Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1981 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1. szám LENIN TSZ HÍRADÓ A cselekvési program teljesítéséről A III. sz. pártalapszerve­­zet 1980. december 12-én tartotta meg az év végi beszámoló taggyűlését. Ez az alapszervezet a kertésze­ti és az állattenyésztési fő­ágazatok területén tevé­kenykedik, e két főágazat dolgozóiból tevődik össze, így érthető, ha a beszámo­ló gazdasági része a két területet ölelte fel és a cse­lekvési program alapján értékelte az 1980-as ered­ményeket és tűzte ki az 1981. évi feladatokat. Erről szeretném az olvasókat tá­jékoztatni és a cselekvési program szerint kitérni az 1980. év gazdasági mun­kájára. A kertészeti főágazat te­rületén a már korábban is kialakított növénykultúrá­kat és arányokat ez évben is tartották. Burgonyatermesztés 155 ha közös és 25 ha közös művelésű háztáji területen volt 1980-ban. Ez a legki­emeltebb területe a kerté­szeti főágazatnak. A teljes gépesítése a szántóföldtől a tárházba jutásig megol­dott, 8,8 millió forintos ár­bevételi tervét 10 millió­ra teljesítette. Ezt úgy tud­ták elérni, hogy az előző évihez hasonló jó minőségű volt a talajmunka és a nö­vényvédelem. A betakarí­tásnál a sérült gumók szá­mát minimálisra csökken­tették (pl. pótkocsi „pap­lanozás”. A burgonyater­mesztés színvonalára jel­lemző, hogy több alkalom­mal külföldieknek is be­mutatták, akik elismerés hangján szóltak a látottak­ról. 1981-ben is hasonló nagyságú lesz a burgonya­terület. Dohánytermesztés 70 ka­­oso területen volt 1980-ban. Feladatként határoztuk meg olyan minőségű és mennyiségű zölddohány előállítását, amiből a szá­rítótelep megfelelő minősé­gű szárazdohányt tud elő­állítani. Ehhez elsőként fontos a jó minőségű és megfelelő mennyiségű saját d­ohánypalánta nevelése. Szó szerint ezt rögzítettük a cselekvési programunk­ba. A zölddohány mennyi­sége nem érte el a terve­zettet, így eredeti árbevé­teli tervét nem tudta telje­síteni. A szárítótelepnek ezt az árbevételi kiesést más áru szárításából kel­lett kiegyenlíteni. A do­hánypalánta nevelés terén sajnos, nem tudtunk előbb­re lépni. Tervbe vettük, hogy a virágkertészet ka­zánjáról fűtött fólia alatt neveljük a dohánypalántát, s így korán és jó minőségű ültetési anyagot nyerünk. A szőlő­gyümölcs ter­mesztésénél feladatként je­löltük meg a jó minőségű és hatékony gyomirtást és növényvédelmet. Ezen a té­ren nem lehetünk 1000/o-ig elégedettek. A technológiai fegyelem betartására a jö­vőben nagyobb gondot kell fordítani. Az ágazat éves árbevételi tervét összessé­gében túlteljesítette. 1981- ben tovább folytatjuk a már megkezdett szőlő­se­lejtezéseket, és a saját erő­ből való rekonstrukciót. A fakitermelés éves ár­bevételi tervét túlteljesítet­tük, közel a duplájára. 1980 októberében az 1981- re betervezett fakiterme­lést kezdtük meg annak ér­dekében, hogy 1981 janu­árjában már árbevételhez jussunk. Erdőfelújításnál 16 ha fenyőtisztítást októberig el­végeztük, és 1981. évi fel­adatból 6 ha fenyőtisztítást a hó leeséséig teljesítet­tünk. Erdőtelepítések ápo­lása, fejlődési állapota az aszályos nyár ellenére jó. Az árbevételi tervet a fel­újítás és a telepítés eseté­ben is túlteljesítettük. 