Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 4. (1880)
Szana Tamás: Petőfi szülőháza
PETŐFI SZÜLŐHÁZA. KIS —KOROS OKT. 11. 3 B ANA TAMÁS. Petőfi sírját évekig kerestük, hogy emléket állíthassunk áldott porai fölé , s e közben omladozásnak indult a kis-kőrösi kétablakos szerény házikó, melynek alacsony utcai szobájában a költő először pillantotta meg a napvilágot. Falairól darabokban hullt le a vakolat, tetőzetét, a gyönge nádfedelet, megtépázta a szél s már csak az hiányzott, hogy dudva és gyom verjék föl korhadozó küszöbét. Félni lehetett, hogy ha az idő továbbra is hasonló erélylyel végezi rombolásait, néhány év múlva már csak helyét találjuk a szerény házacskának, hol a század egyik legnagyobb lyricusának bölcsőjét ringatták. E fájdalommal vegyes aggálynak adott hangot Rónay István egy évtized előtt a Fővárosi Lapok hasábjain, s lelkes szavakban Petőfi szülőházának közadakozás útján való megvételére szólította föl a magyar közönséget. Rónay szavai nem hangzottak el a pusztában: Pest megye közgyűlése, Rakovszky István indítványára s Dalmady Győző lelkes felszólalására szintén tett lépéseket az épület megmentése végett, az írók és művészek társasága pedig 1874 ápril havában Szigligeti Ede és Szarai Tamás aláírásával a ház megvásárlása és helyreállítása iránt nyilvános fölhívást intézett a nagy