatkozású híreket is kaptunk Ázsiából: Fock Jenő és kísérete sikeres megbeszéléseket folytatott Indiában és Burmában. Miniszterelnökünk utazása része következetes politikánknak, amely sokoldalú kapcsolatokra törekszik Ázsia e két nagy múltú és nagy jövőjű országával. India és Burma nincs ugyan közel hozzánk, mégis számos, kölcsönösen előnyös lehetősége bontakozott ki aHadasági együttműködésnek. Waldheim ENSZ-főtilkait „Ázsia határán”, a közel-keleti térségben tett velámlátogatást a héten és az ENSZ kék sisakosainak további maradásáról tanácskozott. A Biztonsági Tanácsban is olyan vélemény alakult ki, hogy ENSZ-csapatok állomásozása az ütközőövezetekben csökkentheti a feszültséget. Végleges megoldást természetesen csak a megszállt területek kiürítése és a Palesztinai nép jogainak helyreállítása hozhat, ezért a hosszú távú kibontakozás programjába üllenek Arafat újabb moszkvai tárgyalásai. A palesztin vezető legutóbb néhány hete járt a szovjet fővárosban, de azóta a rabatt arab csúcs, majd az ENSZ-közgyűlés határozata fontos új elemekkel gyarapította az amúgy is vaskos palesztin dossziét. A hét kétségtelen Ázsiacentrikussága nem jelenti, hogy Európában eseménytelenség uralkodnék. Athén népszavazás előtt áll: visszatérjen-e Konstantin minden helyének királyaként, vagy kiáltsák ki a köztársaságot, amelynek elnöki tisztét Karamanlisz vette célba, De Gaulle-i igényekkel. Makariosz a görög fővárosban tartózkodik, ahol inkább lebeszélik a hazatérésről, mint biztatják arra. Ankarában ismét kormányválság van, a fejlemények új választások vagy a hadsereg aktivizálódása felé mutatnak. Vagyis Cipruson és környékén tart a mozgás. Élénk a brit és a francia belpolitika is, összehívták a közös piaci csúcsértekezletet, Genfben és Bécsben pedig először tartottak ülést a biztonsági konferencia, illetve a haderőcsökkentési értekezlet résztvevői — Vlagyivosztok után ... Réti Ervin A palesztin dosszié A CENTROPRESSZ commentárja Aligha van átvitt és valódi értelemben vaskosabb, súlyosabb dosszié napjainkban, mint a palesztin ügyé. Az előzmények ismertek: a Palesztinai arab népet földönfutóvá tették, megfosztották hazájától, otthonától. A Világ józan közvéleménye előtt a megoldás is világos, melyről nem kisebb fórumon, mint az ENSZ közgyűlésén hoztak a minap határozatot a palesztinok nemzeti jogait helyre kell állítani, meg kell adni a lehetőséget nekik, hogy visszatérjenek hazájukba. Csakhogy ami az előzmény és a határozat megvalósítása között időben, térben, ellentmondások özönében feszül, az kitölt egy vaskos dossziét. A palesztin dosszié lapjai változatosak. Helyet kaptak benne a szocialista országok nyilatkozatai, amelyek évek óta a közel-keleti békés rendezés egyik legfontosabb alapkövének tartják a palesztin nép jogos kívánságainak teljesítését. Nem hiányoznak belőle bizonyos kapitalista körök megnyilatkozásai sem: kezdetben egyszerűen tagadták a probléma létezését, később — ennek lehettünk tanúi az utóbbi hónapokban — kénytelen-kelletlen kezdik álláspontjukat az igazsághoz közelíteni. A legérdekeltebbek, Izrael és Jordánia állásfoglalása sajnálatosan negatív. Tel Aviv változatlanul azonosítja a palesztin népet azokkal a terroristákkal, akik felháborító merényleteikkel csak ártottak — és ártanak — a palesztin ügynek. Amman óvatosabban fogalmaz, ,de Huszszein királynak senki sem felejti el a kegyetlen vérfürdőt, amit palesztin arab testvéreikkel szemben véghezvitelét. Ami az arab államokat illeti, Egyiptom, Líbia, Szíria, Irak és Libanon támogatja a palesztinok ügyét. Remény van arra, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke tárgyalásain tisztázza a még fennálló nézeteltéréseket és más arab országokat is egyértelműen a palesztinok mellé állít. Ezzel azonban még korántsem oldódott meg a gordiuszi, csomóhoz hasonlítható, csakugyan rendkívül bonyolult helyzet. Önmagában az a körülmény, hogy Arafat vezetésével a PFSZ delegációja ott lehetett New Yorkban az ENSZ közgyűlésén, és hogy a szocialista országok kezdeményezésére egyre több állam a Palesztin Felszabadítási Szervezetet ismeri el a palesztin nép egyetlen jogos képviselőjének, mindez még nem csökkenti a palesztin dosszié súlyát. A közel-keleti politikai rendezés feltételeinek megteremtésére remélhetően mielőbb ismét tanácskozásra ülnek össze az érintett országok képviselői Genfben. Ezen a konferencián ott lenne a helye a palesztin nép képviseletét ellátó PFSZ delegációjának is. Aligha bizonyulunk , rossz jósoknak, ha azt mondjuk, Izraelnek előbb-utóbb el kell fogadnia jelenlétüket, mert nélkülük nincs, nem lehet béke az olajfák alatt. (RS) A Pannonhalmi Mg. Termelőszövetkezet ERDÉSZTECHNIKUST keres felvételre. Jelentkezés a T.sz elnökénél. Fizetés megegyezés szerint