Magyar Cserkész, 1943-1944 (25. évfolyam, 10-21. szám)
1944-02-01 / 10. szám
ra emlékeztet a Chlorodont, Chlorodont KÖNYVISMERTETÉS Pirovnky Lajos: Mesél és dalol a cserkészszínpad. A budapesti cserkészkerület parancsnokának három színdarabját találjuk ebben az ízléses kiállítású könyvecskében. „Mese egy cserkészruháról“, „A Don mellékén“, „Megszólal a v dob" — ez a három kis cserkészszíndarab címe. Az első a Csörszvár tövében táborozó cserkészek életébe vezet, a hőse egy szegénysorsú cserkészfiú, elmeséli a történet, hogy miként kapott a szegény fiú cserkészruhát. A másik a Don mellékén játszódik le, szereplői cserkészkatonák. A harmadik a szabadságharc korát idézi és a „Megélő öreg“ elbeszélésére megelevenedik a 48-as kisdobos története. A könyv végén megtalálhatjuk ■a három színdarab dalainak kottáit. Farsangban, ha csapatelőadást rendeztek, próbáljátok ki ezeket az új darabokat. Jó szórakozást kívánunk! Sztrókay Kálomán: A kis mérnök. (Rózsavölgyi és Tsa kiadása.) A könyv tartalmát és anyagát legjobban jellemzi a szerzőnek az előszóban írt meghatározása: „Oly nagy a mérnöki munka területe, hogy tisztára lehetetlenség lenne az egészet belefoglalni egyetlen könyvbe. A technika minden ága annyira hatalmas, hogy még a szakember sem lehet részletesebben tájékozott a másik szakmájában. E célkitűzésnek megfelelően a könyv tájékoztatást ad minden mérnöki munkakörről, hogy rávilágítson e szakmák lényegére. Aki szakember akar lenni valamelyik mérnöki szakmában, annak úgyis évekig tartó szorgalmas munkára és komoly tanulásra van szüksége, szakismeretet tehát senki sem vár ilyen kis összefoglaló munkától. A könyv az ifjúság számára készült, de az ifjúság vezetői is élvezettel olvashatják és felhasználhatják arra, hogy a műszaki tudományok alapvető ismereteiből nagyvonásokban tájékozódást nyerjenek. B. D. Ferenczs István: Magyar üstökösök. (Nagyjaink, kicsiny korukban. Kókai kiadása.) A magyar nagyságok hosszú sora: II. Rákóczi Ferenc, a Bolyaiak. Kölcsey, gróf Széchenyi, báró Wesselényi, Vörösmarty, Kossuth, Deák, báró Eötvös József, Arany, Tompa, Petőfi, Jókai, Mikszáth, Reviczky és Gárdonyi gyermekkori élményeinek egy-egy mozzanata teszi érdekes és élvezetes olvasmánnyá a könyvet. Az apró epizódok mellett nagyjaink teljes" élettörténetével ismertetet meg a szerző s alkotásaikból bemutatott egy-egy vers, idézet emlékeztet legkiválóbb írásaikra, iletve beszédeikre. Próbarendszerünk fontos része nemzetünk nagyjainak megismerése. Bár az ifjúságnak készült, a cserkészvezető is eredményesen használhatja. Ez a könyv nagyon jól felhasználható nagyjaink életpéldájának megismerésére. b. n. A MÉP 1144. évi naptára. Úgy hallottuk, az idén a napilapok — tekintettel a papírhiányra — még a tavalyi korlátozott terjedelmű naptárt sem adhatták ki A magyar gazdának viszont ez szükségletszámba megy. Nyilván ez indította a Magyar Élet Pártját arra, hogy „kalendáriumot“ adjon ki. Tekintettel a kiadóra, pártpropagandát vártunk ettől a füzettől. Firről azonban szó nincs! A naptár gerincét a „Négy év a világesemények mérlegén" című visszapillantás adja, amely a háború hadijelentéseinek rövid kivonatát tartalmazza. Ennek az egyébként száraznak látszó leírásnak a háború közelsége adja meg az érdekességet. Ehhez a cikkhez, csatlakozik néhány égető magyar sorskérdés, megoldásra váró probléma ismertetése, mint például „Vízihálózatunk fejlesztése“. Természetesen a kalendáriumokból elmaradhatatlan előjegyzési naptár, gazdasági tanácsadó és egész évre szóló időjóslat (!), továbbá a Hold fényválozásai sem hiányoznak, de az országos vásárok jegyzékét megtalálja a kötet végén az olvasó. T.