Kornis Gyula: A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen (Budapest, 1918)
Tisztelt Egyetemi Közgyűlés ! Ismeretes, hogy a pozsonyi Erzsébet-tudományegyetem fölállítására vonatkozó eredeti javaslatban nem volt benne a bölcsészeti kar, csak a képviselőházi bizottsági tárgyalások folyamán utólag jutott bele. Ez mindenesetre azt bizonyítja, hogy az eredeti javaslat el tudott képzelni tudományegyetemet bölcsészeti kar nélkül. De azóta is — hozzá a háborútól súlyosbbított föltételek között — többször fölhangzott az a gondolat, hogy a bölcsészeti kar egyetemünk kiépítésében legeslegutoljára maradhat, akkorra, amikor már az élet követelte gyakorlati szempontokat és szükségleteket inkább kielégítő karok készen vannak , hogy súlyos anyagi viszonyaink között a bölcsészeti kar fölállítása szinte szellemi fényűzés számba megy. Szerencsénkre sem a jog- és államtudományi kar, amely a bölcsészeti kar fölállítását oly szívós és bennünket a legnagyobb hálára kötelező energiával szorgalmazta, sem gróf Apponyi Albert miniszter úr, kinek páratlan kultúrérzéke és jóindulata korunkat aránylag a legrövidebb idő alatt megteremtette, nem voltak ezen az állásponton. Azonban mégsem tartom fölöslegesnek ezen ünnepélyes alkalommal, midőn egyetemünk negyedfélévi csonkasága végre megszűnik, megvilágítani annak a szerepnek jelentőségét, melyet a bölcsészeti kar a „tudományok egyetemének“ fogalmából folyólag szükségképen játszik, és 1*