Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1981 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1. szám LENIN TSZ HÍRADÓ A cselekvési program teljesítéséről A III. sz. pártalapszervezet 1980. december 12-én tartotta meg az év végi beszámoló taggyűlését. Ez az alapszervezet a kertészeti és az állattenyésztési főágazatok területén tevékenykedik, e két főágazat dolgozóiból tevődik össze, így érthető, ha a beszámoló gazdasági része a két területet ölelte fel és a cselekvési program alapján értékelte az 1980-as eredményeket és tűzte ki az 1981. évi feladatokat. Erről szeretném az olvasókat tájékoztatni és a cselekvési program szerint kitérni az 1980. év gazdasági munkájára. A kertészeti főágazat területén a már korábban is kialakított növénykultúrákat és arányokat ez évben is tartották. Burgonyatermesztés 155 ha közös és 25 ha közös művelésű háztáji területen volt 1980-ban. Ez a legkiemeltebb területe a kertészeti főágazatnak. A teljes gépesítése a szántóföldtől a tárházba jutásig megoldott, 8,8 millió forintos árbevételi tervét 10 millióra teljesítette. Ezt úgy tudták elérni, hogy az előző évihez hasonló jó minőségű volt a talajmunka és a növényvédelem. A betakarításnál a sérült gumók számát minimálisra csökkentették (pl. pótkocsi „paplanozás”. A burgonyatermesztés színvonalára jellemző, hogy több alkalommal külföldieknek is bemutatták, akik elismerés hangján szóltak a látottakról. 1981-ben is hasonló nagyságú lesz a burgonyaterület. Dohánytermesztés 70 kaoso területen volt 1980-ban. Feladatként határoztuk meg olyan minőségű és mennyiségű zölddohány előállítását, amiből a szárítótelep megfelelő minőségű szárazdohányt tud előállítani. Ehhez elsőként fontos a jó minőségű és megfelelő mennyiségű saját dohánypalánta nevelése. Szó szerint ezt rögzítettük a cselekvési programunkba. A zölddohány mennyisége nem érte el a tervezettet, így eredeti árbevételi tervét nem tudta teljesíteni. A szárítótelepnek ezt az árbevételi kiesést más áru szárításából kellett kiegyenlíteni. A dohánypalánta nevelés terén sajnos, nem tudtunk előbbre lépni. Tervbe vettük, hogy a virágkertészet kazánjáról fűtött fólia alatt neveljük a dohánypalántát, s így korán és jó minőségű ültetési anyagot nyerünk. A szőlőgyümölcs termesztésénél feladatként jelöltük meg a jó minőségű és hatékony gyomirtást és növényvédelmet. Ezen a téren nem lehetünk 1000/o-ig elégedettek. A technológiai fegyelem betartására a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Az ágazat éves árbevételi tervét összességében túlteljesítette. 1981- ben tovább folytatjuk a már megkezdett szőlőselejtezéseket, és a saját erőből való rekonstrukciót. A fakitermelés éves árbevételi tervét túlteljesítettük, közel a duplájára. 1980 októberében az 1981- re betervezett fakitermelést kezdtük meg annak érdekében, hogy 1981 januárjában már árbevételhez jussunk. Erdőfelújításnál 16 ha fenyőtisztítást októberig elvégeztük, és 1981. évi feladatból 6 ha fenyőtisztítást a hó leeséséig teljesítettünk. Erdőtelepítések ápolása, fejlődési állapota az aszályos nyár ellenére jó. Az árbevételi tervet a felújítás és a telepítés esetében is túlteljesítettük. 1981-es tervünk az 1980. évnek közel duplája, úgy mennyiségben, mint árbevételben. Az ehhez szükséges feltételek biztosítottnak látszanak. A virágkertészet városi igényeket elégít ki, a városi parkok virágpalántákkal való beültetésével, illetve ehhez palánta biztosításával. A „Virágos” szocialista brigád ez évben is hű volt önmagához és több tízezer virágpalántát ültetett ki a parkokba. A Kiskun Napok alkalmával is elismerésre méltó munkát végeztek. Éves árbevételi tervét teljesítette. A cselekvési programban a virágkertészet feladata úgy fogalmazódik meg többet között, hogy „Mindent meg kell tenni a fűtőolaj felhasználás csökkentése érdekében.” 1980-ban több mint 2 000 literrel használtak fel kevesebbet, mint 1979-ben. 1981-ben a fűtött dohánypalánta nevelővel a fűtőolaj felhasználása még gazdaságosabbá válik. A szárítótelep feladata a megtermelt zölddohány szárítása, illetve szabad kapacitásban faanyag, paprika és gyógynövény szárítása. 