Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
K - Kollargol - Kolle, Wilhelm - Kollégium - Kollektivizmus - Kollektív szerződés - Kollektor (kommutátor) - Kollimátor - Kollodium - Kolloidok - Kolloid oldatok - Kollonich-család, Kollegradi gróf - Kollonich Lipót gróf
Kollargol, sötét színű, lemezes anyag, vízben barna színnel oldódik, íze kellemetlen fémes. Fehérjeszármazékokkal kolloid oldatban tartott ezüstvegyület, a gyógyászatban alkalmazzák mint fertőtlenítőszert. Kolle, Wilhelm, német orvos, szül. 1868. Különösen a bakteriológia és kemoterápia terén fejt ki munkásságot (védőoltás kolera és tífusz ellen, salvarianreakció megjavítása stb.). Jelenleg Frankfurtban dolgozik. Kollégium, a középkor végén keletkező intézetek, ahol a tanulók elhelyezést és ellátást nyertek. Voltak ösztöndíjas, fizető és ingyenes tanulók. A XIII. és XIV. sz.-ban a K.-ok önálló főiskolákká fejlődtek (pl. a Sorbonne 1255). K.-oknak nevezik a tanítótestületeket, a főiskolai előadásokat, a protestánsok régi főiskoláit, amelyek az elemitől a főiskoláig minden iskolanemet magukba foglaltak. Újabban K.-oknak (Collegium Hungaricum) nevezzük a külföldi, tudományos kapcsolatokat ápoló magyar intézményeket (Bécs, Berlin, Róma, Páris stb.). Kollektivizmus, együttesség, közösség. Szocialista értelemben M. Bakunin használta először. Az a társadalmi rend, amely mellett a javakat a közösség termeli közös célkitűzéssel és azokat a közösség is osztja szét, a magántulajdonban levő termelési eszközök köztulajdonba vételével. A K. ezen elveiből indul ki a szocialista elgondolás. Kollektív szerződés, a munkavállalók szervezete és az egyes munkaadók, illetőleg azok szervezete között létrejött olyan megállapodás, amely a szolgálati viszony feltételeit szabályozza. Az a célja, hogyha a felek munkaszerződést kötnek, annak tartalma tekintetében ez a K. legyen a mértékadó. Jelentősége, hogy a munkaviszony kialakulása körül gazdaságilag gyengébb felet, a munkavállalót megerősíti, mert helyére, mint szerződő felet, a kollektív szervezetet állítja. Munkaadói szempontból viszont az az előnye, hogy elősegíti a munkaviszony állandóságát és csökkenti a munkaviszály bekövetkezésének esélyét. Általános munkajogi jelentősége abban van, hogy azokon a területein a munkaviszonynak, ahol a törvény amúgy sem képes megoldani előre a felvetődhető konkrét vitakérdéseket, lehetővé teszi a felek törvénypótló autonóm jogalkotását. Bertalan I. Kollektor (kommutátor), az egyenáramú dinamógépeknek és motoroknak, valamint az ú. n. kollektoros váltakozóáramú motoroknak fontos alkotórésze. Feladata, hogy a gép armatúrájában keletkező váltakozóáramot egyirányúvá tegye, ill. hogy a motorba táplált áram irányát oly módon változtassa meg, hogy a motor egyértelmű forgatónyomatéka biztosítva legyen. Kollimator, olyan gyűjtőlencserendszer, amely egy a gyújtósíkjában elhelyezett rés V. diafragma egyes pontjaiból kiinduló divergens sugárnyalábokat párhuzamos nyalábokká alakítja. Emiatt a rés V, diafragma úgy viselkedik, mintha végtelen távol volna, tehát végtelenre állított távcsőben látszik élesen. Alkalmazzák spektroszkópokban és általában minden olyan eszközben, ahol párhuzamos sugárnyalábok előállítása szükséges. Kollodium, a kollodiumgyapot (dinitrocellulóze) éter-alkoholos oldata. Gyengén sárgás, kissé opalizáló, szirupsűrűségű folyadék, igen gyorsan elpárolog és szívós, átlátszó, bőrszerű réteget hagy hátra. Több anyag lég- és vízmentessé tételére, a sebészetben sebfelületek légmentes lezárására szolgál. Kolloidok, olyan testek, amelyek szubmikronokból (1—200 pp nagyságrendű anyagi részecske) vannak felépítve v. szubmikronokat tartalmaznak. Vannak természetes K. (pl. enyv, keményítő) és mesterséges K. Kolloid oldatok, az olyan oldatok, amelyekben a diszpergált anyag olyan finom eloszlású, hogy a szemecskék mikroszkóp alatt nem, de ultramikroszkóp alatt láthatók. A K. többnyire átlátszók, nem zavarosak és belőlük a kolloid állapotú anyag még huzamos állás közben sem ülepedik le. A K. rendesen más színt mutatnak ráeső, mint áteső fényben. Éles fénysugárral átvilágítva a Tyndall-jelenség észlelhető. A kolloid részecskék molekulahalmazokból állnak és Brown-féle mozgást végeznek. Kis méretük miatt csak ultraszűréssel különíthetők el a diszperziós közegtől. Kollonich-család, Kollegradi gróf, horvátországi eredetű család, amely a törökök elől a XV. sz.-ban Styriába költözött. Bárói rangja 1583., grófi rangja 1637. és 1638. kelt. Magyar honfiúsításban 1598— 1604. részesült. Az utolsó K. Henrik gróf leányának, Eleonórának (szül. 1712) kezével a család neve és grófi rangja báró Zay Lászlóra szállt át, akinek családja azonban 1874. kihalt. Kollonich Lipót gróf, bíbornok, esztergomi érsek, szül. 1631., megh. 1707. Nyitrai, bécsújhelyi, győri püspök, kalocsai érsek, két évtizedig kamaraelnök, 1695-től esztergomi érsek. Kora ellen-