Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1836-06-17 / 25. szám

35'" Szám. Vént­ek, Junius 17én 1830. LITERATÚRAI LAPOK Harag és párt nélkül. NÉMETORSZÁG ÍRÓI MUNKÁSSÁGA. (Folytatás.) E|­,a­gyván mind azokat, a’ mellyek némikép az úgy nevezett fiatal Németországot ’s ennek szédítő álmodozásait illethetné, egyenesen az irói munkáságnak sükerére ’s következményeire tér­­­nk. Úgy látszik Németországnak tudósai azon anyagot, mel­­lyet a’ múlt századokból szorgalommal gyűjtöttek, most akar­ják tettlegesen használni­­s a’ közönséggel megismertetni. Je­lenleg­ minden jobb erő a’ természet és történet tudományjának művelésére fordul, ’s a’ miben ez előtt a’ publicumnak csak egy osztályja vett részt, most nemzeti ügyé változott. Ezt a’ kiadók is érzeni látszatnak ’s szűnni kezdenek a’ gyám­oki munkákkal ellepni az olvasó közönséget, mennél inkább tapasz­talják, hogy ezen két tudomány az, melly a’ magasb életet, és a’ Német nemzetnek ujonti születését alapítja. A’ természet tudományra’ melly egyedül a’ polgári élet szükséges, alkalmazá­sára íratott eddig, most bele vág a’ történet megyéjébe, t­i. az emberiség történetébe. Cuvier és Ritter egymás törekvéseit egészíték , Okén és Creuzer bár mill­y paradoxomnak látszassák ez, rétegesen egymáshoz tartoznak. A természet tudományok’ életelve nem kevesbet tüze ki magának mint a’ humanitást. ’S innét lehet megfejteni, hogy Okén és I­ittrovnak füzetenkint megjelenő munkái miért fogynak el olly gyorsan. Különben midőn a’ természeti tudományokról szóltünk, nem lehet évem­ említeni azon jeles gondoskodást , mellyel ezek Austriában, különösen az oktatás tekintetében ápoltatnak nem lehet nem említeni Poroszországnak dicső törekvéseit, ’s azon jeles férfiakat, kik egész éltüket e végre szentelik nemes elszánással , ’s kiknek szép előképét a nevezetes Ilum­boldot mondhatjuk. A’ természeti tudományoknak kiterjedése, melly a’ történetek­ tudománysával hasonlag halad, eszközli egyszer­smind a’ geographiának növekedését, ezen tekintetben emlí­tésre érdemes Hoffmann Vollrath. Örömmel lehet szemlélni azon következményeket, melle­ket íróinknak szorgalma a’ történeti pályán szült. Raumer a’ fáradhatlan történetész, ki Anglia társas ál­­lapotjáról jeles felvilágosítást nyujta, miután ugyan azon biro­dalom levéltáraiban búvárkodott, 10 és 18 i. századhozi pótlé­kokat il­­det, nem különben­­. Fridrik korát, Ranke jeles munkájából a’ római pápák’ történetéből a második és harma­dik kötet jelent meg. Var­nhagen von Ense Németország­ban kétség kívül legjobb Biograph, Winterfeldt generálnak éle­tét adta. A se­h­bachtól a’ flerusok és Gepidák története külön lenyomatokban jelent meg. B u c­h h . I­I. I. Ferdinand császár uralkodásának története eddig ismeretlen oklevelekből merítve, már 7 kötetre növekedett. Orlich’ a’ halhatlan vá­lasztó fejdelmet festette. Rauschnik a’ német papságnak kö­zépkori törte­netét írta, Biedenfeld a’ szerzetrendek, erede­tét, feléledését, nagyságát, uralkodását és hanyatlását. N­en­dec­k­er minden keresztény vallásoknak szolgáló egyház törté­neti ’s vallási Lexiconát adá ki. A’ romai történetekben mun­­kálodtak Fiedler, Blum, Droysen. VI Károly élet raj­zát Förster Fridrik adja. V­e­c­h­e­­ d­e Braunschweig P­f­a­f­f Würtenberg történeteit írja, ’s Zimmermann pedig a’ svábokét. Gustav Adolf’ történetei Mebold ’s Grörer kezei alól került a’ közönségeiébe. Óhajtani lehet, hogy az északamerikai szabadsági háborúnak valamint Robespier ’s Napóleonnak Ebner urnái ü­gyesb­irói találkoztak volna. Poroszország előkor a fet­ehe­tő sn minden jó szándék mellett soványan van adva. Ellenben Gut­ten­stein Spanyolszág’ történetei, a’ mennyiben a’ két első kötet után ítéletet lehet hozni, sokkal többet igér. A’ tör­téneti zsebkönyvek közűl H­e­rm­e­­­r­é­t és Raumerét hozzuk fel. Wenzel és Buchholz a’ legújabb eseményeket még melegében adják. Raumer Európának történeteit a’ 15i. szá­zadtól fogva, Aschba’ch az Almohadokét ’s a’ hasonkorú petrarchiának történeteit a’ pyrenai félszigeten folytatják. Dry­man tói Roma története Münich és Bach­er­er tói nap­jaink története jelent meg. Ide számíthatók még számos kül­földi történeti munkák’ fordításai; ide tartoznak Godoy béke herczeg’ memoirjai, Diezmanntól ’s Ungewittertól. Mignet fran­­czia revolutioja Burkhardt és Schafertól , végre Torreno’ spa­nyol lázadása. A’ történeti munkák nagy számával felette szembeszökő ellentétben áll a’ philosophiai munkáknak csekélysége. De úgy látszik enyhü­letre szolgai, hogy a’ németek az elvont philoso­phiai visgalatoktól üdüljenek. Az utóbbi idő szakaszban leg­nagyobb figyelmet érdemel a’ korán elhunyt Schmid Hen­riknek, előadásai a’ philosophia lénye ’s értelméről a’ tudo­mány ’s életre nézve. Említhetők még azonban Her­boltnak az emberi szabadságróli oktatása, Dorbisch logikája. Hegel munkáiból megjelent­­az aesthetica, F­echtne­r Misestül „könyveteké a’ halái utáni életről 4­ ’s Ni­ce demus­tól „könyvetske a’ feltámadásról.14 Várva várjuk Lehe N­­ing­nek régen igéit munkáját a’ „mythologia philosophiaja.41 A’ szép literatura’ adomány­ai felette számosak. A’ leg­nevezetesebb lelemények közé számítható Rück ért költemé­nyei első kötetének második kiadása; ezt­ követi Makamennek szinte második közrebocsátása. Grünnek, Schutt (omlad­­vány) czimű költeményének szinte másodszori nyomása. A Il­land versei tizedik kiadást érték el. (Folytatása következik.) 25

Next