1,8 millió forintos árbevételi tervét 2,3 millióra teljesítette, így behozta a zölddohány termelésénél jelentkezett árbevételi kiesését is. A vágósertés felvásárlásakor az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt célul tűzte ki a tavalyi eredmények megismétlését. Lényegében egy erősen feszített előirányzat teljesítéséről lesz szó. A gyakorlatban 1981-ben 6 millió 900 ezer vágósertés átvételével számol a húsipar, az Árak Az élve értékesített hízott sertések felvásárlási ára változatlanul a hatóságilag rögzített árformába tartozik, tehát ettől eltérni nem lehet. Nem vonatkozik azonban ez az előírás azoknak a sertéseknek a termelői árára, amelyek súlya nem éri el az árhatóságilag meghatározott alsó súlyhatárt. Ez utóbbiak ármegállapítására a húsipar jogosult. Élve adható át minden kistermelői hízott sertés, függetlenül attól, hogy mezőgazdasági nagyüzemekben, ÁFÉSZ-eken keresztül, illetve a megyei húsipari vállalatok részére az értékesítés közvetlenül történik. A szerződéses alapárak a következők: 95—125 kilogramm hús- és hús jellegű sertés kilogrammonként 32,50 forint; 125 kilo A II. javítóműhely feladata volt a főágazat erő- és munkagépeinek üzemképes állapotban való tartása, illetve a jelentkező javítások sürgős és jó minőségben való elvégzése. A műhely ennek az elvárásnak — bár nehezen —, de eleget tett. A javítóműhely éves munkájára rányomta bélyegét a krónikus munkaerőhiány (dolgozók elmentek, illetve lebetegedtek). 1981-ben a létszámot fel kell tölteni (ez már meg is kezdődött), mert csak így látszik biztosítottnak, hogy 1981-ben a műhely a megnövekedett feladatoknak eleget tudjon tenni. Összegezésként megállapítjuk, hogy a kertészeti főágazat nehéz, de eredményes évet tudhat maga mögött. Az eredmnnyességhez hozzájárult, hogy a főágazat vezetése és a pártalapszervezet vezetősége között az együttműködés jó. A gazdasági vezető évközbeni beszámoló alkalmával kérte a párttagok segítségét a jelentkező nehézségek megoldásához, s ezt meg is kapta. A szocialista brigádok munkája elősegítette az elért eredményeket, s ez legszembetűnőbben az aranykoszorús „Virágos” szocialista brigádnál jelentkezett. A másik három szocialista brigádnál a stagnálás, sőt esetenként a közömbösség, a visszaesés jelei mutatkoztak. Erre a jövőben jobban oda kell figyelnünk! gramm feletti hús és húsjellegű sertés 30 forint kilogrammonként ; 130 kilogramm feletti zsír- és zsírjellegű sertés 28 forint kilogrammonként, valamint a 170 kilogramm feletti tenyésztésbe fogott sertés 27 forint 50 fillér kilogrammonként. Ha a sertést nem termékértékesítési szerződés alapján adják át, a fenti alapárak kilónként 2 forinttal alacsonyabbak. A szerződéskötés gyakorlatában nem történt változás. A kistermelők továbbra is a folytatólagos több éves értékesítési szerződést a tárgyévet megelőző év végéig, a nem több évre szólót pedig legalább három hónappal az átadás előtt köthetik meg. FELÁRAK, PRÉMIUMOK A kistermelők az alapáron felül többféle címen felárra, illetve prémiumra jogosultak. Ezek között számos olyan van, amely automatikusan megilleti a termelőt, de vannak azonban feltételhez kötöttek is. A mezőgazdasági nagyAz állattenyésztés 1980- ban nehéz esztendőt kezdett. 1979 évi aszályos év következtében takarmányban, ólomszalmában ellátási nehézségei voltak, ehhez járult még az elhelyezési gond is. Ennek ellensúlyozására silótakarmányt vásároltunk, ami csökkentette, de nem oldotta meg a problémát. Értékesítési nehézségek is jelentkeztek az I. félévben, amit a II. félévben tudtunk csak behozni és várhatóan 2,2 millió Ft többletbevételt hoz a szarvasmarhatenyésztés. A tejhozamú tehenészetnél 20%-kal több tejet kellett volna termelnünk, mint az előző évben. Ez azonban csak 3% lesz a 20 % helyett. Ennek okai: — a vemhesüsző többletértékesítése miatt a tejelő tehenészet létszámtervét nem sikerült teljesíteni; — a takarmány minősége és mennyisége kifogásolható és ez is sűrűn változott az év folyamán. Az intervenciós szopósborjúknál az elhullás jobb, mint a megyei átlag, azonban rosszabb, mint az előző években volt. Az intervenciós növendék üszőknél 1500 db értékesítése volt a terv, 29,7 millió forint értékben. Szerződésileg 1301 db van lekötve, s ez 34,9 millió forint árbevételt jelent. Még további értékesítésre is van lehetőségünk, s így az elhelyezési és takarmányos üzemeket és ÁFÉSZ-eket kilogrammonként egy forint mennyiségű felár illeti meg, a kistermelőktől átvett hízott sertések után. Ennek azonban továbbra is előfeltétele, hogy egyszerre legalább húsz darab kistermelői hízott sertést adjanak le. Az így kapott felárat a