Magyar Cserkész, 1943-1944 (25. évfolyam, 10-21. szám)

1944-02-01 / 10. szám

ra emlékeztet a Chlorodont, Chlorodont KÖNYVISMERTETÉS Pirovn­ky Lajos: Mesél és dalol a cserkész­­színpad. A budapesti cserkészkerület parancsno­kának három színdarabját találjuk ebben az íz­léses kiállítású könyvecskében. „Mese egy cser­­készruháról“, „A Don mellékén“, „Megszólal a v dob" — ez a három kis cserkészszíndarab címe. Az első a Csörszvár tövében táborozó cserkészek életébe vezet, a hőse egy szegénysorsú cserkész­fiú, elmeséli a történet, hogy miként kapott a szegény fiú cserkészruhát. A másik a Don mel­lékén játszódik le, szereplői cserkészkatonák. A harmadik a szabadságharc korát idézi és a „Me­gélő öreg“ elbeszélésére megelevenedik a 48-as kisdobos története. A könyv végén megtalálhatjuk ■a három színdarab dalainak kottáit. Farsangban, ha csapatelőadást rendeztek, próbáljátok ki eze­ket az új­ darabokat. Jó szórakozást kívánunk! Sztrókay Kálomán: A kis mérnök. (Rózsavölgyi és Tsa kiadása.) A könyv tartalmát és anyagát legjobban jellemzi a szerzőnek az előszóban írt meghatározása: „Oly nagy a mérnöki munka te­­rülete, hogy tisztára lehetetlenség lenne az egé­szet belefoglalni egyetlen könyvbe. A technika minden ága annyira hatalmas, hogy még a szak­ember sem lehet részletesebben tájékozott a má­sik szakmájában­. E célkitűzésnek megfelelően a könyv tájékoztatást ad minden mérnöki munka­körről, hogy rávilágítson e szakmák lényegére. Aki szakember akar lenni valamelyik mérnöki szakmában, annak úgyis évekig tartó szorgalmas munkára és komoly tanulásra van szüksége, szak­ismeretet tehát senki sem vár ilyen kis össze­foglaló munkától. A könyv az ifjúság számára készült, de az ifjúság vezetői is élvezettel olvas­hatják és felhasználhatják arra, hogy a mű­szaki tudományok alapvető ismereteiből nagy­­vonásokban tájékozódást nyerjenek. B. D. Ferenczs István: Magyar üstökösök. (Nagyjaink, kicsiny korukban. Kókai kiadása.) A magyar nagyságok hosszú sora: II. Rákóczi Ferenc, a Bolyaiak. Kölcsey, gróf Széchenyi, báró Wesse­lényi, Vörösmarty, Kossuth, Deák, báró Eötvös József, Arany, Tompa, Petőfi, Jókai, Mikszáth, Reviczky és Gárdonyi gyermekkori élményeinek egy-egy mozzanata teszi érdekes és élvezetes ol­vasmánnyá a könyvet. Az apró epizódok mellett nagyjaink teljes" élettörténetével ismertetet meg a szerző s alkotásaikból bemutatott egy-egy vers, idézet em­lékeztet legkiválóbb írásaikra, iletve beszédeikre. Próbarendszerünk fontos része nem­zetünk nagyjainak megismerése. Bár az ifjúság­nak készült, a cserkészvezető is eredményesen használhatja. Ez a könyv nagyon jól felhasznál­ható nagyjaink életpéldájának megismerésére. b. n. A MÉP 1144. évi naptára. Úgy hallottuk, az idén a napilapok — tekintettel a papírhiányra — még a tavalyi korlátozott terjedelmű naptárt sem adhatták ki­ A magyar gazdának viszont ez szükségletszámba megy. Nyilván ez indította a Magyar Élet Pártját arra, hogy „kalendáriumot“ adjon ki. Tekintettel a kiadóra, pártpropagan­dát vártunk ettől a füzettől. Firről azonban szó nincs! A naptár gerincét a „Négy év a világ­­­­események mérlegén" című visszapillantás adja, amely a háború hadijelentéseinek rövid kivona­tát tartalmazza. Ennek az egyébként száraznak látszó leírásnak a háború közelsége adja meg az érdekességet. Ehhez a cikkhez, csatlakozik néhány égető magyar sorskérdés, megoldásra váró probléma ismertetése, mint például „Vízi­­hálózatunk fejlesztése“. Természetesen a kalen­dáriumokból elmaradhatatlan előjegyzési naptár, gazdasági tanácsadó és egész évre szóló időjós­lat (!), továbbá a Hold fényválozásai sem hiá­nyoznak, de az országos vásárok jegyzékét meg­találja a kötet végén az olvasó. T.