Tolnai Új Világlexikona 2. Pótkötet H-Zs (Budapest)
K - Klee, Paul - Kleiber, Erich - Klemm Antal - Klemperer, Otto - Klöti, Emil - Klug Péter - Klupathy Jenő - Kmety Károly - Kmoskó Mihály - Knox, Geoffrey Georges - Kobe - Koblenz - Kobr, Milos - Koch Nándor - Koch Sándor - Koch-Weser, Erich - Kodály Zoltán - Kodolányi János
90 Klee — Kodolányi irodalmi és művészi alkotások védelméről. Közben élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. A Budapesti Hírlapban, a Nemzeti Ujságban, a Pester Lloyd-ban és a Pesti Naplóban megjelent cikkei több kötetben összegyűjtve jelentek meg. Igy : Beszédek, cikkek és törvényjavaslatok (1927.) ; Neonacionalizmus (1928.) ; Küzdelmek könyve (1929.) ; Jöjjetek harmincas évek (1930.) és Világválságban (1931.). A Bethlenhormáynak 1931. augusztusában történt lemondásával elkerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium éléről. Irodalmi munkásságba fogott, amikor 1932. őszén megbetegedett és 1932. október 11. meghalt. *Klee, Paul, német expresszionista festő, szül. 1879. 1903. rendezte első kollektív kiállítását, de csak 1910. fedezték fel Münchenben. 1920-tól a wemari Bauhaus vezetője. Újabb festményeiben egészen elvont, a természettől független, finom színfelrakású és vonalvezetésű zenei hatásos kompozíciókat alkot, tollrajzai és aquarelljei jellegzetesek, a mai német expresszionisták vezető alakja. ♦Kleiber, Erich, német karmester, szül. 1890. Először több kis német vidéki színháznál működött, majd 1923. a berlini Operaház főzeneigazgatójának nevezték ki. Már mint világhírű karmester, Budapesten is többször vendégszerepelt sikerrel. ♦Kleinlogel, Adolf, német vasbetonmérnök, szül. 1877. Wildbachban (Würtemberg). A dam- Radti technikai főiskolán a vasbetonépítészet tanára. Számos értékes munkát írt a vasbetontervezés és kivitelezés köréből, amelyek elismert szaktekintéllyé emelték őt ezeken a területeken. Szállája köréből 1933. májusában Budapesten is tartott előadást. Klemm Antal, nyelvész. A pécsi egyetemen a finn-ugor és magyar nyelvtudomány nyilvános rendes tanára lett. Újabb művei: A mondattan elmélete ; A magyar nyelv történeti mondattana. ♦Klemperer, Otto, német dirigens, szül. 1885. Breslauban, Frankfurtban, majd Berlinben végezte zenei tanulmányait. 1907. a prágai német színház, 1909. a hamburgi, majd strassburgi, 1917. a kölni, 1924. pedig a wiesbadeni operaház dirigense lett. 1927. a berlini állami Operaház főzeneigazgatója, 1929. pedig a berlini filharmonikusok dirigense lett, amely állását 1933-ig töltötte be. Mint a mai német zene egyik kimagasló egyénisége, világszerte ismert nevet szerzett. Nálunk is többször vendégszerepelt. ♦Klöti, Emil, svájci politikus, szül. 1877. október 17. Winternitzben. 1902. szociáldemokrata programmal beválasztották a zürichi városi tanácsba. 1908. kantoni tanácsos lett. 1910. a svájci szövetségi vasutak igazgatóOtto Klemperer tanácsának tagja, 1919. beválasztották a nemzeti tanácsba. 1929. pártja jelölte a szövetségi kormányba. ♦Klug Péter, a gyógypedagógiai intézetek országos szakfelügyelője, szül. 1876. Lovrin. A szegedi siketnéma intézet, továbbá a szegedi vakok intézete és az állami kisegítő iskola megszervezése K. nevéhez fűződik. Ezenkívül még sok közérdekű intézmény megalapításában működött közre. 1931. a közoktatási tanács tagjává nevezték ki. Számos szakmunkát írt. Klupathy Jenő, fizikus, megh. 1931. Kmety Károly, közjogász, egyetemi tanár, megh. 1929. Kmoskó Mihály, orientalista, megh. 1931. ♦Knox, Geoffrey Georges, angol diplomata, szül. 1885. 1911—1930. különböző államokban működik mint konzul, majd mint követ. 1932. januárban a Népszövetség a saarvidéki kormány élére hívta meg. Kobe, Japánban, Nippon szigetén lévő kikötőváros, (1930) 787.596 1. Koblenz, a porosz Rajna-tartomány székhelye, (1930) 58.322 1. ♦Kobr, Milos, csehszlovák diplomata, szül. 1878. Raudnitzban. A bécsi keleti akadémián végezte tanulmányait és 1903. külügyi szolgálatba lépett. Sanghajban alkonzul, aztán Tiencsinben és Buenos Airesben konzul. Az összeomlás után a csehszlovák köztársaság külügyi szolgálatába lépett, először Párisba, majd Berlinbe nevezték ki ügyvivőnek. 1921. madridi, 1922. lisszaboni követ. 1925—1933. konstantinápolyi követ, 1933. a csehszlovák köztársaság budapesti követévé nevezték ki. Koch Nándor, tanár, természettudományi író. 1930. óta a Magyar Adria Egyesület főtitkára és az egysület A Tenger c. folyóiratának felelős szerkesztője. Mint a Sporthírlap segédszerkesztője, a sportirodalomban is élénk tevékenységet fejt ki. ♦Koch Sándor, geológus, egyetemi tanár, nemzeti múzeumi őr, szül. 1896. Kolozsváron. Számos ásványtani értekezést írt hazai és külföldi tudományos folyóiraokba. Önálló műve: Magyarország jelentősebb bányahelyei s azok ásványai. Irt ezeken kívül középiskolai és tanárképzőintézeti tankönyveket. ♦KoehWeser, Erich, német politikus, szül. 1875. február 20. Bremerhavenben. Még jogi tanulmányainak befejezése előtt, 1900. Delmenhorst polgármesterévé választották. 1913. Kassel főpolgármestere lett és mint ilyen, tagja lett a porosz urak házának. 1919. a német demokratapárt listáján bekerült a birodalmi gyűlésbe. 1919. októberében a Bauer-kormnyban belügyminiszter lett, tárcáját a Müller- és Fehrenbach-kormányokban is megtartotta és az utóbbival együtt lemondott. 1928. júniusában a második Müller-kormánynak igazságügyminisztere volt, de 1929. áprilisában lemondott, hogy a kormányba belépő centrumpártnak helyet adjon. 1929. áprilisában a hágai választottbíróságba delegálták. 1930. októberében ellentétbe került a pártjával, amelynek időközben parlamenti vezére lett és nem vállalta ennek jelöltségét sem. 1930. novemberben a német tisztviselők gazdasági egyesülete elnökének választotta meg. Kodály Zoltán, zeneszerző. 1932. a budapesti Operaház Székelyfonó c. művét adta elő. A Háry János-szvité, a Psalmus Hungaricus és a Székelyfonó külföldön is (különösen Angliában és Olaszországban) a szimfonikus zenekarok állandó, kedvelt műsordarabja. Így 1933. májusában Sergio Failoni a milánói Scala-színházban nagy sikerrel mutatta be a Székelyfonót. Kodolányi János, regény- és novelleíró, újabb ikrici itttver