Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Brunszvik Teréz - Brust Dávid - Brutus János Mihály - Brüll Alfréd - Brünner Andor
270 tikus és csillagász, a filozófia és teológia doktora, jezsuita szerzetes. Pályája kezdetén a budai csillagvizsgáló segéde, 1798-tól a felső matematika tanára a pesti egy.-en. 1785-től a mannheimi meteorológiai társaság tagja volt, csillagászati és meteorológiai cikkeit annak évkönyvében közölte. Brunszvik Teréz (Pozsony, 1775. júl. 27. — Martonvásár, 1861. szept. 17.), a magyarországi óvodaügy úttörője, a nőnevelés jelentőségének hirdetője. Utazásai közben 1808-ban Yverdonban (Svájc) megismerkedett Pestalozzival, aki nagy hatással volt későbbi nevelési törekvéseire. Kezdeményezésére alakult meg a pesti és budai nőegylet. 1828. jún. 1-én Budán Angyalkert néven megalapította az első mp.-i óvodát. 1828. okt. 15-én kísérletképpen felállította az óvodából kikerülő hét éven felüli leányok számára az ún. kézmű-oskolát (pontosabban: krisztinavárosi iparisk.), ahol kézműipari jártasságot sajátítottak el a tanulók. Széles körű tevékenysége eredményeképpen 1836-ban már 14 kisdedóvó intézet működött az országban. Pedagógiai nézeteire hatottak Pestalozzi és Owen egyik tanítványának, Wilderspinnek nézetei, de figyelembe vette hazájának elmaradottabb körülményeit is. 1836-ban a köznemesi ellenzék haladó vezetőivel (Kossuth Lajos, Bezerédj István, Szentkirályi Móric) megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. A megalakuló óvodák világi jellegűek voltak. a 40-es években ugyancsak társadalmi megmozdulás útján nemzeti nőnevelőképző intézet létrehozásán fáradozott. Egyik legkövetkezetesebb híve a nők egyenjogúsításának. A család szoros barátságban állott Beethovennel, aki martonvásári kastélyukban is időzött. Sokáig B. T.-t tartották Beethoven „halhatatlan kedves"-hez írott nevezetes levelei címzettjének. — M. Felszólítás egy tanintézet felállítása iránt. . . (h. n. és é. n.). Rajza azon véghetetlen haszonnak, melyeket a kis gyermekek oskolái nyújtanak (h. n. és é. n.); Rendszabási a nemzeti egyesületnek. . . (Pest, 1830); Mein halbes Jahrhundert B. T. Emlékiratai (Fordította Petrich Béla, Bp., 1926). — Irod. Czeke Marianne—Hrabovszkyné Révész Margit: B. T. élete és jellemrajza. B. naplói és feljegyzései (Szerk. Czeke Marianne, 1938); B. T. pedagógiai munkássága (Vág Ottó, Orosz Lajos, Zibolen Endre tanulmányai, Jausz Béla bevezetése; dokumentumok B. T. szerepéről az első mo.-i óvodák létrehozásában, Bp., 1962). — Szt. Székely Júlia: A halhatatlan kedves (r., Bp., 1963). Brust Dávid (Lovasberény, 1846. aug. 21. —Bp., 1931. okt. 22.): textilkereskedelmi cég és textilüzemek alapítója. 1873-ban alapított cége rövid idő alatt az Osztrák —Magyar Monarchia egyik legnagyobb textilkereskedelmi vállalatává fejlődött. 1898-ban gyárat alapított, 1920-ban pedig a Hazai Cérnagyár Rt.-ot, melynek haláláig elnöke volt. A m. konfekcióipar kezdeményezője és fejlesztője. Egyike volt azoknak, akik az üzleti életben a m. nyelvet használatossá tették. Brutus János Mihály (Velence, 1517 — Gyulafehérvár, 1592. máj. 16.), humanista történetíró. Paduában tanult, fiatalon Ágoston-rendi szerzetes volt, a rendből kilépett, és az egyházi inkvizíció elől menekülni kényszerült. 1574-től Báthori István udvari történésze Erdélyben, majd Lengyelor-ban, ott írta meg, ura megbízásából, Bonfini magyar históriájának folytatását 1490-től, amelyben a Habsburg irányzattal szemben Szapolyai Jánost igyekezett igazolni. — M. Rerum Ungaricarum libri (1490 —1552; a vége elveszett, életrajzzal kiadta Toldy Ferenc, részben Nagy Iván B. J. M. . . . Magyar históriája címmel, I—III. Pest, 1863. Bp., 1876. Monum. Hung. Hist. 2. oszt. 12 — 14. k.). — Irod. Fraknói Vilmos: B. M. (Századok, 1887); Papp Márta: B. J. M. és Báthory István magyar humanistái (Bp., 1940). Brüll Alfréd (Bp., 1876. dec. xv. — Kecskemét,? 1944), üzletember. A magyar sport, főleg a birkózás és a labdarúgás külföldön is ismert mecénása. 1924-ben a Nemzetközi Nehézatlétikai és Birkózó Szövetség elnökévé választották. Ebben az időben a Magyar Birkózó Szövetségnek, 1905-től feloszlatásáig pedig a Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) elnöke volt. A fasizmus áldozata lett. Brünner Andor (?, 1912—Huesca, Spanyolo., 1937. júl. 15.), a spanyol polgárháború részvevője. A 30-as évek elejétől vett részt a munkásmozgalomban. Később Belgiumba ment munkát keresni, ahol a m. és flamand munkásmozgalomban mint szervező dolgozott és Antwerpenben a kommunista párt egyik kerületi vezetőségének volt tagja. 1936. okt. 11-én az elsők között érkezett Spanyolok-ba, ahol a Nemzetközi Brigád 2. századának politikai megbízottja lett, majd az 1937. ápr. 1-én alakult m. Önkéntes zászlóalj politikai megbízottjaként harcolt. A Huesca elfoglalásáért vívott harcokban hősi halált halt. —írod: Magyar önkéntesek a spanyol népszabadsághar-