Magyar egyháztörténeti vázlatok 29. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2017)

2017 / 3-4. szám

146 Deák András Miklós - Somorjai Ádám OSB számára, a volt politikai fogoly számára, mégha amerikai állampolgár is, ez „nem bizton­ságos”. Ezért a nevét legfeljebb Bécsig fogja elkísérni. Március 30-án Kapátsy jelzi: a ko­rábbi régi számok után ezúttal friss anyagokat küld a vendégnek. Az egyik az Életünk 129 első évfolyamának első száma, amely új magyar katolikus kiadvány Nyugat-Európában. Kapátsy bízik abban, hogy a magyartudása révén Flood is értékesnek fogja találni. A má­sik küldemény a Nemzetőr130 1969 márciusi száma, amelyet Münchenben adnak ki, és amely a vezető magyar emigráns újság. Április 9-én Flood nyugtázza Kapátsynak, hogy megérkezett az általa postázott monográfia.131 FLOOD ÉS KECSKEMETHY Március 28-án Flood válaszol Kecskemethynek: Meehan ügyvivő József-napon át­adta a misszióvezetők fényképeit a bíborosnak, aki később lúányolta O’Shaughnessy fotóját. Megtenné-e Kecskemethy, hogy Mrs. O’Shaughnessy-től, aki közel állt a bíbo­roshoz, megpróbálja azt beszerezni? Látható, hogy a fiatal Flood mindent elkövet az idős Mindszenty kívánságainak a teljesítésére, az is, hogy a misékre eljáró katolikus amerikai családokkal a bíboros jó személyes kapcsolatot alakított ki. AZ EMLÉKIRATOK ÜGYE - PAPENDORP MAGÁNJELLEGES LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN 1969 húsvétján Papendorp Budapestre látogat,132 azonban az iratanyagban a Flooddal való esetleges személyes egyeztetésének nincs nyoma. Ugyanakkor Median április 9-én beszámol Lisle igazgatónak arról,133 hogyan sikerült Papendorppal megbeszélnie a bí­boros végakaratával és az emlékiratokkal kapcsolatos kérdéseket. A volt összekötőnek nincs tudomása arról, hogy a végakarat végrehajtója lenne. Az igaz, hogy az első buda­pesti külszolgálata alatt igennel válaszolt Mindszenty azon kérdésére, hajlandó lenne-e a halála után „kezelni” az emlékiratokat, beleértve azok szerkesztését. Arról azonban semmit sem foglaltak írásba. A második kihelyezése alkalmával azonban, Wedeler igaz­gató 134 és McKisson tanácsai alapján, jelezte a bíborosnak, milyen nehézségeket jelen­­ t29 Az Életünket Vecsey József, Mindszenty kedves tanítványa, 1971-től bécsi titkára alapította meg Mün­chenben 1969-ben, mint a korábbi állomáshelyén kiadott Sorsunk c. katolikus újság jogutódját, máig fennáll, mint az európai magyar katolikusok lapja. 130 A­ Nemzetőr lapot 1956-ban néhány Nyugatra menekült emigráns alapította, akik közül kiemelkedik Tol­las Tibor és Kocsis Gábor költő. 131 Vélhetően a Patrick J. Kelleher által írt kötet a magyar Szent Koronáról. 132 Papendorpot a nagykövetségen Meehan ügyvivő április 3-i keltezésű levele várja, amelyben emlékezteti a szigorú belső szabályokra: a bíboroshoz csak az ő előzetes engedélyével látogathat be, és akkor is az állomány egyik magyarul beszélő tagjának végig jelen kell lennie. A nagykövetség biztonsági zónájába, beleértve az irattárat, kizárólag az arra felhatalmazott személyek léphetnek be. A fenti szabályokat nem szabad a bíborossal megvitatni. 133 Lásd in: Amerikai diplomaták... 306c sorszámon. 134 Harold Wedeler (1903-2007) norvég bevándorló apa gyermeke. Münchenben egyetemistaként közelről éli át a Hitler hatalomra kerülése előtti évet. A II. világháború után egyetemi professzorként részt vesz Hermann Göring kihallgatásában. 1945-ben külügyi szolgálatba lép, Közép-Európával kezd foglalkozni. Az 1950-es években első beosztott Prágában. 1959-65 között a Department Kelet-Európai Ügyosztá­lyának (EE) az igazgatója. Forrás: http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/06/07/ AR2007060702368.html

Next