kistermelővel meg kell osztani, úgy, hogy annak legalább felét megkapja! A legnagyobb jelentőségű, hogy idén is megmarad a több éves szerződéses felár. Meghatározó a jelentősége azért, mert általános értékesítésű formáról lévén szó, a többéves felár csaknem valamennyi kistermelőnél hízott sertés után jár. E felár jelentőségét fokozza, hogy az elmúlt év szeptemberétől érvényes magasabb összeggel szerepel az idei szerződésekben is. A teljesítés első évében kilónként 1 forint 50 fillér, második évben kilónként 2 forint és a további években kilónként 2 forint 50 fillér. Mivel a kistermelők túlnyomó többsége már legalább a hálmazási gondjainkon is tudunk valamit enyhíteni. Hízómarhákból 830 db-ot terveztünk értékesítésre 17,4 millió forint értékben. Ezt az árbevételi tervet valószínűleg kevesebb bika eladásával is tudjuk teljesíteni. A cselekvési programban így határoztuk meg a feladatot: „Költséggazdálkodás szempontjából lényeges, hogy az abrakfelhasználás a népgazdasági elvárásoknak megfelelően alakuljon.” A hízómarháknál 5,1 kg abrakfelhasználás a MÉM norma, s mi ez alatt tudtunk maradni. Súlygyarapodás a tervezettnek megfelelően alakult. Az értékesítés zömmel exportra történt, megfelelő minőségben. A kisállatenyésztő szakcsoport 1980. évi tervének jelentős részét a májliba előállítása jelentette. Év elején 200 000 db májliba előállítását terveztük, azonban év közben ezt 140 000- re kellett módosítani. 50 000 db húsliba értékesítése is szerepel a szakcsoport tervében, ami év végéig realizálódott. Hasonló a helyzet a 8 000 db húsnyúllal és az 50 000 db húsgalambdik esztendőben értékesíti sertéseit, több éves árra jogosult. Elenyésző mennyiségben értékesítenek a kistermelők a nagyüzemeken és az ÁFÉSZ-eken kívül közvetlenül a húsipari vállalatnak is. A jövőben új szabályként az így értékesítő kistermelők automatikusan jogosultak mennyiségi felárra, amit a szerződésnek megfelelő minőségben átadott hízók után kapnak. Így mennyiségi felárként kilónként 50 fillér illeti meg őket. Jelentős kedvezmény az időszakos felár is. Az erre vonatkozó rendelkezés azonban a következőket tartalmazza: „A felvásárló szervezet külön megállapodás alapján történő átadási ütemezés, illetve átütemezése esetén a mezőgazdasági kistermelőnek is fizethet — legfeljebb 1 forint/kilogramm — időszakos felárat.” További lényeges eltérés, hogy alkalmazhatósága nem korlátozódik árhatóságilag konkrét időszakhoz, hanem az év bármely időszakában érvényesíthető. baj is, összegezve elmondhatjuk, hogy ez a szakcsoport tervét csak részben tudja teljesíteni. El kell érni, hogy 1981-ben az ágazat tervének teljesítését biztos alapokra lehessen helyezni. Összefoglalva megállapítható, hogy az állattenyésztés a nehézségek ellenére eredményes évet zárt. Egyes nehézségek (mint pl. a férőhelyek) a közeljövőben megoldódnak a Móczár tanyai 1 008 férőhely megépültével, mások viszont előre vetik árnyékukat a jövő gazdasági évre (takarmány és ólomszalma, munkaerő probléma stb.). Mindent meg kell tennünk ez utóbbi nehézségek leküzdésére, illetve csökkentése érdekében. Ehhez az alapszervezet állattenyésztésben dolgozó valamennyi párttagjának odaadó és áldozatkész munkájára van szükség. A főágazatnak jobban kell az ittlévő 3 szocialista brigádra támaszkodni, kérni segítségüket a jövőben is. Gácsi József alapszervi titkár A SZABAD ÁRFOLYAMBA TARTOZÓ SERTÉSEK Az élő sertések átvételi árkategóriája szabad árformás, ha nem felelnek meg a szerződésben megszabott feltételeknek. Lényegében az alsó súlyhatárt el nem érő sertések tartoznak ide, amelyekért az állatforgalmi és húsipari vállalatok a jövő időszakban a következő árakat fizetik: hús- és húsjellegű sertések után 80—94 kilogramm között 28,50 forint; 75—79 kilogramm között 26 forint, valamint 75 kilogramm alatt 23 forintot. Zsír- és zsírjellegű sertések után 75—130 kilogramm között 25,50 forintot és 75 kilogramm alatt 23 forintot. A tenyésztésbe fogott sertések után 170 kilogramm feletti hozott, de az átadást megelőző 60 napon belül ivartalanítottnak 26.50 forintot; a 150—170 kilogramm közötti hízónak 26.50 forintot; a 110—149 kilogramm közötti hízónak 25 forintot sé a sovány, mustra kannak és kocának 22 forintot ér kilogrammja. Csökkent az ellentmondás a háztáji sertéstermelésben Munkában az erdészeti brigád Tóth István szerelő és Horváth Dénes traktoros munka közben 3. oldal