Dolgozók Lapja, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1971. jan.22. PÉNTEK AZ MSZMP, KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 18. sz. Árf: 80 fillér Fock Jenő és kísérete megismerkedett Helsinki nevezetességeivel , és Fock Jenő miniszterelnök kísérete csütörtökön a finn Parlamentben, a Nemzeti Múzeumban és a Nemzeti Színházban tett látogatás után délelőtt városnézésen vett részt, megismerkedett a finn főváros nevezetességeivel. Délben a Helsinki Városi Tanács ebédet adott Fock Jenő tiszteletére. A városi tanács dísztermében rendezett, baráti hangulatú esemény alkalmával a két testvérváros — Helsinki és Budapest kapcsolatainak továbbfejlesztéséről is szó esett, s a finn főváros vezetői átnyújtották Fock Jenőnek Helsinki emlékérmét. Délután a miniszterelnök a Finn—Magyar Társaságba látogatott el, ahol Kaarina Virolainen asszony, a társaság elnöke köszöntötte a miniszterelnököt és feleségét, valamint a többi magyar vendéget, és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit. Keikonnen professzor, elnökhelyettes ismertette a társaságnak a finn—magyar kapcsolatok ápolásában kifejtett sokoldalú tevékenységét, és verses antológiát adott emlékbe a miniszterelnöknek. Fock Jenő meleg szavakkal mondott köszönetet a vendégszeretetért, s annak a véleményének adott hangot, hogy a társaság működése igen eredményes és hasznos mindkét nép szempontjából. A magyar küldöttség ajándékképpen rádiót és lemezjátszót nyújtott át a társaság vezetőjének. Este Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében lévő magyar személyiségek tiszteletére. A Kalastajatorppa étteremben megtartott, baráti légkörű találkozón részt vett Kekkonen finn köztársasági elnök, valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével; jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagykövet. A finn lapok változatlanul jelentős teret szentelnek Fock Jenő finnországi látogatásának. A Helsinkiben megjelenő reggeli újságok kiküldött munkatársaik tudósítása alapján első oldalon számolnak be Fock Jenőnek és feleségének, valamint Péter János külügyminiszternek szerdai programjáról. A Kansan Sutiset „A gépipar bemutatkozott a magyar miniszterelnöknek” címmel első oldalon közöl tudósítást Fock Jenő vidéki útjáról s kiemeli, hogy mind a két meglátogatott városban szóba került a műszaki együttműködés és a finn gépipari export bővítésének a lehetősége. A lap szerint Tamperében — nem hivatalosan — papírgépek megvételéről is szó esett, s hozzáfűzi a lap: a magyar megrendelés igen fontos volna a finn export szempontjából. A Finn—Magyar Kereskedelmi Egyesület Hetelkében, az Adlon Hotelben ünnepi ülést jelezett a magyar kormánydelegáció tiszteletére. Ott készült felvételünk az ünnepi ülésen beszédet mondó Fock Jenőről, 99 kiagyüzem'9 a jogalkotás műhelyeiben Dr. Korom Mihály sajtótájékoztatón Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter csütörtökön az Országház Gobelin-termében tájékoztatta a sajtó képviselőit az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól. A sajtóértekezlet dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Dr. Korom Mihály elmondotta, hogy az Igazságügyminisztérium — a többi minisztérium és országos főhatóság tevékeny közreműködésével — elkészítette az 1971— 1974-ben megalkotásra kerülő legfontosabb jogszabályok — törvények, törvényerejű rendeletek — programját. Eddig éves kodifikációs terveket készítettek, a gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy célszerű hosszabb távra szóló jogalkotási programokat összeállítani. A programban szereplő feladatokról szólva elsőként említette meg a miniszter az alkotmánymódosítást. Az ezzel kapcsolatos jogszabályelőkészítő munkák folynak, s minden tervszerűen remény megvan arra, hogy az alkotmánymódosítást illetően az országgyűlés ez év végén állást foglalhasson. Az országgyűlés soron következő ülésszaka elé kerül az új tanácstörvény, amelynek tervezetét a kormány már megtárgyalta és elfogadta. Ebben az évben terjesztik az országgyűlés elé az ifjúsági törvényt is. Most folyik a törvénytervezet vitája, s a felmerülő észrevételek összegezése után — a tervek szerint — március végén terjeszti az igazságügy-miniszter a törvényjavaslat tervezetét a kormány elé, azt követően kerülhet majd parlamenti megtárgyalásra. Az