Közgazdasági Szemle – 1900.

II. Közlemények és ismertetések - Törvényjavaslat – az árurészletügyletekről

211 KÖZLEMÉNYEK ÉS ISMERTETÉSEK: a végrehajtási igényperekre nézve fennálló szabályok szerint köve­telheti, hogy a foglalás a végrehajtást szenvedőnek a részletügyletből folyó esetleges követeléseire korlátoztassék. Az eladó, a­ki a vevő ellen vezetett végrehajtás folyamán eme jogával nem él, a dolog elárverezése esetében az árverési vételárból, fentartott tulajdonjoga alapján, nem igényelhet többet, mint a­mennyit vételári követelése a 8. §. szerinti levonással kitesz. A részletügyletből folyó követelé­sekre vezetett végrehajtás abban az esetben, ha a dolog a részletügylet lebonyolításánál a végrehajtást szenvedőnek jut, e dologra nézve is kielégítési elsőbbséget állapít meg a végrehajtató javára. 13. §. Ha a tulajdonjog fentartásával eladott dolog az átadás után véletlen eset folytán elvész, megsemmisül vagy megromlik az eladó­nak még le nem járt vételári követelése elveszés és megsemmisülés esetén megszűnik, megromlás esetén pedig a romlás okozta érték­csökkenés arányában leszállítandó. Mindkét esetben követelheti az eladó, hogy a vevő, a­mennyiben a dolog elveszését, megsemmisülését, vagy megromlását okozó körülmény alapján harmadik személy ellen törvénynél vagy szerződésnél fogva megtérítési követelése van, ezt a követelését azon összeg erejéig, a­melynek fizetése alól a vevő fel­szabadult, az eladónak engedje át. Nem tekintetik véletlennek az a kár, a­mely a dolog használatából ered, vagy oly személyek által okoztatik, a­kik a vevő háznépéhez tartoznak, nála alkalmazásban vannak, vagy a dolgot az ő engedélyével használták. Oly kikötés, mely a véletlen kár veszélyét nagyobb mértékben hárítja át a vevőre, hatálytalan. 14. §. Ha az eladó a vevő mulasztása miatt a szerződéstől eláll, mindegyik fél köteles a másiknak azt, a­mit az ügylet alapján tőle kapott, az időközi hasznokkal együtt visszatéríteni; az eladó külö­nösen a felvett foglalót, vételári részleteket s ezek időközi kamatát, a vevő az árat s a használat illő díját. A használati díj összegét, ha ez iránt az elállás kijelentése után megegyezés nem jön létre, a bíró­ság a helyi szokás alapján, a rendes használatból eredő értékcsökkenés figyelembe vételével méltányosság szerint határozza meg. Az eladó követelheti továbbá az ügyletre fordított kiadásainak s az áru érték­csökkenésének megtérítését, a­mennyiben ez a használati díjban meg­térítve nincs; a véletlen megromlásból eredő értékcsökkenés meg­térítését azonban, ha tulajdonjogát fentartotta volt, csak abban az arányban követelheti, a­melyben a megromlás idejében már lejárt vételári részletek összege az összvételárhoz áll. Ellenben köteles a vevőnek az árura fordított költekezéseit, a­mennyiben az áru ezek folytán nagyobb értékkel bír, ezen értéktöbblet erejéig megtéríteni. A felek ebbeli viszonos kötelezettségei egyidejűleg teljesítendők. 15. §: Kötbér kikötése, í­gyszintén oly kikötés, a­mely a vevőt kötelezettségei nem teljesítése esetére a foglaló vagy a befizetett részletek elvesztésével sújtja, vagy a 14. §-ban meghatározottnál na­gyobb használati díjnak fizetésére kötelezi, érvénytelen. 16. §. Részletügyletből eredő még le nem járt vételári köve­telés fejében váltót venni nem szabad, kivéve, ha az ügylet a vevő részéről kereskedelmi ügyletet képez, vagy ha négynél kevesebb részlet van kikötve, vagy a részletek féléves vagy ennél hosszabb időközökben járnak le. A tilalom ellenére vett váltó visszakövetel­­ ik

Next