Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1842-05-29 / 43. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA a’ magyar gazdasági egyesület. IlüdSOd Cl • Pesten, május 2»kén 1842, 4«í. §ZíllYTARTALOM : A’ hl c.torna-takarmány növény elsőségéről ’s az azt pusztító kész fű származásáról , és kiirtásáról. Ellenjegyzékül a’ M. Gazda f. évi 8. 14, 17 és 22ik számaiban közlött vélekedésekre, és állításokra. — Még egypár szó a’ lóherszéna-termesztésről. (Barihalos Bertalan). — A’ nemesebb cseresnye szedéséről. (ö.). — A’ francz-pálinka készítéséről Magyarországban. {Sla lner Ferencz). — Mákony- és olajkészítés végetti máktermesztés. (B. Petri). — Tűzifa gazdálkodás módja. — Hirdetések. A* luczerna takarmánynövény elsőségéről s az azt pusztító koszií származásáról, és kiirtásáról. Ellenjegyzékül a’ M. G. I. évi 8, 14, 17 és 22 ik számaiban közlött vélekedésekre, és állításokra. „Drága pénzen szerzett kárt szenvedünk, panaszodnak , a’ fejérmegyei sármelléki gazdák, midőn a’ Sárviz nevű posvány, derék hazánkfia Beszédes János ur fáradhatlan szorgalma által lecsapoltatva, Bátaszéknél a’ Dunába vezettetett. — Mert valamint lecsapolás előtt a’ közel két ölnyi magasságú víz nemcsak a közel fekvő kaszálókat kipárolgása által szüntelen harmatokkal tartotta, és a’ magasít fekvésű szántóföldeken, nyomása által, földalatti elszivárgás által, a’ növényeket elegendő nedvességgel ellátta ; úgy most tökéletes kiszáradása után a kaszálók előbbi bő harmatjoktól megfosztva, és a szántóföldeket ápoló földalatti szivárgó csatornák, mint meg annyi szélfogó üregekké válva, száraz időjárás esetében, a’ takarmány úgy, mint a’ gabonatermések szűkűlni, és azokkal a’ jövedelmek csökkenni kezdettek. E’ baj annál szorongatóbbá vált, minél inkább meggyőződtek a’ gazdák arról, hogy természetes tartóssága bizonyos, addig, mig a több nedvességhez szokott plánták helyét, száraz természetűek fel nem váltják, és a’ szántóföldeken más czélszerű gazdasági rendszer be nem hozatik. Nem csekély feladat vala e szükségben segélyt nyújtani. A kálozi uriszek , és gyámsági küldöttség, az uradalmi jövedelmezés csökkenésének okairól keresőleg az iránt nehézséget támasztott. Ekkor az egész vidéknek használni kívánván, feljebbi tőlem származott elvből kiindulva, okokkal támogattam szükségességét annak , hogy ha a’ sármelléki birtokosok boldogulni akarnak, eddigi gazdálkodási rendszerüket megmásítaniuk szükséges, s egyszersmind tervet mutattam be a jövendő baj elhárítására ; mi abban állott, hogy a) a szántóföldek régtől heverő trágyával meghordatva, két annyi mélységre mint eddig, szántassanak; s hogy a régi vizszivárogtató üregek szétszaggattatva, tömött állást öltsenek, b) a száraz fekvésű kaszálók burgonya, csicsóka, tengeri, és más takarmányfüvekkel vettessenek be. Mindeneknek előtte a szántóföldeken olly magvetési forgás tűzetett ki, melly még akkor is hasznos eredményeket mutasson, mikor már a száraz sárréti tőzeges föld megülepedve a’ gazda saját czéljaihoz képest alkalmazható leend. Tervem helyeslést talált, és én azonnal munkához fogtam; a’ mondottakon kívül más, közel a’