A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 6. (1844)
Toldalék - Sárváry Pál: Csokonai' életrajzának töredék vonalai
TÖREDÉK VONALAI. 415 val szeretnek felczifrázni, mivel az a’ veres bársony foltnál is inkább kitetszik. De ezen kevés bírálatot csak melleslegesen tettem, hogy mások többet tegyenek. III. ürömmel térek feladataimnak mintegy toldalékjául azon megtiszteltetéseire , mellyeket a’ Csokonai’ Musája, halála után, bokrosan nyerni szerencsés volt. Elsőnek teszem megkülönböztetett eltakaríttatását, melly halála után harmad napra (jan. 30. 1805.) következett. A’ népes városnak szokatlan nagy tömegét díszesítették az elöljárók, papok, professorok, az egész tanúló ifjúság, a’ harmoniás éneklő karral egyetemben, kik minden jutalom nélkül tisztelkedtek. Másodiknak teszem síremlékét, melly főtől való fájának táblájára metszetett. A’ szerint Csokonaiban, míg élt, a’latinusoknak három legelső fényű poétája, Ovid, Virgil és Horhoz egyesítve éltek; ő meghalván, azok is eltemettettek vele. Irta azt azon időben épen collegium senior, a’ többször tisztelt Hornby Márton úr, és élet’ leírásában a’ 61. és 62. lapon egészen kiadta. Latinból magyarra fordítva, illy értelmű : Itt nyugosznak Ovid , Virgil, Horácz, Vitéz Csokonai Mihályban Míg ő élt, egyesítve, meghalván eltemetve. Ha ismeretét kérded Volt A’ tudományok’ ékessége, A’ nemzeti irodalom’ fénye, A’ magyar Parnass’ dicsősége, Kora feletti elmésség’ példája,