—ó—J. Horváth Miklós: Szól a lant! (Történelmi regény. Korda R. T. kiadása.) A török-magyar időkről már sok regényt olvashattunk. Ez az új könyv mégis irodalmi nyereséget jelent. A könyv írója elmeséli a nagy regös, Tinódi Lantos Sebestyén legkedvesebb tanítványának, Beke Balázsnak élettörténetét. A diák egy ravasz török varázskörébe kerül és hűtlenül elhagyja országát, hitét, urát és bájos szépségű kedvesét, a kis Cicellét. A törökökhöz szegődik, de néha-néha a magány óráiban fölsír benne a lélek, a keserű emlékezés és ilyenkor mindig fájdalommal veszi elő C.Jeelle keresztjét, amit féltve rejtegetett a török táborban. Egy óvatlan pillanatban megszökik a török táborból és arról értesül, hogy szeretett urát, Enyinghy Bálintot rabláncon tartja a török Konstantinápolyban. Úgy érzi, hogy csak azzal róhatja le hűtlenségét, ha élete kockáztatásával megkísérli Bálint úr kiszabadítását. El is jut Konstantinápolyba, Bálint űr elé kerül, de tervét keresztülhúzza egy gonosz, ijesztő külsejű török, aki már szökése óta titkon a nyomába szegődött. Sok szenvedés éri testét, lelkét, míg végre a szenvedésben megtisztulva, bűnét levezekelve, eljut a boldogsághoz. Elejétől végig fordulatos, érdekes történelmi regény, eleven, mozgalmas jelenetei (kassai vásár) leheletfinom, mélyértelmű képekkel váltakozva. Értékes, lélekkel irt könyv. V. K. Téli kép Üres, megfosztott, téli tájra Lassan, csendesen szálldogál a hó, a selymes takaró ... Letarlott, néma, hideg földön Megdermedt az élet !... Elcsitul a lárma ... a hang is árva ! A csikós barázdákon gubbasztó varjúk Fürkészve nézik a megváltozott képet ... oda az élet ! Kopasz fáknak megcsonkult karjain Búsuló fejjel egy cinke várja, mikor jön párja ... Az elfáradt, megtört egyedüli élet Mosolygó ajkakról letépte a dalt ... minden kihalt ! A színes, virágos, melegszavú múltat Fagyos kezével megfesti a dér — minden fehér !... Guba Dezső ÜZEN A MAGYAR CSERKÉSZ II. 1... 147. Az elbeszélést sajnos nem közölhetjük : tárgya miatt inkább egészen kisfiúknak való, bár még azok sem hiszik el, hogy egy mai mama elrontaná a tésztát petróleuma( mákka), csak azért, hogy fiát megbüntesse. •— Ifj. P. J. Sajnos, későn érkezett. A lapzárta a megjelenés előtt két héttel van .Jókívánságaidat igaz szeretettel viszonozzuk ! Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség most tette közzé a magyar ifjúság 1043. évi selyemtermelésének adatait. Eszerint a múlt év tavaszán 26,897 diák és levente foglalkozott selyemhernyóneveléssel. Az ifjúsági selyemtenyésztés eredménye 69,153.90 kg nyers selyemgubó volt, s ezért 340,217.77 pengő beváltási árat fizettek ki. Az ifjúság munkáját és annak eredményét akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy a beváltott gubómennyiség 34 millió 577 ezer selyemhernyó fölnevelésének eredménye. A 69,153,90 kg gubó selyemszál hossza 103 milliárd 731 millió méter, tehát 2593-szor érné körül az egyenlítőt. A nyers gubó lefojtása után 23,051 kg száraz selyemgubót kaptak az ifjúsági termelés eredményéből az állami selyemfonógyárak és ebből mintegy 34 milliárd 577 millió méter hosszú selyemfonalat lehet legombolyítani. Az ilyképpen nyert 5762 kg selyemfonálból 115 ezer 240 méter szövetet készíthetnek a szövőgyárak, s abból előállítható 38 ezer 411 férfiing, vagy 2308 ejtőernyő. A gyermekek tehát a szinte játékképpen végzett munkájukkal igen jelentős mértékben segítették elő a közellátás, illetve hadiipari anyagellátás érdekeit. A selyemtenyésztést nagyban folytató iskolák és leventeegyesületek, illetve diákok és leventék a nemzeti érdekek szolgálata mellett saját javukra is nagyon jelentős keresetet értek el a mintegy 4—5 hétig tartó mellékfoglalkozással. Csak példaképpen említjük meg, hogy a mezőkövesdi kir. katolikus főgimnázium diákkaptára 405,30 kg selyemgubóért 2568,29 P beváltási árat kapott. A bácsalmási állami polgári fiúiskola növendékei 268 kg selyemgubót termeltek és 1706.97 pengőt kerestek ; az őrszállási állami elemi iskola tanulói 248.20 kg gubóért 1595.15 pengőt kaptak. A leventeegyesületek közül a zentai 209.80 kg gubóért 1182 pengőt, a karádi 201,10 kg gubóért 1165 pengőt kapott. A közoktatásügyi és levente intézmények a mai év nagyszerű eredménye folytán ez év tavaszán még nagyobb mértékben kívánják a magyar ifjúságot a nemzetgazdasági és hadiipari szempontból annyira fontos selyemtermelésbe bevonni. n