1981-es tervünk az 1980. évnek közel duplája, úgy mennyiségben, mint árbe­vételben. Az ehhez szüksé­ges feltételek biztosítottnak látszanak. A virágkertészet városi igényeket elégít ki, a váro­si parkok virágpalántákkal való beültetésével, illetve ehhez palánta biztosításá­val. A „Virágos” szocialis­ta brigád ez évben is hű volt önmagához és több tízezer virágpalántát ülte­tett ki a parkokba. A Kis­kun Napok alkalmával is elismerésre méltó munkát végeztek. Éves árbevételi tervét teljesítette. A cse­lekvési programban a vi­rágkertészet feladata úgy fogalmazódik meg többet között, hogy „Mindent meg kell tenni a fűtőolaj felhasz­nálás csökkentése érdeké­ben.” 1980-ban több mint 2 000 literrel használtak fel kevesebbet, mint 1979-ben. 1981-ben a fűtött dohány­palánta nevelővel a fűtő­olaj felhasználása még gaz­daságosabbá válik. A szárítótelep feladata a megtermelt zölddohány szárítása, illetve szabad kapacitásban faanyag, paprika és gyógynövény szárítása. 1,8 millió forin­tos árbevételi tervét 2,3 millióra teljesítette, így be­hozta a zölddohány terme­lésénél jelentkezett árbevé­teli kiesését is. A vágósertés felvásárlá­sakor az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt célul tűzte ki a tavalyi eredmények megismétlését. Lényegé­ben egy erősen feszített előirányzat teljesítéséről lesz szó. A gyakorlatban 1981-ben 6 millió 900 ezer vágósertés átvételével szá­mol a húsipar, az Árak Az élve értékesített hí­zott sertések felvásárlási ára változatlanul a hatósá­gilag rögzített árformába tartozik, t­ehát ettől eltérni nem lehet. Nem vonatko­zik azonban ez az előírás azoknak a sertéseknek a termelői árára, amelyek súlya nem éri el az árható­sági­lag meghatározott alsó súlyhatárt. Ez utóbbiak ármegállapítására a hús­ipar jogosult. Élve adható át minden kistermelői hízott sertés, függetlenül attól, hogy me­zőgazdasági nagyüzemek­ben, ÁFÉSZ-eken keresz­tül, illetve a megyei hús­ipari vállalatok részére az értékesítés közvetlenül tör­ténik. A szerződéses alap­árak a következők: 95—125 kilogramm hús- és hús jel­legű sertés kilogrammon­ként 32,50 forint; 125 kilo­ A II. javítóműhely fel­adata volt a főágazat erő- és munkagépeinek üzemké­pes állapotban való tartá­sa, illetve a jelentkező ja­­vítások sürgős és jó minő­ségben való elvégzése. A műhely ennek az elvárás­nak — bár nehezen —, de eleget tett. A javítóműhely éves munkájára rányomta bélyegét a krónikus mun­kaerőhiány (dolgozók el­mentek, illetve lebeteged­tek). 1981-ben a létszámot fel kell tölteni (ez már meg is kezdődött), mert csak így látszik biztosított­nak, hogy 1981-ben a mű­hely a megnövekedett fel­adatoknak eleget tudjon tenni. Összegezésként megálla­pítjuk, hogy a kertészeti főágazat nehéz, de eredmé­nyes évet tudhat maga mö­gött. Az eredmnnyességhez hozzájárult, hogy a főága­zat vezetése és a pártalap­­szervezet vezetősége kö­zött az együttműködés jó. A gazdasági vezető évköz­­beni beszámoló alkalmával kérte a párttagok segítsé­gét a jelentkező nehézsé­gek megoldásához, s ezt meg is kapta. A szocialista brigádok munkája elősegí­tette az elért eredménye­ket, s ez legszembetűnőb­ben az aranykoszorús „Vi­rágos” szocialista brigád­nál jelentkezett. A másik három szocialista brigádnál a stagnálás, sőt esetenként a közömbösség, a vissza­esés jelei mutatkoztak. Er­re a jövőben jobban oda kell figyelnünk! gramm feletti hús­ és hús­­jellegű sertés 30 forint ki­logrammonként ; 130 kilo­gramm feletti zsír- és zsír­­jellegű sertés 28 forint