egészségügyi törvény is előreláthatólag ebben az esztendőben kerül a parlament elé. Megalkotása már azért is indokolt, mert csak egészségügyre vonatkozó ioazi szabályozás még 1876-ra nyúlik vissza. A törvény-matuzsálem ugyan ma már inkább csak nevében él, mert 1945 óta nagyon sok jogszabály rendelkezett azségüggyel kapcsolatosan egészkülönféle kérdésekben, s ezeket is indokolt korszerű, egységes keretben szabályozni Az igazságszolgáltatás munkájának további fejlesztését szolgáló magas szintű jogszabályok előkészítésére és előterjesztésére is sor kerül 1972-ben. Így módosítják a bírósági szervezeti Ezzel kapcsolatban törvényt, sor kerül arra, hogy a gazdasági és munkaügyi megyei döntőbizottságokat gazdasági, illetve munkaügyi bíróságokká alakítják át. A bírósági szervezeti törvény módosításának egyik leglényegesebb vonatkozása, hogy megoldják a bírák választásának régóta esedékes kérdését. Módosítják az ügyészségről szóló törvényt, növelik az ügyészi munka hatékonyságát a bűnüldözés, az állampolgárok jogainak védelme terén egyaránt. A miniszter végül súlyozta: változatlanul hangarra törekszenek, hogy a jogszabály-tervezetek következetesek, világosak legyenek, ne jelentsenek túlszabályozást hanem elősegítsék az egészséges társadalmi mozgást. miniszter végül az újságírók kérdéseire válaszolt, majd ,a sajtóértekezlet dr. Várkonyi J Péter zárszavával ért véget. számunkban: Hol itt az igazság? 3. oldal Holnap vasárnap 4. oldal Hol élnek jobban? 5. oldal Ahol még a hó az új Jövő heti rádió- és tv-műsor 6. oldal Országszerte megkopott a tél bundája, de a Bükk hegységben még összefüggő hótakaró borít mindent. Képünkön a lillafüredi Palota Szálló tornya látható a havas fák között Napirenden a negyedik ötéves terv, s az 1971 év feladatai Bányász műszaki tanácskozás az Oroszlányi Szénbányáknál Évindító műszaki tanácskozást tartott csütörtökön az Oroszlányi Szénbányák. Seregi János, a vállalat igazgatója, a bányák és a külüzemek gazdasági vezetőivel, a párt és szakszervezeti bizottság titkáraival ismertette harmadik ötéves tervük teljesítését, s a negyedik ötéves terv programját A vállalat egészében sikeresen zárta az 1966-tól 1970. évig tartó időszakot, öt év alatt csaknem tizenötmillió tonna szenet termelt A változó igényekkel összhangban, 1967-től fokozatosan növekedett a termelés. Tavaly például a mélyművelésű széntermelés 9,4 százalékkal haladta meg az 1967. évit. Öt év alatt lényeges változás következett be a termelés technológiájában. A szén többségét, 34,2 százalékát már a második ötéves terv utolsó évében is a frontfejtésekből nyerték, de ez az arány a múlt évig tovább nőtt olyannyira, hogy ma már a termelés egészét — az elővárásokat kivéve — a frontok adják. Nagy változást jelent az a tény is, hogy amíg 1965-ben a fabiztosítású frontokból még az össztermelés 26,6 százaléka került ki, a harmadik ötéves terv ideje alatt száműzték a fabiztosítást a frontfejtésekből, a teljesen gépesített frontfejtések foglalták el a helyét. Ennek megfelelően a gépi jövesztés körülbelül tizenkét százalékkal növekedett, a gépi rakodás rárobbantással pedig 42,9 százalékról, 70,3 százalékra fejlődött A koncentráció és a gépesítés eredményeként, nőtt a frontok előrehaladási sebessége, s kevesebb munkahelyről termelik ki a szükséges szénmennyiséget. A munkának azonban megvoltak az árnyoldalai is, s ezzel is foglalkozott a műszaki tanácskozás. A létszámhiányt ugyanis nem annyira a meglévő hiány okozta, mint inkább a munkamorál nem kielégítő alakulása. Az emiatt kieső termelő műszakokat, a teljesítmények nagymértékű emelkedése sem tudta teljesen pótolni. Ez megszabja a negyedik ötéves terv feladatait is. Minden üzemi portán rendet kell teremteni, s a liberális elbírálás helyébe — ahol ez van — a munka tényleges elbírálását kell helyezni. „Meg nem érdemelt jövedelem senkit nem illet meg” — mondta ki a tanácskozás. A bányászok bruttó bére Oroszlányban, öt év alatt 31 százalékkal növekedett. Ezt a tendenciát tovább folytatják a következő tervperiódusban is. Terveik szerint, összesen zenöt százalékkal növelik abéreket, de ez még felfelé válatozhat.. Az Oroszlányi Szénbányák nyereségesen dolgozik, s az eredménynek megvan a reális alapja az új tervperiódusban is. A vállalat negyedik ötéves terve szerint, termelésük 