—ó—J. Horváth Miklós: Szól a lant! (Történelmi re­gény. Korda R. T. kiadása.) A török-magyar időkről már sok regényt olvashattunk. Ez az új könyv mégis irodalmi nyereséget jelent. A könyv írója elmeséli a nagy regös, Tinódi Lantos Se­bestyén legkedvesebb tanítványának, Beke Balázs­nak élettörténetét. A diák egy ravasz török va­rázskörébe kerül és hűtlenül elhagyja országát, hitét, urát és bájos szépségű kedvesét, a kis Cicellét. A törökökhöz szegődik, de néha-néha a magány óráiban fölsír benne a lélek, a keserű emlékezés és ilyenkor mindig fájdalommal veszi elő C.Jeelle keresztjét, amit féltve rejtegetett a török táborban. Egy óvatlan pillanatban meg­szökik a török táborból és arról értesül, hogy szeretett urát, Enyinghy Bálintot rabláncon tartja a török Konstantinápolyban. Úgy érzi, hogy csak azzal róhatja le hűtlenségét, ha élete kockáztatásával megkísérli Bálint úr kiszabadítá­sát. El is jut Konstantinápolyba, Bálint ű­r elé kerül, de tervét keresztülhúzza egy gonosz, ijesztő külsejű török, aki már szökése óta titkon a nyomába szegődött. Sok szenvedés éri testét, lelkét, míg végre a szenvedésben megtisztulva, bűnét levezekelve, eljut a boldogsághoz. Elejétől végig fordulatos, érdekes történelmi regény, ele­ven, mozgalmas jelenetei (kassai vásár) lehelet­finom, mélyértelmű képekkel váltakozva. Értékes, lélekkel irt könyv. V. K. Téli kép Üres, megfosztott, téli tájra Lassan, csendesen szálldogál a hó, a selymes takaró ... Letarlott, néma, hideg földön Megdermedt az élet !... Elcsitul a lárma ... a hang is árva ! A csikós barázdákon gubbasztó varjúk Fürkészve nézik a megváltozott képet ... oda az élet ! Kopasz fáknak megcsonkult karjain Búsuló fejjel egy cinke várja, mikor jön párja ... Az elfáradt, megtört egyedüli élet Mosolygó ajkakról letépte a dalt ... minden kihalt ! A színes, virágos, melegszavú múltat Fagyos kezével megfesti a dér — minden fehér !... Guba Dezső ÜZEN A MAGYAR CSERKÉSZ II. 1... 1­47. Az elbeszélést sajnos nem kö­zölhetjük : tárgya miatt inkább egészen kis­fiúknak való, bár még azok sem hiszik el, hogy egy mai mama elrontaná a tésztát petróleuma( mákka), csak azért, hogy fiát megbüntesse. •— Ifj. P. J. Sajnos, későn érkezett. A lapzárta a megjelenés előtt két héttel van­ .Jókívánságaidat igaz szeretettel viszonozzuk ! Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség most tette közzé a magyar ifjúság 1043. évi selyemtermelésének adatait. Eszerint a múlt év tavaszán 26,897 diák és levente foglalkozott selyemhernyóneveléssel. Az ifjú­sági selyemtenyésztés eredménye 69,153.90 kg nyers selyemgubó volt, s ezért 340,217.77 pengő beváltási árat fizettek ki. Az ifjúság munkáját és annak eredmé­nyét akkor tudjuk igazán értékelni, ha figye­­lembe vesszük, hogy a beváltott gubó­­mennyiség 34 millió 577 ezer selyemhernyó fölnevelésének eredménye. A 69,153,90 kg gubó selyemszál hossza 103 milliárd 731 millió méter, tehát 2593-szor érné körül az egyenlítőt. A nyers gubó lefojtása után 23,051 kg száraz selyemgubót kaptak az ifjúsági ter­melés eredményéből az állami selyemfonó­gyárak és ebből mintegy 34 milliárd 577 millió méter hosszú selyemfonalat lehet legombolyítani. Az ilyképpen nyert 5762 kg selyemfonálból 115 ezer 240 méter szövetet készíthetnek a szövőgyárak, s abból elő­állítható 38 ezer 411 férfiing, vagy 2308 ejtőernyő. A gyermekek tehát a szinte játékképpen végzett munkájukkal igen je­lentős mértékben segítették elő a közellátás, illetve hadiipari anyagellátás érdekeit. A selyemtenyésztést nagyban folytató iskolák és leventeegyesületek, illetve diákok és leventék a nemzeti érdekek szolgálata mellett saját javukra is nagyon jelentős keresetet értek el a mintegy 4—5 hétig tartó mellékfoglalkozással. Csak példaképpen em­lítjük meg, hogy a mezőkövesdi kir. kato­likus főgimnázium diákkaptára 405,30 kg selyemgubóért 2568,29 P beváltási árat kapott. A bácsalmási állami polgári fiú­iskola növendékei 268 kg selyemgubót termeltek és 1706.97 pengőt kerestek ; az őrszállási állami elemi iskola tanulói 248.20 kg gubóért 1595.15 pengőt kaptak. A leventeegyesületek közül a zentai 209.80 kg gubóért 1182 pengőt, a karádi 201,10 kg gubóért 1165 pengőt kapott. A közoktatásügyi és levente intézmények a mai év nagyszerű eredménye folytán ez év tavaszán még nagyobb mértékben kívánják a magyar ifjúságot a nemzetgaz­dasági és hadiipari szempontból annyira fontos selyemterm­elésbe bevonni. n

Next