ki­logrammonként, valamint a 170 kilogramm feletti te­nyésztésbe fogott sertés 27 forint 50 fillér kilogram­monként. Ha a sertést nem ter­mékértékesítési szerződés alapján adják át, a fenti alapárak kilónként 2 fo­rinttal alacsonyabbak. A szerződéskötés gyakorlatá­ban nem történt változás. A kistermelők továbbra is a folytatólagos több éves értékesítési szerződést a tárgyévet megelőző év vé­géig, a nem több évre szó­lót pedig legalább három hónappal az átadás előtt köthetik meg. FELÁRAK, PRÉMIUMOK A kistermelők az alap­áron felül többféle címen felárra, illetve prémiumra jogosultak. Ezek között számos olyan van, amely automatikusan megilleti a termelőt, de vannak azon­ban feltételhez kötöttek is. A mezőgazdasági nagy­Az állattenyésztés 1980- ban nehéz esztendőt kez­dett. 1979 évi aszályos év következtében takarmány­ban, ólomszalmában ellá­tási nehézségei voltak, eh­hez járult még az elhelye­zési gond is. Ennek ellen­­súlyozására silótakar­mányt vásároltunk, ami csökkentette, de nem oldot­ta meg a problémát. Érté­kesítési nehézségek is je­lentkeztek az I. félévben, amit a II. félévben tudtunk csak behozni és várhatóan 2,2 millió Ft többletbevé­telt hoz a szarvasmarha­­tenyésztés. A tejhozamú tehenészet­nél 20%-kal több tejet kel­lett volna termelnünk, mint az előző évben. Ez azonban csak 3% lesz a 20 % helyett. Ennek okai: — a vemhesüsző többlet­értékesítése miatt a tejelő tehenészet létszámtervét nem sikerült teljesíteni; — a takarmány minősége és mennyisége kifogásolha­tó és ez is sűrűn változott az év folyamán. Az intervenciós szopós­borjúknál az elhullás jobb, mint a megyei átlag, azon­ban rosszabb, mint az előző években volt. Az intervenciós növen­dék üszőknél 1­500 db érté­kesítése volt a terv, 29,7 millió forint értékben. Szerződésileg 1301 db van lekötve, s ez 34,9 millió fo­rint árbevételt jelent. Még további értékesítésre is van lehetőségünk, s így az elhelyezési és takarmányos üzemeket és ÁFÉSZ-eket kilogrammonként egy fo­rint mennyiségű felár ille­ti meg, a kistermelőktől átvett hízott sertések után. Ennek azonban továbbra is előfeltétele, hogy egyszer­re legalább húsz darab kistermelői hízott sertést adjanak le. Az így kapott felárat a kistermelővel meg kell osztani, úgy, hogy annak legalább felét meg­kapja! A legnagyobb jelentősé­gű, hogy idén is megmarad a több éves szerződéses felár. Meghatározó a je­lentősége azért, mert álta­lános értékesítésű formá­ról lévén szó, a többéves felár csaknem valamennyi kistermelőnél hízott sertés után jár. E felár jelentősé­gét fokozza, hogy az elmúlt év szeptemberétől érvé­nyes magasabb összeggel szerepel az idei szerződé­sekben is. A teljesítés első évében kilónként 1 forint 50 fillér, második évben ki­lónként 2 forint és a továb­bi években kilónként 2 fo­rint 50 fillér. Mivel a kis­termelők túlnyomó többsé­ge már legalább a hálma­zási gondjainkon is tudunk valamit enyhíteni. Hízómarhákból 830 db-ot terveztünk értékesítésre 17,4 millió forint értékben. Ezt az árbevételi tervet va­lószínűleg kevesebb bika eladásával is tudjuk telje­síteni. A cselekvési prog­ramban így határoztuk meg a feladatot: „Költség­­gazdálkodás szempontjá­ból lényeges, hogy az ab­rakfelhasználás a népgaz­dasági elvárásoknak meg­felelően alakuljon.” A hí­­zómarháknál 5,1 kg abrak­felhasználás a MÉM nor­ma, s mi ez alatt tudtunk maradni. Súlygyarapodás a tervezettnek megfelelően alakult. Az értékesítés zömmel exportra történt, megfelelő minőségben. A kisállatenyésztő szak­csoport 1980. évi tervének jelentős részét a májliba előállítása jelentette. Év elején 200 000 db májliba előállítását terveztük, azon­ban év közben ezt 140 000- re kellett módosítani. 