Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)
M - Manzanillo - Manzoni, Alessandro - Maori - Mappa - Mara - Mara, Lya - Marabú - Márai Sándor - Marakaibo - Marakes - Máramarosi gyémánt - Máramarossziget
Manzanillo — Máramarossziget 191 Manzanillo (e. : manzanillo), kikötőváros Kuba szigetén, a Canto torkolatától 21 km.-re, (1919) 57.000. Jól védett kikötőjének jelentékeny fa- és dohánykivitele van. — 2. M. (Puerto de Colima), Mexikó Colima államában levő kikötő, a fővárossal vasút köti össze, (1921) 28.000. Manzoni, Alessandro, olasz költő, szül. 1785. Milanóban, megh. 1873. ugyanott. Mint szabadgondolkozó kezdte, később hívő katolikus lett. Tagja volt a római szenátusnak, mely 1861. az olasz királyságot kikiáltotta. A romantikus irány megalapítója az olasz irodalomban, melynek meghatározását adta Levél a romanticizmusról c. tanulmányában (1820.). Költeményeit, melyek közül kiemelkednek az öt szent himnusz és a Napoleon halálára írt óda, mely vallásos hit emeli az olasz költészet legnagyobb alkotásai közé; drámái (Adelchi, Conte di Carmagnola) inkább lírai szépségeikkel tűnnek ki. Leghíresebb műve A jegyesek (I promessi sposi) c. történeti regény, mely ma is, mint az olasz regényírás klasszikus remeke szerepel. Az alakok finom rajza, a stílus klasszikus tisztasága, az érzés fenköltsége a regény fő érdemei Maori, Új-Zealand szigetcsoportjának benszülött népe, a polinéziai népcsaládba tartozik. Az ausztráliai népfajok közt legmagasabban áll műveltségre nézve. Valószínűleg a Tongaszigetekről költözött be. Mikor Új-Zealandon az európaiak telepedése megkezdődött, számuk 200.000-re rúghatott, de e szám, főképpen az európaiakkal való összeolvadás következtében, egyre apad. Művészi érzékük fejlett, szép faragványaik és szöveteik vannak , de bőrüket még tetoválják. Függetlenségi érzékük és társadalmi szokásaik nagy befolyással voltak az evangol anyaországtól sokban különböző társadalmi berendezkedésére. Mappa (lat.), az ókorban egy darab szövet, különösen vászon, melyet térítőül, asztalkendőül, a r. kat. egyházban oltárterítőül használtak. Később a vászonra festett v. ragasztott térkép neve. Mara, Szovjet-Oroszországban, a cseremiszektől lakott területen 1920. keletkezett autonóm szovjet köztársaság. Területe 18.877 km 2., (1925) 407.050 i. M. székvárosa Krasznokoktaiszk. Mara, Lya, német filmszínésznő, szül. 1900- ban. Egyike a legnépszerűbb és legkedvesebb német filmnaiváknak, aki főként vígjátékokban és operettszerű filmdarabokban ért el komoly sikereket. Alakításai közül nevezetesebbek : „Az erdészleány“, „Keringőkirálynő“ és „Cigánybáró“ című filmekben. Maralta (állat), a gólyafélékhez sorolt gázlómadár, amellyel állatkerti sétáinkon mindig találkozunk, mivel szabadon jár. Fogságban nem valami jó megjelenésű madár, mivel egyetlen ékességétől, szárnytollaitól megfosztják, hogy el ne repüljön. A M. tolla kereskedelmi cikk : dísztoll. Csőre egyenes és magas. Feje és nyakának felső része kopasz, csak néhány sörteszerű toll van rajta. Tokája lecsüngő zacskót alkot, amely a bárzsing fejét teljesen körülveszi. Lábai és szárnyai hosszúak. A M.-nak 3 faja van, amelyek Afrikában élnek. A közönséges M. (Leptoptilus argala) csupasz feje és nyaka hússzínű, háta és hasa fehér, többi része fémfényes zöldesfekete. Csőre halványsárga, lábai feketék. Csapó- és kormánytollai fénytelen feketék. Szárnyának felső nagy fedőtollait fehér sáv szegélyezi. Testének hossza Marabu 160 cm., szárnyáé 73 cm., farkáé 24 cm. Hazája K-Afrika, ahol a lakosság védelemben részesíti, mivel az utakat a hulladékoktól megtisztítja. Könnyen megszelídül. Márai Sándor (családi nevén márai Grosschmid Sándor), író, szül. 1900. Kassán. Tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Frankfurtban végezte s 1924. Párisban telepedett le, mint újságíró. Mint író, kivált a háború utáni idők szenvedéseit írja le éles megfigyelőképességgel. Verseskönyvei: Emlékkönyv; Versek; Emberi hang ; novelláskönyve : Panaszkönyv ; regénye : A mészáros. Kétkötetnyi társadalompolitikai cikke is megjelent. Marakaibo (helyesen : Maracaibo), 1. (Lago de M.), Venezuela ÉNy-i részén, a Colombiai K-i Kordillerák és a Sierra de Mérida láncai közé zökkent, csaknem teljesen zárt, édesvízzel kitöltött laguna. Területe 20.000 km 2. Legnagyobb mélysége 250 m. — 2. M., Zufia venezuelai állam székvárosa, (1920) 46.706 1. Marakes (fr. : Marrakech v. M. el Hamrah v. Marokko), 1062. a régi híres Martok helyén alapított fővárosa a marokkói szultánságnak, a XIII. sz. óta csak időszakonként volt főváros, jelenleg Francia-Marokkó legnagyobb városa, de nem főváros. Nagy sztyepes síkságon fekszik, mögötte a Dzsebilet kopár hegyvidéke és a Magas-Atlasz hófödte csúcsai emelkednek. M. patakoktól öntözött oázisán több mint 200.000 datolyapálma díszlik, azonkívül déligyümölcsöket, olajfát, gabonaféléket és konyhakerti növényeket termelnek. Régi nagyságának emlékét csak a Kutubia-mecset őrizte meg. A város belseje szűk uccák, zajos bazárok tömkelegéből áll. Egyébként M. három részből áll : a szép kertekkel tarkázott Kaszbahból v. hivatalnok-városrészből, Medinából v. mohamedán városrészből és az elszigetelt Mellahból v. zsidó városrészből. Lakói, (1921) 140.000, elarabosodott berberek és zsidók. A franciák megjelenése óta (1912) lassanként az európaiak száma emelkedik, részükre új városrész épül. M. lakosságának száma a XII. sz.-ban meghaladta a 700.000-et, 1830. csak 30.000 volt. Régen híresek színgazdag bőrkészítményei (maroquin), fegyverei és gyapjúárui. Kereskedelme egészen Timbuktuig leér. Kivisznek : mandulát, gumit, olajat, viaszt, kecskebőrt és gabonát. Szudán felé lábbelit és szövöttárút. Máramarosi gyémánt (ásv.), a színtelen, átlátszó kvarcféleségnek, a hegyikristálynak egyik változata, amely Máramaros megye homokkőüregeiben fordul elő. Apró, fénylő kristályai kettős hatoldalú piramisok. Máramarossziget (Sighet), r. tan. város Máramaros vm.-ben, melynek székvárosa volt, (1920) 23.691. A Tisza és Iza egyesülésénél, szép medencében fekszik. Ipara és kereskedelme '// Alessandro Manzoni