Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig (Pest, 1855)
Tizennyolcadik század
681 CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY. A mező kisült , A zengő liget kietlen, A nap éjre dűlt. Bájoló lágy trillák ! Tarka képzetek ! Kedv ! Remények ! Lillák ! Isten véletek ! 9. A feléledt pásztor. Thyrsis. Amott, hol a nyájas patak Kövecscsin játszadoz, Laurám a zöld fűzfák alatt A völgybe szunyadoz. Én addig e kopár kövön Panaszlok, jajgatok, S a déli nagy hévség alatt Miatta bágyadok. Én kértem untalan Szívét , de hasztalan. Te jaj most, gyenge szellet ! S lengvén hajfürtje mellett, Súgd néki ezt , hogy Thyrsise Végsőt lehellett. Laura: Megállj, haldokló pásztorom, Tartóztasd lelkedet ! Tartóztasd ! Óh mert lelkem is Lelkedre éledett. Altomba épen, édesem, Ter ólad álmodám, Midőn Zephyr keservesen Nyögvén fuvalla rám. Ez a szintén megholt Zephyrke lelked volt, A melyre Amor üle, S melyembe bérepüle ; Addig csikólt, hogy szívem is Reád hevüle. 10. B acchushoz: Kar. Évoé ! Bacche, Éván, Évoé ! Évoé! Bacche, töltsd lelkünket be! Itt van a zúzos december: Bor van-é? Bort igyon ma minden ember: Évoé ! Bacche, áldott istenség! Hol te mégy, Vígad ott a föld s az ég. Szivünk úgy felrajzik véled, Mint a méh ; Életünk csak tőled éled : Évoé ! Kar. Évoé ! stb. Egyes. Idvez légy Egyes. A mazur Általad gazdag lehet, S mint az úr, Szarvat és szemet vehet. A bolond észt fél a borba, S úgy lesz bölcs : Tölts tehát bort e csuporba, Tölts, tölts, tölts ! Kar. Évoé ! stb. Egyes. Általad A barátság lelkesül . Általad Sok harag lecsendesül. Boldog, és azon nem ülhet Semmi baj, A ki veled egyesülhet. Hajh, hajh, hajh! Kar. Évoé! stb. Egyes. Csak te vagy Szíveinknek mindene . El ne hagyják örömnek istene ! Meghalunk, de semmi gond ! Félre bú ! A ki búsul, mind bolond az. Hú, hú, hú ! Kar. Évoé ! stb. Egyes. Tőled ég Ámor édes lángja is . Tőled még Felhevül a lomha is. Csak te tartod fris melegben A gyomort . Bort igyunk hát ily hidegben, Bort, bort, bort ! Kar. Évoé ! stb. Egyes. Soknak kárt Tészen a bor : szent igaz. Soknak árt A tivornya : semmi az. Féré most az etnikával: Nincs itt pap: Táncra víg compániával. Hap, hap, hap ! Kar, Évoé! Bacche, Éván, Évoé! Évoé ! Bacche, töltsd lelkünket be! Itt van a zúzos december : Bor van-é? Bort igyon ma minden ember Évoé!