1975-ig évi 2,5 millió tonnára Ebben az esztendőben alakul, azonban ennél többet kell adniuk, mintegy 2,8 millió tonnát. Teljesítéséhez viszont nagyobb összüzemi teljesítményt kell elérni, a gépi jövesztéssel 1,2 millió tonna szenet termelni,é s önjáró berendezésekkel működő frontfejtéseik kihasználását legalább hetvenöt százalékra alakítani. A vállalat a célok elérésére ez évben körülbelül 130 millió forintot fordít beruházásokra. Új pajzsberendezést vásárol, westfáliagyalút, egy lengyel gyártmányú széngyalút, több jövesztő gépet, szállító gépet stb. A tanácskozás foglalkozott az új készülő kollektív szerződéssel is. Bírálóan állapította meg, hogy nem ismerik mindenütt eléggé a kollektív szerződést, s megszegik abban befektetetteket. Az az új kollektív szerződés készítéséhez várják a dolgozók javaslatait. A műszaki tanácskozás tisztázta mindazokat a feladatokat, amelyek a vállalatnál a negyedik ötéves tervhez s annak első évéhez tartozik. Ezt követően majd termelési tanácskozásokon ismerkednek meg a dolgozók immár a részletes tervekkel, s mondják el javaslataikat azok megvalósításához. A hócsata első szakasza eredményesen zárult Csütörtökön a KPM Komárom megyei Közúti Igazgatósága és a 18. sz. Volán Vállalat közös értekezletén került sor az 1970—71-es téli időszak hóeltakarítási és útfenntartási munkáinak idei első értékelésére, valamint azoknak a dolgozóknak megjutalmazására, akik legtöbbet tettek ennek érdekében. Az ülésen részt vett Prohászka Miklós, a Közúti Közlekedési Kutatóintézet műszaki igazgatója, aki a közutak növekvő fontosságáról és a közúti szállítás egyre nagyobb szerepéről beszélt. A közúti igazgatóságok, a Volán vállalatok, a közlekedésrendészet, a tanácsok kapcsolata az elmúlt időszakban lényegesen javult, ami a hóeltakarításban, az úthálózat gyorsabb felszabadításában is megnyilvánult. Ez népgazdasági érdek is, hiszen a közúti közlekedés zavarai óriási károkat okozhatnak. Ha az ország mintegy 30 ezer kilométernyi úthálózata egyszerre válna járhatatlanná, a aépgazdaságot óránként 3 millió forint kár érné. A téli útfenntartás helyzetét, a megyei közúti igazgatóság által e téren elért eredményeket ismertette Lachner László, a KPM Komárom megyei Közúti Hatóságának főmérnöke. Igazmegyében, ipari jellege miatt, szinte minden bekötőút egyaránt fontos. A szénbányáknak és más vállalatoknak a szállítás létszükségletük, de biztosítani kellett az élelmiszerellátást, a bányászjáratok, a távolsági járatok zavartalan közlekedését. Az igazgatóságnak már jelentős géppark áll rendelkezésére: míg 1963-ban négy hóeltakarító gép dolgozott, jelenleg 35 saját, illetve állandóan bérelt hóeltakarításra alkalmas gépjárművük és munkagépük van. Így, az utóbbi két évben a felére csökkent a hóeltakarításhoz szükséges idő. Lachner László megköszönte a 18. sz. Volán Vállalat által nyújtott segítséget, közlekedésrendészet, a vállaalatok, termelőszövetkezetek, valamint a dorogi ás tatabányai szénbányák segítségét. Külön mondott köszönetet — mind az igazgatóság, mind a Volán és más vállalatok dolgozóinak, akik munkájukkal biztosították a forgalom zavartalanságát, elősegítették az utak járhatóvá tételét. U lán Dányi István, a 18. sz. VoVállalat igazgatójának hozzászólása után, az érdekelt szervek amelyben szoros együttműködését Proháczka Miklós a méltatta. közúti igazgatóság hat dolgozójának nyújtott át pénzjutalmat; Volán Vállalat öt dolgozóját a Dányi István igazgató jutalmazta meg. Az érdekelt szervek, illetve azok dolgozóinak jó munkájáért fejezte ki elismerését hozzászólásában Kocsis József, a 18. sz. Volán Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára és Rimar Sándor rendőr alezredes, a Komárom megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti osztályának vezetője. A megyei pártbizottság köszönetét Vida Ferenc, a gazdaságpolitikai osztály munkatársa tolmácsaiul. Gagarin jubileum Az idén tíz esztendeje annak, hogy Gagarin, a világ első űrhajósa körutazást tett a kozmoszban. A jubileum tiszteletére értékes felajánlást tettek a jászberényi hűtőgépgyár KISZ-szervezetének tagjai. A fiatalok kollektívája elhatározta, hogy társadalmi munkában elkészíti az impozáns moszkvai űrhajós emlékmű kicsinyített mását. A reprezentatív, karcsú emlékművet a csillebérci úttörőtáborban élletsék majd fel,