Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig (Pest, 1855)
Tizennyolcadik század
661 CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY. 662 2) Csokonai maga állítja ennek befejeztetését; Festetics Györgynek meg is küldte a második könyvet; de az egész, nyom nélkül elveszett — hacsak a keszthelyi könyvtárban nem rejlik. 3) Ennek kevéssel ezelőtt jutottam birtokába Körmendy Sándor úr jóvoltából. Ezen darab az, melyet Cs.Polóka címen említ írásai közt, s eddig végkép elveszettnek tartottam. 4) Ez általa szándékolt öszves kiadás előrajzát 1. az id. bővebb életrajz XLIV. szel. 5) A más könyvek és folyóiratokba iktatott egyes darabok lajstroma az id. bővebb életrajz LXXXV—VII. szer. látható. e) Ilyek : A Szeretet, töredék; A Csókok, negyedfél énekben; némely Versek — mind igen hibásan. 7) Tartalma: I. Békaegérharc; Dorottya. II. Anakreoni Dalok; A Tavasz. III. Lilla; Ódák. IV. Diétái Múzsa; Alkalmatosságokra írt Versek. 8) Tartalma : I. Életrajzi adatok az Előszóban : A Tavasz; Lilla; Ódák; II. Dorottya; Békaegérharc; Alkalmatosságra írt nevezetesebb Versek; Anakreoni Dalok (a jegyzések nélkül). 9) Tartalma : I. Dalok Lilla; Ódák; Anakreoniak s a vegyesek közöl; Békaegérharc; Dorottya. 10) Tartalma : Életrajz ; Elegyes Költemények 3 könyvben (a Diétái Múzsa és Alk. Versek időrendben); Dorottya; Lilla; Anakreoni Dalok; A Tavasz; Ódák; Színjátékok (Angelica, Galatea, Pásztorkirály, Amyntas); Csokonai Hátrahagyott írásai : Békaegérharc; A Csókok ; A Szeretet; Állatok beszélgetése; eredeti Színjátékok (Tempefői ; Gerson du Malheureux ; Az özvegy Ivarnyóné) ; Elegyes Versek 3 könyvben; Aesthetikai Töredékek ; Válogatott Levelek; Pótlékok; Jegyzések. *') Tartalma : I. Tavasz; Lilla; Ódák; Anakreoni Dalok; Békaegérharc; II. Dorottya; Alkalmi Versek; Diétái Múzsa. III. Versmaradványok részint kéziratok nyomán, részint nyomtatványok után a Domby által közlötteken kivid Blumauer ódája a kloákához, s a scurrili : Europa elragadtatása; Az istenek osztozása; Militat omnis amans *) ; Prózai Töredékek (a Dombynál kijöttek); Pásztori játékok (Pásztorkirály, Galatea, Angelika). ') Nálam egy pótkötet, melyben eddig a „Cultura“ című vígjáték s Kazinczy Ferenchez szóló levelei állanak. 1. A szerencse. Bár szemét rád a sors mosolyogva nyissa, Bár feléd forduljon csalfa golyóbissá, Bár nyájas karokkal kivánjon ölelni, S páva módra fénylő szárnyakra emelni, Bár jőjön kincsekkel talpig bétakarva, Nála hizelkedjen a bőségnek szarva: Ne higy néki, ne higy; mert sokan megesnek, Mikor nála boldog életet keresnek. Ne higy; mert a midőn legjobban kecsegtet, Forrót alád épen az alatt csepegtet. Midőn legnyájasabb karokkal öleled, Akkor rakja tele falánkkal kebeled , Akkor repül véled az ég tetejére, Hogy mélyebben vessen pokol fenekére. Ne higy hát, barátom, ne higy mondom neki, Mert halálra csalnak síreni éneki De azért ha bánt is, meg ne rettenj tőle, Bátor szívvel vond el magadat előle. Ö asszony s Szerencse, minden pontba fordid, Nem sok akár vígan légyen, akár mordul. Azért hát, barátom! bár szíved rettentse, Meg ne rettenj tőle , Ó asszony s Szerencse. Ellene a virtus fog lenni kőbástya, Az ártatlanságnak béred szent palástja. Ez az a conductor, a melytől mennyköre Semmi igaz bölcset soha meg nem lőve. Ez az a Gibraltar, ez az a citadell, Melyre minden bombit haszontalan lövell. Barátom ! kicsiny az, kit vagy elfelejtett Szúrni a Szerencse, vagy kétségbe ejtett. Rajta vitéz szívvel ! ez által lettenek Herculestöl fogva minden félistenek. Tudod e világban minden nagy test forog, Csekély mi az, a mi nyugszik vagy tántorog: Hát a napnak dísze már azért elmúla, Hogy csekély földünknek alája borúla ? Nem , mert maga szerzi földünk ábrázatja Hogy fele lakosa e fényt nem láthatja. A mi világunknak szintúgy van sphaerája ; Ha felette ültünk, borolnak alája: Mégis a mi fényünk épen csak a részen, Csak hogy a vak világ nem láthat egészen. Ha a nyugvó virtus az élet rózsája: Arany virtus, mely a tüzet is kiállja, S nyomorult ember az, kinek homlokában Látszik Szerencséje, mint tükörformában. Te, ha orcád épen más színre vonítod, A játszi Szerencsét öszvetébolyítod. Ha ő mosolyogva kecsegtet tégedet : Szedd komor ráncokra szokás képedet. Ha ő gorgonhanggal agyarkodik terád : Nevesd el magadat, s azonnal hátat ád. • A két utibörotk valódi fijrát be tem föd kéttőrbe vonja ; én Csokonai saját kéziírásából másoltam azokat.