Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
P - Parádés-szerep - Parányi Adolf - Paraszt a színpadon - Parasztbecsület - Parasztpiros - Parasztszínész - Parázsó János - Párhuzamos-próba - Páris Ila
Parádés-szerep ből«, »Arcképek a magyar zenevilágból« stb. Több napilapnak zenekritikusa volt, szerkeszti a »Muzsika« c. zenei szakfolyóiratot, a rádió Stúdiója zenei tanácsának tagja. Parádés-szerep az, amelyhez a színésznek nagy kedve van, mert benne brillírozni tud. Régente német idiómával »glanzrolle«-nak (L. o.) mondták., Parádés szereposztás az, ha valamely színdarab szerepei a legkitűnőbb színészek kezeiben vannak. Parányi Adolf, színész, sz. 1862-ben, Győrött. 1879. máj. 1-én lett színésszé, Beődy Gábornál. 1896-ban a Népszínház szerződtette, ahol egyhuzamban 14 évet töltött, azután 1910-ben a Király Színház kötelékébe lépett, ahol 5 évig működött elismeréssel. 1913. máj. 26-án nyugalomba vonult. 1928. nov. 3-án jubilált, Győrött. Paraszt a színpadon először a Schipkaneder—Sághi-féle »Postakocsisok« c. útban lép nálunk fel először. (Lásd: »Magyar Nyelv«, 1915—17. szám, 325. oldal. Rexa Dezső: »Szólások egy régi színdarabból«.) Parasztbecsület, opara 1 felv. Szöv. írták: Targioni, Tosetti és Menasci. Zen. szerz. Pietro Mascagni. Ford.: Radó Antal. Első előadása 1890. dec. 26-án volt a M. Kir. Operaházban.( Szereposztása: Santuzza: Szilágyi Arabella; Lola: Ábrányiné Wein Margit; Turiddu: Szirovatka Károly; Alfia: Veres Sándor; Lucia: Henszler Helén. (Turiddu szerepét énekelte még: Luigi Signorini (1892.), Perotti Gyula (1893.), Arányi Dezső (1894.), Kertész Ödön (1897.), Henri Prevost (1903), Giovanni Lunardi (1906.), Környei Béla (1912.), majd 1913-tól kezdve Gábor József énekelte felváltva. 1920-ban Pilinszky Zsigmond mutatkozott be ebben a szerepben, amelyben fellépett 1922-ben Jeritza Mária társaságában Piccaver Alfréd is. Szentmihályi Tibor, Somló József énekelték meg Turiddu szerepét az utóbbi években. 1928. okt. 23-án Halmos János mutatkozott be benne, nov. 10-én Pataky Kálmán lépett fel Turiddu szerepében. — 100-ik előadása: 1895. okt. 30. — 200-ik előadása: 1911. nov., 16. — 300-ik előadása: 1925. márc. 12., a szerző dirigálásával. — Felújítása: 1920. szept. 26. Új betanulással: 1930. jan. 23. Parasztpiros: így hívják az erős piros színű arcfestéket, amelyet leginkább parasztszerepek alakításánál használnak a színészek ; ennek ellentéte a szalonpiros festék. (L. o.). Parasztszínész. Szerepkörmegjelölés. A népszínműben játszó színészekre értik, vagy azokra, akik különösen a paraszt alakok ábrázolásában tűnnek ki. Ilyen zsánerekben híres művészek: Réthy Mihály, Füredi Mihály, Pártényi János,, Bogyó Alajos, Tamássy József, Horváth Vince, Szentgyörgyi István, Rózsahegyi Kálmán, Kürti József, Kiss Ferenc, Pataki József stb. Parázsi János, (nemes), jónevű színész volt. 1833—34-ben Budán működött. Neje: Nádudvary Krisztina, színésznő, sz. 1813. máj. 1-én, Nagyváradon. Atyja N. István, aranyműves volt. 13-ik évében a német nyelv elsajátítása végett Oravicára (Krassó vm.) ment. Szenvedélye csakhamar a színpadra vonzotta és 1829. őszén Keszy Józsefnél Lugoson lép a pályára »Mátyás király választása« c. szmű Madróczi szerepében. 1830. télutó 11-én házasságra lépett Károlyfehérvárott Parázsával. Járt Nagyszebenben, Déván, Brassóban, Szegeden (Kilényivel), Szabadkán, 1833-ban Kolozsvárott volt. 1834-ben Budán működött, azután Pályi Eleknél 31/21 évig. 1836-ban Kassán és Debrecenben járt. Itt hunyt el, 1838. febr. 24-én, hol Szabó Dávid író búcsúztatta. Legjobb szerepe : Griseldis volt. Párhuzamos próba az, midőn egy és és ugyanazon időben a színház tagjai két helyen próbálnak, például a színpadon és a táncteremben, vagy a festőteremben, esetleg a büffében, de az is párhuzamospróba, ha egy délelőtt két darabból készülnek a színészek és azokból állandóan tartanak próbákat. Páris Ila, színésznő, sz. 1904-ben, Budapesten. Festőművészeti tanulmányok után lépett a színipályára és magánúton végezte a Rákosi-iskolát. Magánkiképzését Diet- 441 Paris fia