50 000 db húsliba értékesítése is szerepel a szakcsoport ter­vében, ami év végéig reali­zálódott. Hasonló a hely­zet a 8 000 db húsnyúllal és az 50 000 db húsgalamb­dik esztendőben értékesíti sertéseit, több éves árra jogosult. Elenyésző mennyiségben értékesítenek a kisterme­lők a nagyüzemeken és az ÁFÉSZ-eken kívül közvet­lenül a húsipari vállalat­nak is. A jövőben új sza­bályként az így értékesítő kistermelők automatiku­san jogosultak mennyiségi felárra, amit a szerződés­nek megfelelő minőségben átadott hízók után kapnak. Így mennyiségi felárként kilónként 50 fillér illeti meg őket. Jelentős kedvezmény az időszakos felár is. Az erre vonatkozó rendelkezés azonban a következőket tartalmazza: „A felvásárló szervezet külön megállapo­dás alapján történő átadási ütemezés, illetve átüteme­zése esetén a mezőgazdasá­gi kistermelőnek is fizethet — legfeljebb 1 forint/kilo­­gramm — időszakos felá­rat.” További lényeges el­térés, hogy alkalmazható­sága nem korlátozódik ár­­hatóságilag konkrét idő­szakhoz, hanem az év bár­mely időszakában érvénye­síthető. baj is, összegezve elmond­hatjuk, hogy ez a szakcso­port tervét csak részben tudja teljesíteni. El kell érni, hogy 1981-ben az ága­zat tervének teljesítését biztos alapokra lehessen helyezni. Összefoglalva megállapít­ható, hogy az állattenyész­tés a nehézségek ellenére eredményes évet zárt. Egyes nehézségek (mint pl. a férőhelyek) a közeljövő­ben megoldódnak a Móczár tanyai 1 008 férőhely meg­­épültével, mások viszont előre vetik árnyékukat a jövő gazdasági évre (ta­karmány és ólomszalma, munkaerő probléma stb.). Mindent meg kell tennünk ez utóbbi nehézségek le­küzdésére, illetve csökken­tése érdekében. Ehhez az alapszervezet állattenyész­tésben dolgozó valamennyi párttagjának odaadó és ál­dozatkész munkájára van szükség. A főágazatnak jobban kell az ittlévő 3 szocialista brigádra tá­maszkodni, kérni segítsé­güket a jövőben is. Gácsi József alapszervi titkár A SZABAD ÁRFOLYAMBA TARTOZÓ SERTÉSEK Az élő sertések átvételi árkategóriája szabad ár­formás, ha nem felelnek meg a szerződésben meg­szabott feltételeknek. Lé­nyegében az alsó súlyha­tárt el nem érő sertések tartoznak ide, amelyekért az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatok a jövő idő­szakban a következő ára­kat fizetik: hús- és húsjel­­legű sertések után 80—94 kilogramm között 28,50 fo­rint; 75—79 kilogramm kö­zött 26 forint, valamint 75 kilogramm alatt 23 forin­tot. Zsír- és zsírjellegű ser­tések után 75—130 kilo­gramm között 25,50 forin­tot és 75 kilogramm alatt 23 forintot. A tenyésztésbe fogott sertések után 170 kilo­gramm feletti hozott, de az átadást megelőző 60 napon belül ivartalanítottnak 26.50 forintot; a 150—170 kilogramm közötti hízónak 26.50 forintot; a 110—149 kilogramm közötti hízónak 25 forintot sé a sovány, mustra kannak és kocának 22 forintot ér kilogrammja. Csökkent az ellentmondás a háztáji sertéstermelésben Munkában az erdészeti brigád Tóth István szerelő és Horváth Dénes traktoros mun­ka közben 3. oldal

Next