Uj Lexikon 1. A-BRA (Budapest, 1936)
B - Bársony - Bársony István - Bársonyos - Barta Lajos - Bartakovits Béla, Kisapponyi - Bartal Antal - Bartal György, Beleházi - Bartalis János - Bartalus István - Bartel, Kazimir - Bártfa
Nagy sikert aratott mint filmszínész is. Másik fivére, Lyonés B., szintén ismert filmszínész. (Az ember és az ördög.) Bársony, 1. Szövet, Textilipar. Bársony István, író, szül. 1855., megh. 1928. Regényeiben, novelláiban főleg vadászélményeit dolgozta föl (Erdőnmezőn, Vadásztörténetek, Magyar földön). A természet eleven tollú leírója Rab király szabadon (1904) c. műve az első magyar állatregény. Bársonyos, kir., Veszprém vm., zirci r. (1930) 1072 lak. Vasúti állomás Bakonyszombathely. Barta Lajos, csehszlovákiai magyar író, szül. 1870. A kommün után Bpestről emigrál. Színműveit — Zsuzsi, Szerelem, A sötét ház — sikerrel játszották. Regényeiben főként szociális problémákkal foglalkozik, forradalmi szellemben (Az elsüllyedt világ, Kezdetben vala az Ige, örvény stb.). Bartakovits Béla, Kisapponyi, egri érsek, szül. 1791., megh. 1873. A Pázmáneumban tanult. 1844. rozsnyói püspök, 1850. egri érsek. Tárkányi Bélával átdolgoztatta és kiadta a Káldi-féle Szentírást. Sokat áldozott egyházi és kulturális célokra. Bartal Antal, klasszikus filológus, szül. 1829., megh. 1909. Egyetemi magántanár, 1871. a tanárképzőintézet első igazgatója. Hóman Ottóval ő indította az első magyar Philológiai közlönyt. Fontos műve a Magyarországi közép- és újkori latinság szótára (1902). Bartal György, Beleházi, jogi író, szül. 1785., megh. 1865. Országgyűlési követ, bíró, majd 1829. nádori ítélőmester. A magyar közjog történetét először összefoglaló, úttörő munkája: Commentariorum ad historiam status jurisque publici Hungariae aevi medii libri XV. (1847). Bartalis János, erdélyi költő, szül. 1893. Falun gazdálkodott 1918—1933., azóta tanár Ráckevén. Szabad, alig ritmizált, újhangú verseivel a Nyugatban tűnt fel. Falusi magányából írt verseivel az új erdélyi irodalom legelső vonalába emelkedett. Kötetei : Hajd Rózsafa, Napmadara, Föld a párnám. Bartalus István, zeneíró, szül. 1821., megh. 1899. Zongoraművész, majd zenetanár. Legnagyobb érdeme a régi magyar zene emlékeinek felkutatása . Magyar egyházak szertartásos énekei a XVI—XVII. sz.-ban (1869) stb. Hétkötetes népdalgyűjteményt is adott ki. Bartel, Kazimir, lengyel államférfi és műegyetemi tanár, szül. 1882. Lakatosmesterséget tanult. Magánúton végezte el tanulmányait, gépészmérnök, majd Lembergben műegyet.mi tanár lett. 1919 dec.— 1920 jún. 9.vasútügyi miniszter, az Oroszország elleni háborúban a katonai vasúti osztály főparancsnoka, 1922. a radikális parasztpárt programmjával képviselő, 1924. megalakította az alkotmányos munkapártot. Pilsudski személyes híve és ennek államcsínyje után 1926 máj. 9. kormányt alakított, majd az 1926 okt.-ben megalakult Pilsudski-kormányban miniszterelnök-helyettes volt, 1928 jún 27. megint miniszterelnök lett. 1929 ápr.-ban lemondott, hogy még ugyanez év dec. 29. megint kormányt alakítson. 1930 márc. 14. a parlamentben leszavazták, amire lemondott és újra elfoglalta műegyetemi tanszékét. Bártfa (csehül: Bardejev), felvidéki város a Tapoly mellett, 6600 lak., a Dukla-mélyedésnek vezető úton, szeszfőzés, agyagedény készítés. Középkori és újkori fénykorából, amikor a Lengyelország felé irányuló gabona- és lenvászonkereskedelem fontos állomása volt, több A bártfai városháza homlokzata