Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-06-17 / 25. szám
35'" Szám. Véntek, Junius 17én 1830. LITERATÚRAI LAPOK Harag és párt nélkül. NÉMETORSZÁG ÍRÓI MUNKÁSSÁGA. (Folytatás.) E|,agyván mind azokat, a’ mellyek némikép az úgy nevezett fiatal Németországot ’s ennek szédítő álmodozásait illethetné, egyenesen az irói munkáságnak sükerére ’s következményeire térnk. Úgy látszik Németországnak tudósai azon anyagot, mellyet a’ múlt századokból szorgalommal gyűjtöttek, most akarják tettlegesen használnis a’ közönséggel megismertetni. Jelenleg minden jobb erő a’ természet és történet tudományjának művelésére fordul, ’s a’ miben ez előtt a’ publicumnak csak egy osztályja vett részt, most nemzeti ügyé változott. Ezt a’ kiadók is érzeni látszatnak ’s szűnni kezdenek a’ gyámoki munkákkal ellepni az olvasó közönséget, mennél inkább tapasztalják, hogy ezen két tudomány az, melly a’ magasb életet, és a’ Német nemzetnek ujonti születését alapítja. A’ természet tudományra’ melly egyedül a’ polgári élet szükséges, alkalmazására íratott eddig, most bele vág a’ történet megyéjébe, ti. az emberiség történetébe. Cuvier és Ritter egymás törekvéseit egészíték , Okén és Creuzer bár milly paradoxomnak látszassák ez, rétegesen egymáshoz tartoznak. A természet tudományok’ életelve nem kevesbet tüze ki magának mint a’ humanitást. ’S innét lehet megfejteni, hogy Okén és Iittrovnak füzetenkint megjelenő munkái miért fogynak el olly gyorsan. Különben midőn a’ természeti tudományokról szóltünk, nem lehet évem említeni azon jeles gondoskodást , mellyel ezek Austriában, különösen az oktatás tekintetében ápoltatnak nem lehet nem említeni Poroszországnak dicső törekvéseit, ’s azon jeles férfiakat, kik egész éltüket e végre szentelik nemes elszánással , ’s kiknek szép előképét a nevezetes Ilumboldot mondhatjuk. A’ természeti tudományoknak kiterjedése, melly a’ történetek tudománysával hasonlag halad, eszközli egyszersmind a’ geographiának növekedését, ezen tekintetben említésre érdemes Hoffmann Vollrath. Örömmel lehet szemlélni azon következményeket, melleket íróinknak szorgalma a’ történeti pályán szült. Raumer a’ fáradhatlan történetész, ki Anglia társas állapotjáról jeles felvilágosítást nyujta, miután ugyan azon birodalom levéltáraiban búvárkodott, 10 és 18 i. századhozi pótlékokat ildet, nem különben. Fridrik korát, Ranke jeles munkájából a’ római pápák’ történetéből a második és harmadik kötet jelent meg. Varnhagen von Ense Németországban kétség kívül legjobb Biograph, Winterfeldt generálnak életét adta. A sehbachtól a’ flerusok és Gepidák története külön lenyomatokban jelent meg. B u ch h . II. I. Ferdinand császár uralkodásának története eddig ismeretlen oklevelekből merítve, már 7 kötetre növekedett. Orlich’ a’ halhatlan választó fejdelmet festette. Rauschnik a’ német papságnak középkori törtenetét írta, Biedenfeld a’ szerzetrendek, eredetét, feléledését, nagyságát, uralkodását és hanyatlását. Nendecker minden keresztény vallásoknak szolgáló egyház történeti ’s vallási Lexiconát adá ki. A’ romai történetekben munkálodtak Fiedler, Blum, Droysen. VI Károly élet rajzát Förster Fridrik adja. Veche de Braunschweig Pfaff Würtenberg történeteit írja, ’s Zimmermann pedig a’ svábokét. Gustav Adolf’ történetei Mebold ’s Grörer kezei alól került a’ közönségeiébe. Óhajtani lehet, hogy az északamerikai szabadsági háborúnak valamint Robespier ’s Napóleonnak Ebner urnái ügyesbirói találkoztak volna. Poroszország előkor a fetehető sn minden jó szándék mellett soványan van adva. Ellenben Guttenstein Spanyolszág’ történetei, a’ mennyiben a’ két első kötet után ítéletet lehet hozni, sokkal többet igér. A’ történeti zsebkönyvek közűl Hermerét és Raumerét hozzuk fel. Wenzel és Buchholz a’ legújabb eseményeket még melegében adják. Raumer Európának történeteit a’ 15i. századtól fogva, Aschba’ch az Almohadokét ’s a’ hasonkorú petrarchiának történeteit a’ pyrenai félszigeten folytatják. Dryman tói Roma története Münich és Bacherer tói napjaink története jelent meg. Ide számíthatók még számos külföldi történeti munkák’ fordításai; ide tartoznak Godoy béke herczeg’ memoirjai, Diezmanntól ’s Ungewittertól. Mignet franczia revolutioja Burkhardt és Schafertól , végre Torreno’ spanyol lázadása. A’ történeti munkák nagy számával felette szembeszökő ellentétben áll a’ philosophiai munkáknak csekélysége. De úgy látszik enyhületre szolgai, hogy a’ németek az elvont philosophiai visgalatoktól üdüljenek. Az utóbbi idő szakaszban legnagyobb figyelmet érdemel a’ korán elhunyt Schmid Henriknek, előadásai a’ philosophia lénye ’s értelméről a’ tudomány ’s életre nézve. Említhetők még azonban Herboltnak az emberi szabadságróli oktatása, Dorbisch logikája. Hegel munkáiból megjelentaz aesthetica, Fechtner Misestül „könyveteké a’ halái utáni életről 4 ’s Nice demustól „könyvetske a’ feltámadásról.14 Várva várjuk Lehe Ningnek régen igéit munkáját a’ „mythologia philosophiaja.41 A’ szép literatura’ adományai felette számosak. A’ legnevezetesebb lelemények közé számítható Rück ért költeményei első kötetének második kiadása; ezt követi Makamennek szinte második közrebocsátása. Grünnek, Schutt (omladvány) czimű költeményének szinte másodszori nyomása. A Illand versei tizedik kiadást érték el. (Folytatása következik.) 25